vers
Molnár János
Leszáll
Lepergett elkattog vonatod
Le a menetrendről a búcsúcsók
Lecsapódnak lilán a váltók
Lecsordul a nap legördül az alkony
Leszáll a városra a köd
Leszáll vállamra a szomorúság
Látom a visszapillantó tükörben
Lilacsőrű szürke madár
Lomhaszárnyú szürke rendőr
Leint igazoltat megbírságol
Rikácsolja TILOS madarat kocsilégtérben
Rém életveszélyes reccsen részvéttel
Rebbenve dadogom magyarázom
Riadt szomorúság az nem madár
Felderül elkomorul A hatósággal
fene viccesek vagyunk ám
Feljelentés terhe mellett húzzál a
francba Int ingerülten seperjek már
fenntartom a forgalmat Mennyi bolond
félőrült szaladgál szabadon a városban morogja
Mennyi mennyi szomorúság sóhajtom
s gázt adok
