A fenntarthatóság mint a pedagógia egészét átfogó szemlélet egyre nagyobb teret kap az oktatásban-nevelésben. Ennek egyik fontos eszköze a projektoktatás. A tanulmány bemutatja, hogy a projektpedagógia eszközei miként alkalmazhatók a fenntartható fejlődés szemléletének mindennapi gyakorlatba történő átültetéséhez szükséges összetett ismeretek közvetítésében, a képességek, attitűdök fejlesztésében.
A harmadik évezred halaszthatatlan megoldást kívánó problémája a fenntartható fejlődés. Globális problémaként a 20. század második felétől vált központi kérdéssé a nemzetközi és világméretű politikai, társadalmi, gazdasági színtereken. Az elmúlt 35 év törvénykezése, egyezményei, programjai, rendezvényei máig nem hoztak kellő eredményt a fenntartható fejlődés, a környezeti problémák megoldása terén. Elsődleges ok, hogy a probléma megoldása szemléletváltást kíván, ugyanis ez nem egy tudományterület, nem egyes nemzetközi vagy nemzeti szervek feladata, hanem a különböző tudományterületek közös, komplex feladatvállalását, nemzeti és nemzetközi egyetértését és cselekvését igényli.
A 21. század kihívása a fenntartható fejlődés elveinek és gyakorlatának megvalósítása. Az új kultúra közvetítéséhez nélkülözhetetlen a tudomány és az oktatás. A pedagógia megújulását teszik szükségessé a fenntartható oktatás kritériumai:
A pedagógia tárgya: a nevelés elmélete és gyakorlata. A pedagógiai elmélet megújulásának fontos kritériuma, hogy tárgya, a nevelési gyakorlat fejlődési tendenciáit, a valóságos élet dinamikus mozgását, kihívásait felismerve új, értékteremtő pedagógiai válaszokat tudjon megfogalmazni. Ezeket a pedagógiai válaszokat fogalmazza meg a projektpedagógia.
A projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés; oktatási stratégiája a projektoktatás, megvalósulása kitágítja az iskolai kereteket, feltételezi a tevékenységorientált iskolamodellt.
A konstruktív életvezetés mint alapérték biztosítja a nevelési folyamat irányításában, szervezésében a közösségfejlesztés és az egyén fejlesztésének harmóniáját. A konstruktív életvezetés szociálisan értékes és egyénileg is eredményes. A nevelés lényege az értékközvetítés, és feltételezi a felelős magatartás repertoárjának gyakoroltatását. Az 1. ábra ennek fogalmi körét ábrázolja.
1. ábra • A projektpedagógia fogalmi köre
A harmadik évezred embere hatalmas ismeretanyaggal rendelkezik, nem szelektált információáradattal találkozik az élet minden területén. Fontos, hogy az eligazodás, a konstruktív életvezetés alapvető eleme a felelősség legyen. Az ember felelős önmagáért, társaiért, a környezetért.
A felelős ember önálló, szabad, döntésképes. Önállóságának fő megnyilvánulási formái, hogy (1) képes az önszabályozásra, vagyis képes felismerni szükségleteit, és képes mértéket tartani; (2) embertársaival partneri kapcsolatban együtt tud munkálkodni, tevékenykedni, ez azt is jelenti, hogy saját cselekedeteiért saját maga felel, nem a társai; segít a rászorulónak (kisebbnek, gyengébbnek, idősebbnek); tudja vállalni a vezető vagy társ szerepét; (3) a környezetről alapvető ismeretekkel rendelkezik, hogy életvezetését megfelelő módon tervezze.
A szabadságban az egyén megvalósíthatja önmagát. A kiteljesedéshez fel kell ismerni, hogy az egyéni szabadság határainak korlátokat szab a másik ember egyéni érdeke, szabadsága.
A társakkal való együttműködés feltétele a fegyelmezettség, a rend, a szabályok, normák ismerete és alkalmazása, gyakorlása.
