|
Tar Károly :
Táncház
Szikla szélen
szél száll, kószál.
Tetejében
két pár fűszál
Hajladozik,
szépen táncol.
És kacarász,
meg viháncol.
Hallgatja a
szél énekét.
Ki forgatja
köpenyegét.
A szél picit
ámul-bámul.
Visszafordul,
Ő is táncol.
Lett is legott
dínomdánom.
Folyt a lagzi
egész nyáron.
Táncolt a szél,
s a vén szikla,
két pár fűszál
felvidulva.
A mulatság
addig-addig
kerekedett,
folytatódik,
míg a szikla,
- néma öreg -
felébredve,
beleremeg.
|
Két pár fűszál
táncát ropja.
Szél a hegyet
párba vonja.
Jöttek aztán
más-más szelek
hoztak bőven
hót, hideget.
Sziklabércen
senki sétál,
Pihen a hegy
s minden fűszál.
És a szelek
jönnek-mennek,
kószálnak és
fütyörésznek.
Kutakodnak,
keresgélnek,
forgolódnak,
szemlélődnek.
Nyitogatnak
minden zárat,
mert nem lelik
a táncházat.
De amikor
tavaszodik
az új világ
bizakodik.
Két pár fűszál
hegyek, szelek,
dínomdánom,
lesz sok gyerek.
Sziklatető
éledezik,
s a világ tánc-
házasodik.
|
|
Bengtsson Benjamin Zsolt rajza
Birka firka
irka firka
firka irka
benne birka
s firka nyírfa
cifra nyírfa
irka birka
cirka pirka
szarka-firka
pirka birka
cirka pirka
cifra szikra
irka nyírfa
a sok firka
se nem birka
se nem nyírfa
hanem szikra
|
Hangverseny
Bumm, bumm, bumm!
Csindaratta bumm!
Szól a nagydob,
a cintányér.
Fúvószene. Bumm!
Zsong, zsong, zsong!
Koncertterem dong.
Orgona szól,
szíved dalol.
Álmélkodva bong.
Plim, plim, plim!
Zongorahangszín.
Fehéreken
feketéken
billentyűkkel rím.
Bimm, bamm, bamm!!
Újra este van.
Nagytemplomban
szól a harang
Mesehangja van.
|