1	Joó Rudolf: Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjogúság. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984, 161. o. (Ez az 1980-as évek közepén publikált meghatározás és terminológia a második világháború befejezésétől az alkotmány módosításáról szóló 1989: XXXI. törvényig, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alkotott 1993: LXXVII. törvényig de jure és de facto érvényben volt.)
2	A Politikai Bizottság 1958. október 7-i határozata a nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról (MOL M-KS 288. f. 5. cs. 98. ő. e.).
3	MOL M-KS 288. f. 5. cs. 98. ő. e.
4	MOL M-KS 288. f. 5. cs. 98. ő. e.
5	Az 1951–1952. tanévben huszonöt általános iskolában vezették be a német anyanyelvű oktatást („C” típus), német óvoda, középiskola és főiskolai tanszék ekkor nem működött. A német tannyelvű nemzetiségi iskolák („A” típus) szervezése csak az 1955–1956. tanévben indult meg, ekkor mindössze két ilyen intézmény működött.
6	Az 1957–1958. tanév teljesebb körű nemzetiségi adatait (intézmények, tanulók száma külön-külön nemzetiségenként és összesítve) sajátos módon az 1968. évi nemzetiségpolitikai határozatot „előkészítő” művelődésügyi minisztériumi jelentés 3. számú melléklete tartalmazta.
7	Benke Valéria a Münnich-kormány művelődésügyi minisztere 1958. I. 28. – 1961. IX. 13.
8	MOL M-KS 288. f. 5. cs. 98. ő. e.
9	Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981, 164. o.
10	Munkaterv 1960. szeptember 1. – 1961. augusztus 31. Művelődésügyi Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. (MOL XIX-I-4-g. 24. doboz.)
11	Tájékoztató a nemzetiségek politikai és kulturális helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. Művelődésügyi Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. 1962. szeptember 15. (MOL XIX-I-4-g. 26. doboz. 8. tétel.)
12	A két világháború között a nemzetiségi népiskolai tanítás lényegében három típusban valósult meg Magyarországon. Az első, ún. tiszta anyanyelvi, nemzetiségi tannyelvű („A” típusú) oktatás volt, ahol minden tantárgyat – a magyar nyelv és irodalom kivételével – nemzetiségi nyelven tanítottak. A második, ún. egységes, kétnyelvű („B” típusú) rendszerben a tantárgyakat kb. fele részben magyarul, fele részben pedig nemzetiségi nyelven tanították. A harmadik, ún. nemzetiségi nyelvoktató („C” típusú) iskolákban a tanítás nyelve magyar volt, s a nemzetiségi nyelvet csupán tantárgyként tanították. A második világháború után, 1945-ben a lényegében háromfokozatú rendszert – a középső típus kiiktatásával – kétlépcsőssé alakították, miáltal a korábbiaknál nagyobb súllyal került előtérbe a nemzetiségi tannyelvű iskolatípus.
13	Fehér István: Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945–1990. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1993, 186. o.
14	A nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolák igazgatásuk szerint vagy: a) nemzetiségi tannyelvű iskolák, melyeknek önálló igazgatójuk (vezetőjük) van, vagy: b) nemzetiségi tagozatú iskolák, melyek nemzetiségi tanulócsoportokból állnak és magyar tannyelvű iskolák igazgatójának (vezetőjének) igazgatása alatt működnek.
15	Tájékoztató a nemzetiségek helyzetéről. Művelődésügyi Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. 1961. január 21. (MOL XIX-I-4-g. 26. doboz. 8. tétel.)
16	1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. Magyar Közlöny, 1961. 74. sz. Az Indoklás az 1961. évi III. törvény 2. §-hoz a következőket tartalmazza: „A végrehajtásra vonatkozó részletes szabályok állapítják meg, hogy az anyanyelvi oktatás a szülő (gyám) kívánságára milyen szervezési megoldásokkal valósul meg.”
17	1958. november 26. – 1963. március 21.
18	„A felszabadulás előtti feudál-kapitalista Magyarországon a nemzetiségi kérdés és természetesen a nemzetiségi oktatás is megoldatlan maradt. A nemzetiségek életét gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt erős elnyomás jellemezte. Az uralkodó osztálynak érdeke volt a nemzetiségek és a magyarság között mesterségesen szított ellentétek ébrentartása, hiszen a magyarság és a nemzetiségek egymásra találása komoly veszélyt jelentett volna az uralkodó osztályra. A nemzetiségi kérdés megoldásában gyökeres változást csak a Magyar Tanácsköztársaság hozott. Ennek bukása után ismét az elnyomás politikája következett. A fasiszta Horthy-korszak politikája is minden ízében ellenkezett nemcsak a nemzetiségiek, de a magyar dolgozó nép létérdekeivel is.” (Az 1958. november hó 26-ára összehívott Országgyűlés Naplója. Budapest, 1963. 1417. hasáb.)