A környezetet, a természetet nem uralhatja az ember, hanem belátással, az alapvető jogi, gazdasági, társadalmi összefüggések felismerésével, megértésével az „emberi környezetért” cselekszik.
A felelős ember döntésképes, akar és tud dönteni. Viseli döntéseinek következményeit, megtanulja, hogy kudarcaiból hogyan kell építkezni, hogyan lehet a hibákat kijavítani, a tévedések lehetőségét a legkisebbre csökkenteni.
Humánus egyénként arra törekszik, hogy saját, belső értékeit folyamatosan felszínre hozza, hogy testi-lelki-szellemi képességeit fejlessze.
Embertársaival képes a kompromisszumra. A különböző élethelyzetekben a közös célokat felismerve konstruktív javaslatokkal képes a megegyezést elősegíteni.
A fenntartható fejlődést szem előtt tartva képes az adott környezetben problémamegoldóan cselekedni.
A projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. A projektoktatás tényezőit a 2. ábra szemlélteti.
2. ábra • A projektoktatás mint oktatási stratégia
A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, amelyekben a konkrét tapasztalatszerzést előfeltételező összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása a feladat. Ilyen például a fenntartható fejlődés. Célja: a környezettudatos, felelősségteljes magatartás.
A szakirodalom egyetért abban, a hazai és a külföldi közoktatási gyakorlat pedig bizonyítja, hogy a környezettel kapcsolatos tananyagtartalom közvetítésére a projektoktatás kiválóan alkalmas, mert
A projektoktatás folyamatában döntő szervezési tényező a tanulók önállósága. A tanulók önállósága már a részcélok meghatározásakor megnyilvánul, a megismerés (tervezés, kivitelezés) folyamatában pedig kiteljesedik. Az önálló tevékenységsorok velejárója minden esetben az élmény és az újszerű szociális és tanulási készségek elsajátítása.
Az önirányított tanulás középpontjában a holisztikus szemléletmód, világkép kialakítása; a kritikus gondolkodás fejlesztése; a szociális és tanulási készségek elsajátítása; az értelem és érzelem egyensúlya áll.
A tanítási-tanulási stratégia lépései:
A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly.
A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít. A valós világgal való közvetlen kapcsolata feltételezi az iskolai tanulási környezet kiterjesztését. A megismerési folyamatot a gyermeki személyiségfejlődés hatékony elősegítése érdekében szervezi. Ezért a kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutató technikákra helyezi a hangsúlyt (1. táblázat).
| Tanulói kezdeményezésre épülõ technikák | Együttműködésre késztetõ technikák | Kreatív felfedeztető, kutató technikák |
|---|---|---|
| Beszélgetés | Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) | Szakirodalom feltárása |
| Vita kezdeményezése | Bábozás | Interjú az adatközlőkkel |
| Felidézés, élménybeszámoló | Dramatikus helyzetgyakorlatok | Poszter készítése |
| Problémafelvetés | Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) | Kiállítás rendezése |
| Ötletbörze | Céhalapítás | Papírkészítés, vízvizsgálat |
| Programválasztás | Csoportalakítás (névválasztás, címer- és zászlókészítés) | Vizsgálódás és mintavétel |
| Kreatív műhelymunkák választása | Vetélkedő, verseny | Képeslapkészítés |
| Önálló adatgyűjtés | Alkotás | Térképkészítés, térképhasználat |
| Új útvonalak kitalálása | Hangtérkép | |
| Eredeti helyszínek felkeresése | Tantúra |
A projektmódszer további jellemzői:
A projektoktatás során a tanítási-tanulási tevékenység eszköztára lényegesen gazdagabb az iskolai eszköztárnál. Az új, természetes tanulási környezet olyan eszközök tárházát (csillagvizsgáló, mázsáló) kínálja, amelyek iskolai környezetben közvetlenül nem alkalmazhatók, de adaptálhatók.
