Korlátok és korlátozások. A prostitúció fogalmának telítődő kiüresedéséről
A férjének alárendelt asszony versus szabad szexualitást gyakorló prostituált ellentéte immár közhelyes, ebben a képben azonban releváns. Egy olyan társadalomról beszélünk, amelyben a női szexualitás birtoklása és az ezzel való csere fölötti ellenőrzés kisajátítása és megszervezése elsőrendű, de ugyanakkor olyan társadalom is ez, amelyben a női test a maga szexualitásában nemcsak hogy teljes mértékben ellenőrizhető, hanem leértékelt és tárgyiasított is egyben.
A vázolt problémák tehát nemcsak hogy egyoldalúan kezelik a prostitúciókérdést, de ugyanakkor képtelenek is hatékony eredmények meghozatalára. A kérdés alapvetően társadalomtudományi indíttatású, de úgy gondolom, a probléma szociális vetületei iránt érdeklődő politikusok számára is meg kellene megfogalmazódnia: miért gondolják azt, hogy azok a sajátos ideológiai és politikai körülmények közt született, a prostitúcióhoz és prostituálthoz kapcsolódó értékek, amelyek a századfordulón vagy éppen a 18. században divatban voltak, ma is alkalmazhatóak? Ma is prostituáltnak nevezzük a szexuális szolgáltatást nyújtót, a rendszer legfőbb kiszolgáltatottját, prostitúciónak a tevékenységet, reglementarizmusnak a bordélyházi szabályozást és így tovább, akárcsak akkor, anélkül, hogy elgondolkodnánk azon, hogy mire utal a fogalom a maga konkrét szituációjában, és hogy egyik vagy másik jelenségre egészséges-e alkalmazni ugyanazt a kijelentést.
Állítom: nem ártana néha újragondolnunk, újradefiniálnunk saját fogalmainkat, vagy legalábbis megfelelő óvatossággal közelítenünk feléjük – és ez a felismerés ugyanakkor vonatkoztatható bármely marginális társadalmi csoportról alkotott képünkre is. Miközben újragondoljuk a fogalmainkat, megbontva valamiképpen azok nyelvvel együtt örökölt merev határait, rá kell jönnünk, hogy azok a kifejezések, amelyeket a legtermészetesebb módon használunk egy jelenség jelölésére, valójában nem alkalmasak arra, vagy nem olyan módon, ahogyan eddigi mentális sémáinkban azoknak helye volt. Ezen a szemüvegen át már az is látható, hogy a kategóriákba sűrítés, a kategóriához illesztett jelölők, az ítéletek, stigmák működése és továbbélése miként befolyásolja egy társadalmi csoport, jelen esetben a prostituáltak életkörülményeit, osztályba sorolásukat, nemükhöz való viszonyukat, egyszóval a társadalomban való boldogulási esélyeiket.
Jegyzetek
1 Apel către oamenii politici români. www.sfaturiortodoxe.ro, 2002.
2 Uo.
3 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szövegben szereplő kifejezések (luxuskurva, utcalány stb.) segítségül szolgálnak bizonyos kategóriák, illetve alkategóriák diskurzív vizsgálatára, és nem az én értékítéleteimet jelzik.
4 Butler, Judith: Jelentős testek. A „szexus” diskurzív korlátairól. Új Mandátum, Budapest, 2005.
5 Smart, Carol: „Széttagolt testek és rakoncátlan szexualitás. A reprodukció és a szexualitás szabályozása a tizenkilencedik században.” In Tóth László (szerk.): A szex. Szociológia és társadalomtörténet. Új Mandátum, Budapest, 1996. 229.
4 / 4•