Könyvlelő
Dánielisz Endre munkája, a Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból című antológia a Prológ kiadónál jelent meg 2009-ben. A 160 oldalas, puha fedelű kötet kiadását a Communitas Alapítvány támogatta.
Kifejezetten szakmai, néprajzi értékein túl a sajátos helyi közösségek iránt érdeklődő laikusnak is kellemes olvasmányélményt nyújt ez a gyűjtemény, amelyből most panaszdalokat idézünk:
„Hogy megházasodtam, megbántam,
Ojan rossz asszonyra találtam.
Ugat, mint a hét vármegye kutyája,
Egísz héten be nem áll a pofája.
Szitarosta kíreg,
Majd megöl a míreg,
De hiába!”
„Hogy én fírhe mentem, megbántam,
Ojan rossz emberre találtam.
Iféltájba jön haza a kocsmábúl:
„Piszkos asszony, takarodj ki a házbúl!”
Szitarosta kíreg,
Majd megöl a míreg,
De hiába!”
*
Merényi Krisztián prózakötetének címe Fuldokló szűz. Néhány novellát, zömében karcolatokat és néhány publicisztikát tartalmaz 200 oldalon. Arról beszél, amiben vagyunk, egyáltalán nem viszszafogottan. Amikor sajátos, abszurdba hajló humorát is szabadjára engedi, akkor kimondottan szórakoztató.
A kötet a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg Kolozsváron, 2009-ben. A kemény borítós, ragasztott könyv a zilahi Colorprint nyomdában készült. Megjelenését a romániai Kulturális Alap Igazgatósága támogatta.
„Apám parancsára kefélés előtt mindig leigazoltattam a lányokat. Ki tudja, van-e bejelentett tartózkodási helyük, vagy esetleg valami feljegyzett betegségük. Ma már az asszonytól nem kérem el. Benne az elejétől fogva megbíztam.” (Egy sírkertész emlékei)
*
László Noémi gyűjteményes verseskönyve Papírhajó címmel látott nyomdafestéket 2009-ben az Erdélyi Híradó Kiadó Előretolt helyőrség Szépirodalmi Páholy (Kolozsvár) és a Ráció Kiadó (Budapest) közös kiadásában, az Előretolt Helyőrség könyvek sorozatban. Sorozatszerkesztő Orbán János Dénes, a kötet szerkesztője Gáll Attila.
A kemény fedelű, védőborítós könyv a sepsiszentgyörgyi Cova-print Nyomdában készült, a Nemzeti Kulturális Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával.
Ezt a könyvet az ilyen strófák miatt érdemes elolvasni:
„Holdbéli táj, sehol egy ismerős.
Mintha kivágott filmkockában állnék.
A jelenet nélkülem lesz velős:
nem vet ruhámon ráncot fény és árnyék.
Az utca rendje így tökéletes:
a sugarak fésűfoga hibátlan.
A sötét hézagokban rejtjeles
üzenetek arról, hogy ott sem álltam,
arról, hogy éppen nem is létezem,
a térben zümmögő egyensúly él,
imádom, így hát zokon sem veszem,
hogy ahol kezdődöm, ott véget ér
kontraszt és él és drámai hatás,
még csak a kép kerete sem vagyok,
rejtett hiány esetleg – semmi más –
közönyös űrbe nyúló fésűfog.”
(Lámpagyújtás)
2 / 4 
