Péter I. Zoltán
Apostolok és próféták alapkövén. A nagyvárad-olaszi református templom vázlatos története
A templomot első formájában – a türelmi rendelet előírásainak értelmében – torony nélküli teremtemplomnak építették, enyhén beugró szentélyrésszel, amely a tízszög öt oldalával záródik. Így látható jegenyefáktól övezve Schütz József 1817-ből való metszetén is, háromszögben záródó volutás oromzattal és az orommező közepén egy barokk ablaknyílással. „A torony építését követő átalakítás következtében a templom eredetileg barokk stílusú homlokzata erősen klasszicizáló jelleget öltött. A sávozott falmezőt négy hornyolt s alacsony széken nyugvó, iónfejezetes félpillér tagolja, s ezek a fogsoros római főpárkányt tartják, amely fölött azonban eredetileg nem zárult a timpanon, csak az ablakos, volutás oromfal tetején. Ezt az oromfalat a torony ráépítése idején természetesen átépítették, a széleken nyugvó urnák azonban eredetileg is a helyükön állhattak, amint az az ugyancsak Éder Jakab építette görögkeleti templomon is látható. A homlokzat kiemelkedő középső szakaszán felirattal bíró timpanonnal záródó kapu nyílik, amely fölött egy barokk ablak, oldalt pedig nagy ívelt ablakok.” A timpanon mezejében olvasható latin szöveg: „Soli Deo Trium Regnante Josepho II. Dicatum MDCCLXXXVII” – a templom építésének évét idézi. Az alatta levő vakkeretbe levő márványtáblára ezt vésték: „Felépült az apostolok és próféták alapkövén, lévén a szegletkő Jézus Krisztus 1784-ben. A hívek áldozata belsőleg, külsőleg megújította 1952–1958-ban.”
A torony két szint magasságban emelkedik a templom oromzata felé, csillaga a földtől 45,50 méter magasságban található. Vízszintesen erőteljes övpárkány tagolja két szintre. A torony oldalait teljes magasságban párkányfejezetes pilaszterek szegélyezik, amelyek az alsó szinten hangsúlyos vállköveken félköríves záródású, s a könyöklő alatt bemélyedő köténnyel díszített egyes, a felsőn pedig hasonló ikerablakokat fognak közre; alul övpárkányt, felül pedig óraíves koronázópárkányt tartva. Az utóbbi előzményei a barokk korból ismertek, de az emeleti ablakok immár a reneszánsz stílusból ihletődtek, igazolva a tervező id. Rimanóczy Kálmán historizáló hajlamát. A tornyot elegáns vonalú, csúcsán gömbbel, szélzászlóval és csillaggal díszített, rézbádoggal fedett sisak koronázza. A hajó oldalhomlokzatait lizénák osztják szabályos táblákra, közülük hármat záróköves, szegmensíves ablak töri át.
A teremtemplom a főbejárattal szemben szentélyszerűen a tízszög öt oldalával zárul. A toronyt tartó két nagy belső pilléren három ívelt árkád támaszkodik, amelyek a templom régebbi karzatát tartják. A túloldalon levő karzat 1955-ben váltotta fel elődjét, mivel sem méretei, sem szerkezete nem felelt meg az új orgonának. Az orgonakarzat mellvédjén bibliai idézet (Efezus 1:2) olvasható: „Kegyelem néktek és békesség.” A belső teret tükörboltozat fedi. Egészében véve Biró József a templomról a következő megállapítást tette: „A reformátusok szorult anyagi helyzetének megfelelt a jozefizmus korának dísztelen, klasszicizáló stílusa.”
Felhasznált irodalom
Balogh Jolán: Varadinum-Várad vára. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. /Művészettörténeti füzetek. 13/1./
Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Különlenyomat a Bihari Múzeum Évkönyvéből), Berettyóújfalu, 1980.
Biró József: Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei. Centrum Kiadóvállalat Rt., Bp., 1932.
Boldog Várad. Szerk: Bálint István János. Héttorony Könyvkiadó, Bp., 1992.
Istoria oraşului Oradea. [Nagyvárad történelme] Szerk: Borcea, Liviu–Gorun, Gheorghe. Editura Cogito, Oradea, 1995.
Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk: Borovszky Samu. Apolló Kiadó, Bp., 1901.
Bunyitay Vince: A mai Nagyvárad megalapítása. Bp., 1885.
Bunyitay Vince: Nagyvárad a török foglalás korában 1660–1692. Bp., 1892.
Bunyitay Vince–Málnási Ödön: A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában 1566–1780. Debrecen, 1935.
Chifor, Agata: Oradea barocă [A barokk Nagyvárad], Muzeul Ţării Crişurilor, Editura Arca, Oradea, 2006.
Csernák Béla: A református egyház Nagyváradon 1557–1660. KREK, Nagyvárad, 1992.
Csernák Béla: A református egyház Nagyváradon 1660–1885. KREK, Nagyvárad, 1997.
Emődi Tamás: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemlék templomai. In: Örökségünk védelmében. KREK, Nagyvárad, 2004.
Eszenyei Béla–Eszenyeiné Széles Mária: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület. In: Erdélyi egyházaink évszázadai. Transil Rt., Bukarest, 1992.
Fraknói Vilmos: Várad felszabadítása 1692-ben és XII. Incze pápa. Róma, 1892.
Gyalókay Jenő: Nagyvárad 1692-ben. In: Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1908/1909-iki Évkönyv. Nagyvárad, 1909.
Hügel Ottó: Nagyvárad és környéke. Útmutató. Nagyvárad, 1872.
Keresztesi József: Krónika. Pest, 1868.
Keresztesi József: Magyarország polgári és egyházi közéletéből a XVIII. század végén. Bp., 1882.
Kolba Judit–Săşianu, Alexandru: Szent László és városa 1192–1992. Officina Nova, Bp., 1992.
Kováts J. István: Magyar református templomok. Atheneum, Bp., 1942.
Lakos Lajos: Nagy-Várad múltja és jelenéből. Nagyvárad, 1904.
Nagy Sándor, K.: Bihar-ország II. 1885.
Nagy Sándor: A Tiszántúli Egyházkerület templomainak vázlatos története. In: Magyar református templomok. Bp., 1942.
Némethy Ferencz–Biró János: Nagyváradi útmutató. Nagyvárad, 1901.
Papp Lajos: Nagyvárad Városismertetés. Bp., 1943.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad református templomai. KREK, Nagyvárad, 1996.
Péter I. Zoltán: A nagyvárad-olaszi református templom. Utilitas Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996 /Erdélyi műemlékek. 25./
Péter I. Zoltán: Nagyvárad építészeti emlékei a barokktól a szecesszióig. (Második, bővített kiadás.) Convex, Nagyvárad, 1998.
Péter I. Zoltán: Városismertető. In: Nagyvárad – városismertető. PBMEB, Nagyvárad, 1998.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad barokk művészete. In: Barokk utak. A barokk-Európa és Debrecen–Nagyvárad. Debrecen, 2000.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad-Oradea Városnéző séta. Participatio Alapítvány, Nagyvárad, 2002.
Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885–1915. Noran Könyvkiadó, Bp., 2002.
Péter I. Zoltán: Trei secole de arhitectură orădeană [Nagyvárad építészetének három évszázada]. Editura Ţării Crişurilor, Oradea, 2003.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége. Noran Könyvkiadó, Bp., 2005.
Zádor Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Bp., 1984.
Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig. Bp., 1922.
A szerző további írásai
2 / 2