Nemeskéri Erika
Antal Sándor levele Stockholmból Osvát Ernőhöz
Nem igazán érthető, miért kellett titokban tartani a bevezetést, és meglepő a rémtörténet is, hogy megállapodás ellenére a „lakat alól” nyilvánosságra kerültek a bevezető portrék. Idézzük Antal egy-egy mondatát a két fiatal költőről: „kész költő akkor lesz a még nem is egészen húszéves fiatalból, ha az élettől megkapja a mindenkinek kijáró pofonokat”. A részlet Emődre vonatkozik. Talán sértőbb Miklós Jutka jellemzésének egy mondata: „talán csak az érett nő szüzességének sikongatásai ezek a versek”.11
A Nyugat furcsán ismertette a kötetet. Kemény Simon kemény kritikát mond éppen Emőd és Miklós Jutka verseiről. Ám a szerkesztőség, feltehetően maga Osvát, jegyzetet fűzött a kritikához: „A hét költő könyvéről e szigorú ítéleteiben sok igazságán túl is figyelemreméltó cikk nem utolsó szavunk. A Babits Mihály nagytehetsége csodálatos jeleinek felmutatása oly érdeme A Holnapnak, mely említetlenül nem hagyható.”
Aztán Ady megtagadta A Holnapot, s az egész magyar tollforgató világot földúló polémia indult, amit úgy ismer az irodalomtörténet: Duk-duk affér. Antal Sándor azonban mindezekről már csak levelekből értesülhetett, húsz évvel későbbi emlékezésében azt írja, Ady cikke nagyon bántotta, később azonban Ady bocsánatot kért tőle (is). Ő pedig híve maradt, akárcsak a váradiak mind, amint ezt visszaemlékezése is bizonyítja.
Jegyzetek
1. OSZK, Kézirattár. Fond 253/707.
2. Beszélgetés a másikkal. Novella. Nyugat. 1908. II. 179–184.
3. Max Klinger (1857–1920) német festő, grafikus, szobrász. A korai szeceszszió termékeny képviselője. Szobrai színezettek, az említett Beethoven is.
4. Nem ismerjük az említett irodalmár nevét. Csupán feltételezhetjük, hogy Hjalmar Söderberg (1869–1941) regényíró lehet a nevezett, mert Antal Stockholmban született fiának a Hjalmar keresztnevet adta.
5. 1909-ben két megjelent cikket is említ a Gulyás lexikon: Alkoholizmus. Az Újság, 1909., 13. sz.; A svéd osztályharc. Huszadik Század, 1909.
6. Andor Csaba az Emőd Tamás-hagyaték (OSZK Kézirattár, Fond 395) rendezésekor megtalálta Antal Sándor Ady és Várad c. visszaemlékezését. A gépiratot Antal Emőd Tamásnak küldte el, hogy jelentesse meg a Grill kiadónál. Nem tudjuk, hogy Emőd korai halála miatt vagy egyéb okokból, de a kézirat hosszú évtizedekre feledésbe merült. Bár 1937-ben a pozsonyi Magyar Újságban 16 részben megjelent, ez nem tette ismertté. Antal majd harminc év távlatából írja le A Holnap antológia létrejöttének és megjelenésének bonyodalmait. A Madách Irodalmi Társaság Andor Csaba szerkesztésében 2004-ben kiadta Antal Sándor elfelejtett visszaemlékezését.
7. Kemény Simon: A Holnap. Nyugat, 1908., II. 214–216. A Holnap sajtóvisszhangját a Dóczy Jenő – Földessy Gyula által összegyűjtött Ady-múzeum (Bp.1924.) tartalmazza. Kovalovszky Miklós az Emlékezések Ady Endrére IV. kötetének „Holnap elébe” c. fejezetében (163–349) számos adattal, valahai kortársak emlékezésével bővítette A Holnap dokumentációját.
8. Jámbor óhaj
9. A Nyugatban nem jelent meg Strindbergről írása. A Huszadik Században 1910-ben publikálta a Strindberg Svédországban c. cikket.
10. Antal Sándor: Ady és Várad. 2004. 106.
Emőd Tamás (1888–1938) nagyváradi újságíró, költő. A Nagyváradi Napló munkatársa. 1914-től Budapesten élt, színházaknál dramaturg, dalszövegeket, egyfelvonásos darabokat írt.
Miklós Jutka (1884–1976) költő, fotográfus. 1913-ban Nagyváradon fotóműhelyt nyitott. 1919-től külföldön élt. Franciaországban halt meg. Három verseskötete jelent meg.
Dénes Sándor nagyváradi ügyvéd, A Holnap egyik mecénása.
11. Antal, i.m. 107.
A szerző további írásai
2 / 2