A tanulmány ismerteti a többcélú kistérségi társulások finanszírozási gyakorlatát, amely szervesen kapcsolódik a szerzők korábbi két tanulmányához, amelyek a kistérségi társulások közoktatás-fejlesztési és intézményátszervezési szegmensét tárgyalták. A társulások szerepének változását elemezve a szerzők a szakmai együttműködések lehetőségének felvázolásától a többletforrások bevonásának lehetőségén át a pénzügyi-gazdasági tényezők kényszerítő hatását hangsúlyozzák az önkormányzatok döntési mechanizmusában. Jó példa erre a tanulmányban említett település példája, ahol a tanulmány megírása óta eltelt időszakban az új választások kiírása után a képviselő-testület az ÖNHIKI-forrásra tekintettel intézményi társulást hozott létre a pénzügyi ellehetetlenülés elkerülése érdekében.
A kistérségi társulások szerepének változása leginkább az új célok kitűzésében érhető tetten. Kezdetben a szakmai együttműködések lehetőségét érezhették ki a szereplők a jogszabályi változásokból, azok flexibilitásából. A többletforrások bevonásának lehetősége tovább erősítette a társulások iránti szándékot, bár elfogultság lenne azt mondanunk, hogy nagyobb ütemben előmozdította az elképzelt oktatáspolitikai mozzanatokat. A jelenlegi stációban a pénzügyi-gazdasági vonatkozások hatnak kényszerítő módon az önkormányzatokra. A célok változásának egyértelmű konklúziója: az új társulások létrejöttének oka a kényszer.
Korábbi két tanulmányunkban1 végigvezettük a kistérségi társulások megalakításának történetét 2003–2006 között.
A három év alatt megtörtént a társulások működésének jogi szabályozása, annak ellenére azonban, hogy a települések beléptek a társulásba, többségükben az önállóság megtartására szavaztak. A társulásból inkább csak egy laza szakmai együttműködésre tartottak igényt.
2007-ben azonban a kistelepüléseknek kötelező volt valamilyen szinten társulniuk. Mivel a keretek kialakultak a korábbi években, ebben az évben a költségvetési törvénnyel2 olyan finanszírozási körülményeket teremtettek, amelyek kényszerhelyzetbe hozták a településeket.
Melyek ezek a feltételek?
A Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásának3 minden települése önhibáján kívül hátrányos helyzetű település.4 Költségvetésük csak az ÖNHIKI-s kiegészítő támogatás igénybevétele mellett elegendő a feladatok ellátására.
A költségvetési törvény az ÖNHIKI feltételek igényléséhez már nagyon szigorú szabályokat írt elő.5
| Intézmény típusa | Átlaglétszám %-a | Teljesítendő létszám (fő) |
|---|---|---|
| 3000 fő alatti település esetében | ||
| Óvoda, 1. nevelési év | 75 | 15 |
| Óvoda, 2–3. nevelési év | 50 | 10 |
| 1. évfolyam | 75 | 16 |
| 2–4. évfolyam | 50 | 11 |
| 5. évfolyam | 75 | 17 |
| 6–8. évfolyam | 50 | 12 |
| 3000 fő feletti település esetében | ||
| Óvoda, 1. nevelési év | 75 | 15 |
| Óvoda, 2–3. nevelési év | 70 | 14 |
| 1. évfolyam | 75 | 16 |
| 2–4. évfolyam | 70 | 15 |
| 5. évfolyam | 75 | 17 |
| 6–8. évfolyam | 70 | 16 |
| Intézmény típusa | Átlaglétszám %-a | Teljesítendő létszám (fő) |
|---|---|---|
| Óvoda | 75 | 15 |
| 1–3. évfolyam | 75 | 16 |
| 4. évfolyam | 50 | 11 |
| 5–7. évfolyam | 75 | 17 |
| 8. évfolyam | 50 | 12 |
Országos tendencia, hogy csökken a gyermekszületések száma. Fokozottan érezhető ez az alacsony lélekszámú településeken. Ezzel a feltétellel számos település kényszerhelyzetbe került, hiszen ha az önálló iskolát megtartja, nem jut elegendő pénzügyi támogatáshoz, és nem tudja azt fenntartani.
Ha a települési önkormányzatok megőrzik a függetlenségüket, és önálló intézményfenntartók maradnak, a pénzügyi helyzetük ellehetetlenül.
Mindemellett a közoktatási törvény6 módosult, és kimondta, hogy az az iskola, amelyben a 7. és 8. osztályosok létszáma nem éri el a költségvetési törvény által előírt átlaglétszám 50%-át, nem tekinthető nyolc évfolyamos iskolának, ezért külön engedélyeztetnie kell a további önálló működését. A kérelmet 2007. január 31-ig kellett az Oktatási Hivatalhoz (OKÉV) benyújtani.
Ezek a rendelkezések rendkívül nehéz helyzetbe hozták a kistelepülések vezetőit, képviselőtestületeit. Hiszen a 2006-os önkormányzati választásokon épp azzal kampányoltak nagyon sokan, hogy megőrzik intézményük önállóságát és előteremtik a működés feltételeihez szükséges pénzt.
A költségvetési törvény nemcsak az ÖNHIKI-igényléshez szabott létszámhatárokat, hanem ösztönző normatíva7 igénylését is lehetővé tette a társulásba belépők számára.
