1	1994. július 15-től 1995. december 31-ig Fodor Gábor, majd Magyar Bálint az oktatási miniszter az MSZP-SZDSZ kormányban.
2	A közoktatás irányításában részt vevők: Horn Gábor, aki 1993-tól a párt Oktatási Műhelyének vezetője (www.miniszterelnok.hu), a különböző közintézmények (Országos Közoktatási Intézet, Felsőoktatás-kutató Intézet, suliNova Kht. stb.) vezetői, főmunkatársai, illetve a politikai szférában (pl. Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottsága, Országos Köznevelési Tanács), az Oktatási Minisztérium főosztályai élén tevékenykedő szakértők.
3	Feltehetőleg a magyar közoktatási gondolkodás fejlődésének irányát mutatja az a tény, hogy a FIDESZ is ugyanolyan antiintellektuális politikát folytatott, mint amely a Medgyessy-kormány programjában olvasható. Pokorni Zoltán oktatási miniszterként kijelentette, hogy a „túlzottan ismeretközpontú iskola gyerekek tömegeinek zsigereibe kódolja be a szorongást, a halmozódó s a természetes módon már feloldhatatlan feszültségeket… Ezért van nagy jelentősége az iskolai tananyag gyermekléptékűre szabásának, az óraszámok bizonyos mértékű korlátozásának, az iskolai terhelés csökkentésének…” (Pokorni 2001, 4. Kiemelés a szerzőtől.)
4	17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról.
5	Lásd Az OM honlapján A tankönyvek korszerűségét és minőségét meghatározó tényezők; Bevezető; Kojanitz László: A tankönyvek használhatóságát meghatározó minőségi összetevők. Ugyanott: http://www.om.hu/main.php?folderID=965&articleID=7002&ctag=articlelist&iid=1 Letöltve 2006-03-21.
6	Lásd az iskolatáska súlyáról kiadott OM-tájékoztatót. Oktatási Közlöny, 2004/28 (X. 19.).
7	Lásd az 1993. évi LXXIX. törvény módosítását kezdeményező T/3591. sz. törvényjavaslatot előterjesztő expozét.
8	A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 70. § (3) bekezdését 2003 áprilisában Magyar Bálint kezdeményezésére úgy módosította az Országgyűlés, hogy az általános iskola első három évében és a negyedik félévben a bizonyítványban szöveges értékelést kell adni a tanulók tudásáról.
9	Mintha ugyanezt a szemléletet vallaná Pokorni Zoltán is. „Egy társadalom későbbi mentálhigiénés állapota szempontjából meghatározó szerepe van annak, hogy az iskola által közvetített tananyag mennyire felel meg az életkori sajátosságoknak, mennyire ad lehetőséget a személyiség sokoldalú fejlődésére, fejlesztésére. Lásd Pokorni Zoltán: „Az iskola a gyermek számára maga az élet”. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5 sz. 3–4.
10	Kevésbé harciasan, de ugyanezt mondja a Fidesz minisztere is: „Régóta tudjuk, hogy az iskolában a gyerek nem az életre készül. Az iskola a gyermek számára maga az élet. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy milyen légkör hatja át az iskolát, mennyire gerjeszt szorongásokat, feszültségeket, vagy épp ellenkezőleg, mennyire képes oldani ezeket.” Lásd Pokorni: i. m.
11	Itt csak annyit jegyzek meg, hogy a képesség fogalma Arisztotelésztől való (Metafizika IX. [Theta] könyve). Egyrészt azt jelenti, hogy meg tudok-e most valamit csinálni (pl. ajtót kinyitni, fára mászni, zenét élvezni), másrészt pedig majdan, a jövőben meg tudok-e tenni valamit (Ross 1996). Ez a képesség már most is bennem van, mint az idei vetésben a jövő aratás lehetősége. E gondolatban persze van egy szép metafizikai mozzanat, ugyanis fel kell tételezni, hogy vagy van egy olyan „ősképesség”, amely a pedagógiai munka által kibontakozhat (Rousseau, Pestalozzi), vagy előre tudja – az eötvösi értelemben liberálisnak semmiképpen sem nevezhető politikus –, hogy milyen lesz a jövő, amelyre már most fel kell készíteni minden egyes gyermeket, persze külön-külön. Feltételezi, hogy minden pedagógus rendelkezik azzal a képességgel, hogy tanítványait az általa nem ismert jövőre készítse fel. Ez a politika a pedagógusmesterség irracionális elemét erősíti fel, mert arra politizál.