19	Nem említette a magyarországi német nemzetiségű lakosság második világháború utáni tragédiáját: a németek kitelepítését és a ki nem telepítettek állampolgári és nemzetiségi jogfosztottságát; a magyar–csehszlovák lakosságcserét; valamint a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának Jugoszláviát elmarasztaló állásfoglalását, ami a magyarországi délszláv (horvát, szerb, szlovén, bunyevác, sokác) nemzetiségű lakosság helyzetében a mélypontot: egy részük internálását, belső áttelepítését eredményezte jelentette.
20	„Csak a felszabadulás után teremtettük meg annak a lehetőségét, hogy kezdetét vegye hazánkban a politikai és társadalmi átalakulás és a magyar nép a nemzetiségekkel együtt megkezdhette demokratikus államának építését. A Magyar Népköztársaság kormánya – a Magyar Tanácsköztársaságon kívül – az első kormányzat Magyarország történelme folyamán, amely teljes mértékben elismerte és megvalósította az ország nemzetiségeinek teljes egyenjogúságát és megvalósította a marxista–leninista nemzetiségi politika alapján a nemzetiségi oktatást.” (Az 1958. november hó 26-ára összehívott Országgyűlés Naplója. Budapest, 1963. 1417. hasáb.)
21	Az 1958. november hó 26-ára összehívott Országgyűlés Naplója. Budapest, 1963. 1418. hasáb.
22	Tájékoztató a nemzetiségek politikai és kulturális helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. 1962. szeptember 15. Művelődésügyi Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. (MOL XIX-I-4-g. 26. doboz.)
23	Vö: 22. jegyzet.
24	Békés megyében például tíz román nyelvet oktató tanyai iskola szűnt meg ekkor; a szlovák iskolák száma pedig 102-ről 65-re csökkent, a tanulóik száma pedig 10 467-ről 4990-re apadt.
25	Jelentés a magyarországi nemzetiségek helyzetéről az MSZMP Politikai Bizottsága 1958. évi határozatának végrehajtásáról. (MOL M-KS 288. f. 41. cs. 97. ő. e.)
26	MOL M-KS 288. f. 5. cs. 98. ő. e.
27	MOL M-KS 288. f. 20. cs. 548. ő. e.
28	A Politikai Bizottság 1968. szeptember 17-i határozata a magyarországi nemzetiségek helyzetéről (MOL M-KS 288. f. 20. cs. 548. ő. e.).
29	MOL M-KS 288. f 20. cs. 548. ő. e.
30	A júniusi jelentés és a szeptemberi határozat adatai között esetlegesen fellelhető különbségek főképp abból adódnak, hogy az előbbi dokumentum az 1967–1968., az utóbbi pedig az 1968–1969. tanévre vonatkozott.
31	MOL M-KS 288. f. 41. cs. 97. ő. e.
32	MOL M-KS 288. f. 41. cs. 97. ő. e.
33	Egyedül a szerb-horvát nyelvoktató iskolák számában volt növekedés az 1960–1961. tanévhez képest 51-ről 54-re.
34	MOL M-KS 288. f. 41. cs. 97. ő. e.
35	MOL M-KS 288. f. 41. cs. 97. ő. e.
36	A három órát a szövetségek kevésnek tartják.
37	Kővágó: i. m. 137. o.
38	MOL M-KS 288. f. 41. cs. 97. ő. e.
39	Kővágó: i. m. 139. o.
40	Fehér: i. m. 197. o.
41	Az 1969. szeptember 1-jétől folyósított nemzetiségi iskolai pótlék a területi pótlékkal növelt tözsfizetés 10, illetve 5 százaléka volt. Vö.: A művelődésügyi és munkaügyi miniszter 202/1969. MM-MüM számú együttes utasítása az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok munkabérének megállapításáról szóló 110/1966. MM számú utasítás módosításáról és kiegészítéséről. Művelődésügyi Közlöny, 1969. 19. sz.
42	A művelődésügyi miniszter 159/1969. MM számú utasítása a nemzetiségi óvodák újjászervezéséről. Művelődésügyi Közlöny, 1969. 15. sz.
