Sall László
Születésnapomra
3.
kellek-e hát neked, kérdezi ez a nő; mert az istened, aki még kérdezhetné, illetve annak helytartójának a szolgája már kérdezte tőled egy másik nő kapcsán, s akkor már válaszoltál igennel, mert igen kellett (az a másik nő is), mert általa tanultad meg szeretni a nőt (engem); ettől nem tudsz szabadulni, és ezért nem akarsz tőle szabadulni; (nála, bár én is jobb vagyok, de) ennél nincs jobb;
kellek-e hát nekem/d, ismételve, sokszor, kérdezi ez a nő (magamtól); mert más nem is kérdezhetné ezt így tőlem, nyelvtanilag sem lenne helyes;
kell; mondom magamban, bár ezt más is mondhatná nekem;
de én nem mondhatom, mert melle a számban, beszélni nem szabad ilyenkor;
kell-e hát neked ez az ország;
kell (mondom magamban, mert melle a számban, beszélni nem szabad ilyenkor);
a kérdés most már csak az, jó-e hát nekem, hogy ő szeret en/té/ge /d/met; és jó-e nekem, hogy ezt meg-/elmondhatta;
kellek-e hát ennek a nőnek mégha nem is magam és génjeim tovább terjesztésére;
csak hogy szolgáljam, kellek-e arra;
kellek-e hát neked, te ország, csak hogy szolgáljalak, kellek-e arra;
kell-e hát istenemnek ez a szolgálat;
4.
akarom-e hát ezt a nőt magamnak;
keverem a nőt meg az asszonyt; egyszer nő egyszer meg asszony; nem szándékosan s nem is ösztönösen; csak keverem, mert keresem; hogy végre olyan legyek, amilyennek ő akarna, ő a nő, ő az asszony, hogy legyek; hogy olyan legyek, aki már nem keresi a nőt, aki az asszonyt találta meg, olyannak szeretne; megállás nélkül; csak szeretne, magának; magamért;
akarja-e ezt a haza; magáért;
szolgálat-e ez;
5.
mert akarom, de kellek-e neki, istenem;
mint egy hátizsák, viszem magam, ledobom elébe magam, mint a hátizsákot, hogy legyek neki, neki legyek púp a hátán; a nőnek s viselje(n) az asszony örökre, mint púpot a hátán;
(mint nemzetiségeidet, te a hazán kívül;)
vállalod-e ezt a szolgálatot, istenem;
A szerző további írásai
2 / 5 