12	A pénz felhasználásnak célja: „Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell hogy kísérje. Különösen nagy fontosságú a kisiskoláskorban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.” (FMM, 2005)
13	A támogatottak listája megtekinthető ugyanitt.
14	Az OM háttérintézményein, főként a suliNován keresztül.
15	A forrás a 8. sz. jegyzetben.
16	Alsó becslésről van szó, mert az elemzett időszak nem tartalmazza a 2006. évi költségvetési törvényhez csatolt – nem pénzügyi természetű –, a közoktatásról szóló törvény elfogadott módosításait, pl. az általános iskolai felvételik esetében alkalmazandó pozitív diszkrimináció elrendelését, következésképpen a változtatás mértéke nagyobb, mint a kimutatott.
17	Nem számítva a jelölések és a számozások megváltozását.
18	Érdekes, hogy ugyanilyen forgatókönyv szerint zajlott le még az 1993-ban nagy port felvert Dabas-Sáriban az iskola megosztása is: az önkormányzat döntése alapján az épület egyik része katolikus fenntartású lett, a másik pedig maradt önkormányzati (Stolmár 1994; Zolnai 2000). Mindkét esetben az önkormányzati döntés bizonyult legitimnek, s ez döntötte el az elkülönítés híveinek és ellenzőinek heves politikai küzdelmét.
19	A jelenlegihez fogható igazgatási módszerrel legtisztábban Magyarországon utoljára talán a hatvanas években éltek, amikor rendeletben írták elő az általános iskolai (1963) és a középiskolai (1965) tanulók tervszerű nevelésének programját. Az általános iskolai Nevelési tervben olvasható a pedagógusok elé tűzött, morális tekintetben nehezen támadható feladat, mindegyikük tanítványa a „társadalmi és magánéletében legyen becsületes, igazságos, egyszerű és szerény” (Nevelési terv, 1962, 15.). A két politika lényege ugyanaz: államigazgatási eszközökkel, a joggal kényszerítene ki előírt értékeket követő magatartási formákat.
20	A közoktatás finanszírozása két részből tevődik össze. Az egyik részt (50-60%) az ország költségvetése állja, a másikat pedig az iskolafenntartó önkormányzat fedezi. A bejáró fejkvóta pedig az önkormányzatok közötti teherbíró képességet egyenlíti ki, illetve – és ez a fontosabb – az iskolát választó szülők személyi jövedelemadójának bizonyos hányada nem az iskolafenntartó önkormányzathoz kerül.
21	A 2005. évi CXLVIII. törvény módosította a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdését, amely szerint „Az általános iskola – beleértve a kijelölt iskolát is – köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A fenntartó a szakiskolát – kilencedik-tizedik évfolyamon – kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.”
22	Tudjuk, hogy az egyházi s elsősorban a katolikus fenntartású iskolák tanulói a legnagyobb eséllyel tanulnak tovább a felsőoktatásban, és ezekbe az iskolákba a tanultabb szülők küldik gyermekeiket (Neuwirth 2003, 51.).
23	A Magyar Bálint és Sipos János által készített 163 pontból álló kormányprogram csak a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről szól, és nem érinti a hatosztályos gimnáziumokat, melyből több is van: 2000-ben 183 hat- és 100 nyolcosztályos gimnázium működött, s mellettük még 8 olyan, amelyben mindkét forma szerepelt (Szalay 2000).
24	Érdekes, hogy a konzervatív Fidesz kormányzata kísérelte meg, hogy a közoktatást – a politika szervezeti rendjét tekintve – valamelyest a maga értékrendje szerint, de mégis közüggyé formálja. Az ún. kötelező kerettantervekkel megkísérelte az iskolák tevékenységét koordinálni, ezzel megteremtette a közműveltség vitathatóságának intézményes kereteit, s elvette a felelősséggel nem rendelkező, nem számon kérhető Országos Köznevelési Tanács (OKNT) egyetértési jogát is. Ezt sérelmezte az SZDSZ.
25	Korábban iskolaigazgatóként a Soros Alapítvány Közoktatási Programjának keretei között működő önfejlesztő iskolaprojekt egyik vezéregyénisége volt. Az alapítvány vezetője Horn Gábor országgyűlési képviselő, az SZDSZ Oktatási Műhelyének vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete mellett az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének is tagja. Lásd: www.miniszterelnök.hu (Balázs é. n.; Schüttler 2004).
26	Ez a tény nem befolyásolta a szabad demokrata politikusokat, hogy a koalíciós tárgyalásokra kidolgozott 163 pont közül a 7.-ben meggyőződésüket ne érvényesítsék.