A tanulási környezet új, természetes, sőt az maga a természet. A valós világgal való kapcsolat feltételezi az iskolai keretek kitágítását, a természetes környezetben való tanulás feltételeinek megszervezését. A terepi munkák, az adatközlők kiválasztása, megkeresése, a tanösvényeken végzett vizsgálatok (falusi porta, vízvizsgálat, zajmérés, csillagvizsgáló) további elemzéseket tesznek lehetővé laboratóriumi körülmények között, illetve összehasonlító, értékelő konklúziók megerősítése történhet a szakkönyvekkel.
A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt tanulási egység, középpontjában a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, amelynek megoldása felelős, együttműködésre képes magatartást kíván; másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását.
A projekt fajtái: esztétikai-művészeti alkotás, intellektuális alkotás, materiális eszköz készítése.
Tíz évvel ezelőtt Erdőpedagógiai projekt címmel kísérleti projektet indítottunk, amelynek elméleti koncepciója a „harmóniaelmélet”. Programunk célja, hogy a testi-lelki egészség, a viselkedéskultúra, a környezetkultúra komplex tevékenységrendszerével formáljuk az egyén harmonikus fejlődését, kialakítsuk benne a harmóniára törekvést. A harmónia alapvető elemei: az egyén viszonya önmagához, az egyén viszonya embertársaihoz, az egyén viszonya a természethez. Megvalósulásának elsődleges színtere a természet, az erdő. Az integrált ismereteket tartalmazó projekt tartalma gyakorlatorientált. Három fő blokkja: környezetkultúra, egészségkultúra, viselkedéskultúra (3. ábra).
3. ábra • Gyakorlatorientált témakörök
Az elsajátítandó témakörök első csoportja a természetismeret, környezetismeret, a földrajz, a történelem, az irodalom, a művészet tantárgyi koncentrációját, a második témakör az egészségtan, a biológia, a testnevelés, a technika, a harmadik témakör az etika, a művészet, az informatika, a népszokások ismeretvilágát integrálja.
Az ismeretszerzés folyamata minden esetben a tanuló konkrét tapasztalatszerzésén, önálló vagy csoportos élményt biztosító tevékenységrendszerén alapul. A megismerési folyamatban kiemelten kezeljük a tanulói receptivitás, a reproduktivitás lehetőségét, a felfedező, heurisztikus tevékenységet s a kutató jellegű munkát.
A megismerés hatékonyságát elősegítő, az egyéni aktivitást, a heurisztikus tevékenységet indukáló tanulás tanulását a 2. táblázat foglalja össze.
| Út | A megismerés folyamata | Módszer |
|---|---|---|
| A téma megfogalmazása | Célállítás (mi a fő probléma?) Témaválasztás |
Tanulói kezdeményezésre épülő módszerek |
| Tervezés | Tapasztalás, adatok gyűjtése Munkaforma (ki, kivel akar dolgozni) Helyszín megválasztása Feladatok megfogalmazása MunkamegosztásEszközök meghatározása |
Együttműködésre késztető módszerek |
| Kivitelezés | Tények elemzése, megértése „Tiszta fogalmak” kialakítása Rendszerezés Problémamegoldás |
Kreatív, felfedeztető, kutató módszerek |
Összefoglalva: a tanulás tanulásának tanítása a ma iskolájának feladata, hogy a valós élet problémáinak kezelésére készítsen fel. Tíz éve működő kísérleti iskolánk elméleti koncepciója a fenntartható fejlődés kihívásai és a gyakorlati tapasztalatok alapján megfogalmazott igények, új szükségletek nyomán folyamatosan gazdagodik. Alapkoncepciónk, a környezet–egészség–nevelés jegyében nem változott: az ember felelős önmagáért, társaiért, a környezetéért. Csak az tud boldog lenni, aki testi-lelki egészségéért tesz, biztonságos közösségben él, harmonikus kapcsolatot alakít ki a természettel.