Almanach-vita A Holnapról
A Budapesti Újságírók Egyesületének szokásos éves almanachja, az 1909. évi kötetét jószerével teljességében az új nemzedéknek és a „legújabb irodalom körül” kialakult polémiának szentelte. Zuboly (Bányai Elemér) mindjárt a kötethez – még 1908 karácsonyán – írt előszavában leszögezte: „Forrongásnak nevezik azokat az állapotokat, melyek nálunk ma a társadalmi és irodalmi életet elborítják. (…) az irodalomban a modernség körül dul az öldöklés.”
A Szerdahelyi Sándor szerkesztésében megjelenő kötet (mely amúgy a Herczeg Ferenc elnöklete alatt álló Egyesület égisze alatt látott rendszeresen napvilágot) átfogó ankétot szervezett, körkérdéseket intézve annak kiderítésére, hogy: „Miért történik, hogy kik magyaroknak és művészeknek vallják magukat az irodalomban, azok ellen a magyartalanság és modernkedés vádját hozzák fel az ellenkező kórusból”. A kitűzött célt („hogy akta gyűjteményét állítsuk egybe azoknak a felfogásoknak, melyek tendencziájukhoz és állapotukhoz képest a mai társadalmi és irodalmi világnézet háborus mozgalmainak kétféle visszatükrözői”) a szerkesztők a kötettel jórészt elérték. Az írások 1908 őszén–telén születtek.
Az alábbiakban ezekből válogattunk, s az írások – reményeink szerint – híven tükrözik A Holnap körül éppen száz esztendővel ezelőtt kialakult (külső és belső) polémiák lényegét, felforgató, harsány vagy visszafogott hangnemét, s végső soron az antológia irodalomtörténeti (és társadalmi) jelentőségét.
Boka László – Szűcs László
A szövegeket eredeti formájukban, betűhíven közöljük.
