Magyari Barna

Magyari Barna költő, újságíró (Nagyszalonta, 1965). Nagyváradon érettségizett 1983-ban, majd szülővárosában az Arany János Emlékmúzeum munkatársa volt. 1988-ban Magyarországra települt. Pedagógusi diplomáját Békéscsabán szerezte. Jelenleg a Békés Megyei Hírlap szeghalmi szerkesztője. Négy kötete (Áthúzott hallgatás, A költők belevizeltek a Dunába, A szeretet szele, Esőre áll a csípőd) jelent meg.

Rejtélyes szerkezet az ékezet

hatmilliárd utassal túlzsúfolt busz döcög a gyötrődés és

a gyönyör közt de az út hosszáról nincs hír nincs konkrét számadat

a remény kisöccse a költő aki az óda-óvodában

a csodák apró nedves szemcséiből épít homokvárakat

az agy s az ágy között szélcsendben is hullámzik a forró álom

a mindenség kezében egy rejtélyes szerkezet az ékezet

ölelések után új menetrend szerint közlekedik a fény

zord hangulatunkba kedvesünk szeméből csillogás érkezhet

életünkben bármikor elcsattan a nyolc napon túl gyógyuló

sorspofon a csalódás így nem vagy mindig magadnál

s mire megszokod hogy szinte senki sem tud viselkedni kinyílik

egy ajtó és udvariasan maga elé enged a… halál

Groteszk röhej a sálam

mindenki felvesz valamit ki csikket ki kabátot

a januári fagyban egy groteszk röhej a sálam

mint fémszálas rezsó izzik a lét kell némi villany

a kiskocsmákban rum-reaktorban gerjed az áram

mázsaház a filozófia mérlegeljük sorsunk

egy csók egy igaz ölelés a latba vajon mit nyom

tőzsdeárfolyamokat ismerünk de nem tudjuk ma

vajon hány pontot emelkedett szívünkben az otthon

a pofára esést gyakran közvetíti az élet

az anyagi gond mint riporter sűrűn meg is szólal

a lapos lányon semmi műholdon minden fogható

de lehet-e hazát váltani egy távkapcsolóval

A gyönyör gyolcsai

ha fekete és túl erős a lét

lelked a rideg pultos felé int

majd forró fájdalmadban elkeversz

egy hazát egy asszonyt egy szaharint

már egymásra hullt a múlt körötted

csönd-köcsögökben alvad az emlék

tudatodba a valóság gyakran

betör fejeden két szemed a lék

esténként lelkedre ég a magány

de valahogy kihúzod hajnalig

s közben ábrándozva testedre kötsz

néhány szép nőt a gyönyör gyolcsait

Pénz-pozitúra a torna

festőműhelyben dolgozol te

rögeszméid legnagyobb foglya

fested néped jellemét de a

csönd zománca nehezen fogja

a teljes szélcsend csupán látszat

stressz-szellő járja át a létet

kedvesed helyett más tapogat

ezek infarktus-érintések

ritkán mozgunk inkább ingerlünk

itt pénz-pozitúra a torna

ez az elcseszett kurva világ

egy hatalmas erogén zóna