Ezek az alábbiak:
Az intézmény fenntartása többcélú kistérségi társulás – TKT – vagy intézményi társulás – IT – keretében történhet (a 3. táblázatot lásd a következő oldalon).
| Támogatás mértéke (Ft/fő/év) | Év | Hónap | |
|---|---|---|---|
| *+ 50% a székhelyen, telephelyen lakó tanulók után. ** Ha tagintézményben 1–4. vagy 1–6. évfolyammal muködik, az oktatás és az eloírt létszám teljesül (8. sz. melléklet Kieg. szab. 2.1. pont). *** 1500 fo alatti települések 1–4. vagy 1–6. évfolyammal muködo tagintézménye, ha a kiegészíto szabályozás 2.1.-ben foglaltaknak nem felel meg. |
|||
| Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás | |||
| TKT | 100 000 | 2007 | 12 hónap |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan | ||
| IT | 80 000 | 2007 | 12 hónap |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan* | ||
| Iskolabusszal utaztatott gyermekek | |||
| IKT és IT | 80 000 | 2007 | 12 hónap |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan | ||
| TKT által fenntartott egységes iskola 9–13. évfolyamra bejáró tanulók | |||
| 40 000 | 2007 | 12 hónap | |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan | ||
| Tagintézményi támogatás | |||
| 70 000 | 2007 | 12 hónap | |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan** | ||
| Kistelepülési tagintézményi támogatás | |||
| 30 000 | 2007 | 4 hónap | |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan*** | ||
| Szakszolgálati feladatok támogatása | |||
| Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás | |||
| 2000 | 2007 | 12 hónap | |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan | ||
| Nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédia, gyógytestnevelés | |||
| 11 000 | 2007 | 12 hónap | |
| 2008 | 8 hónapra időarányosan | ||
Az ösztönző normatíva igénybevételéhez szükséges létszámfeltételeket a 4. táblázat tartalmazza.
| Intézmény típusa | Átlaglétszám %-a | Teljesítendő létszám (fő) |
|---|---|---|
| 1–3. évfolyam | 75 | 16 |
| 4. évfolyam | 50 | 11 |
| 5–7. évfolyam | 75 | 17 |
| 8. évfolyam | 50 | 12 |
Ha az iskola fenntartásáról legalább öt települési önkormányzat társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint az oktatás egy ellátási helyen történik (5. táblázat).
| Intézmény típusa | Átlaglétszám %-a | Teljesítendő létszám (fő) |
|---|---|---|
| 1–3. évfolyam | 65 | 14 |
| 4. évfolyam | 50 | 11 |
| 5–7. évfolyam | 65 | 15 |
| 8. évfolyam | 50 | 12 |
Ha az iskolát tízezernél nagyobb lakosságszámú önkormányzat vagy olyan társulás tartja fenn, amelynek tagja tízezernél nagyobb lakosságszámú önkormányzat.
| Intézmény típusa | Átlaglétszám %-a | Teljesítendő létszám (fő) |
|---|---|---|
| 1–3. évfolyam | 75 | 16 |
| 4. évfolyam | 50 | 11 |
| 5. évfolyam | 100 | 23 |
| 6–7. évfolyam | 75 | 17 |
| 8. évfolyam | 50 | 12 |
Az ÖNHIKI igénylése és az ösztönzőnormatíva igénylése miatt a társulások megalakításán kívül a kistelepüléseknek nem volt más választásuk.
A társulások kezdetén még mindenki úgy gondolta, hogy formálisan létrehozza az iskolatársulást, és minden marad a régiben: a gyerekek 1–8. osztályig helyben tanulnak, papíron megalakítják a társulást, így megigényelhetik az ösztönző normatívát, és az ÖNHIKI-feltételeknek is eleget tettek.
Az egyeztetések és a jogszabályok előírásainak részletes tanulmányozása után mindenkinek rá kellett jönnie, hogy nem lehetséges formális társulás.
2007. szeptember 1-jétől a BÖTKT keretein belül az alábbi működő közoktatási társulások jöttek létre, látják el közoktatási feladataikat intézményfenntartó társulásban.
A kistérség határain belül:
A kistérség határain átnyúló társulás alakult:
Továbbműködési engedély alapján folytatják működésüket:
Külön izgalmas Bakonszeg község példája. A településen a 2007/2008-as tanévben az 5. évfolyamon hat gyerek tanul.
Bár a település több szálon is tárgyalt a társulásról, végül mégsem állapodtak meg senkivel. Az ügyből politikai konfliktus keletkezett, ennek eredményeképpen a polgármester és az alpolgármester 2007 nyarán lemondott tisztségéről. Új választásokat írtak ki 2007 októberére. Mindezek mellett, mivel a település nem hozott létre intézményfenntartó társulást, nem vált jogosulttá az ÖNHIKI 4/12 részére9, és így pénzügyileg ellehetetlenült.
A létrejött társulások a gyakorlatban több vonatkozásban és egyedi esetekre vonatkozó kérdéseket vetnek föl. Ezek a későbbiekben esettanulmányok keretében elemezhetők és a gyakorlati nehézségek, különböző vonatkozások többoldalú megvilágítást tesznek lehetővé. Az érintett partnerek a folyamatban való részesedésük alapján más és más aspektusból érzékelik a változásokat. A fenntartók, illetve a gyermekek, a pedagógusok, a szülők és a települések lakóinak szemszögéből egyelőre kevéssé kerültek felszínre a változások és következményeik; azok az előnyök és hátrányok, amelyek gyakran nem hangoztatott reáltényezőkként vannak jelen, hanem érzelmi okokból, nehezebben mérhetők és nehezebben tárhatók fel. Településpolitikai szempontból ezek az igazán izgalmas kérdések szülői.