43	A művelődésügyi miniszter 163/1969. MM számú utasítása a nemzetiségi iskolák óraterveiről. Művelődésügyi Közlöny, 1969. 16. sz.
44	Kővágó: i. m. 142. o.
45	A művelődésügyi miniszter 99 059/1969. számú utasítása. Pályázat a nemzetiségi anyanyelvi oktatás fejlesztésének segítésére. Művelődésügyi Közlöny, 1969. 15.
46	Kővágó: i. m. 142. o.
47	A nemzetiségi nyelvoktató általános iskolák száma az 1974–1975. tanévre 301-re emelkedett (az 1968–1969. évi 254-gyel szemben).
48	A nemzetiségi kétnyelvű iskolák száma az 1974–1975. tanévben 22 volt (míg 1968–1969-ben 23).
49	1985. évi I. törvény az oktatásról. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1985. Budapest, 1986. 3. és 5. o.
50	1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1972. Budapest, 1973. 8. o.
51	A művelődésügyi miniszter 122/1971. MM sz. utasítása Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság létesítéséről. Művelődésügyi Közlöny, 1971. 7. sz. 87. o.
52	Az oktatási miniszter 122/1975. OM sz. utasítása a Nemzetiségi Oktatási Bizottság létrehozására. Művelődésügyi Közlöny, 1975. 15. sz. 598–599. o.
53	Emellett a bizottság feladata volt még: az általános oktatáspolitikai feladatok sajátos alkalmazása.
54	A bizottság tanácskozásaira a nemzetiségi szövetségeket is meg kell hívni.
55	Köznevelés, 1975. október 24. 35. sz.
56	Az említett 11 pont: I. A nemzetiségi nevelő-oktató munkára vonatkozó alapvető rendelkezések. II. A nemzetiségi nevelő-oktató munka célja és feladatai. III. A nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények alaptípusai. IV. A nemzetiségi nevelő-oktató intézmény létesítése, megszüntetése, a nemzetiségi nyelvoktatás bevezetése. V. A nemzetiségi nevelő-oktató intézmények elnevezése és névhasználata. VI. A nemzetiségi nyelvet oktató óvodákba és a nyelvet tantárgyként oktató általános iskolákba történő beiskolázás előkészítése és végrehajtása. VII. A nemzetiségi káderpolitika egyes kérdései. VIII. Nemzetiségi iskolai működési pótlék. IX. A nemzetiségi nevelő-oktató munka tárgyi feltételeinek biztosítása és fejlesztése. X. A nemzetiségi nevelők továbbképzése. XI. A nemzetiségi oktatási-nevelési intézmények vezetőinek sajátos feladatai. Művelődésügyi Közlöny, 1976. 13. sz.
57	Az oktatási miniszter 132/1975. OM sz. utasítása a nemzetiségi tanítási nyelvű és a nemzetiségi anyanyelvüket tantárgyként tanuló általános iskolai tanulócsoportok létszámhatárainak szabályozásáról. Művelődésügyi Közlöny, 1985. 24. sz. 844–845. o.
58	114/1977. OM sz. utasítás a nemzetiségi nyelvet tantárgyként oktató általános iskolák óraterveiről. Művelődésügyi Közlöny, 1977. 11. sz.; 130/1978. OM sz. utasítás a nemzetiségi nyelvet tantárgyként oktató általános iskolák óratervéről. Művelődésügyi Közlöny, 1978. 16. sz.
59	103/1979. OM sz. utasítás a nemzetiségi tannyelvű (kétnyelvű) általános iskolák tantervéről. Művelődésügyi Közlöny, 1979. 6. sz.
60	101/1980. MM sz. utasítás a nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumok tantervéről és óratervéről. Művelődésügyi Közlöny, 1980. 14. sz.
61	Tankönyvjegyzék az 1972–1973. tanévre. Melléklet a Művelődésügyi Közlöny 1972. május 1-jei, 9. számához, 9–14. o.; Tankönyvjegyzék az 1973–1974. tanévre. Melléklet a Művelődésügyi Közlöny 1973. május 15-i, 10. számához, 9–14. o.
62	Mészáros György: Nemzetiségi tankönyvkiadásunk tíz éve. In Együtt a nemzetiségekkel. Nemzetiségi politika a mai Magyarországon. Összeállította és szerkesztette: Fodor Péter, Kővágó László, Stark Ferenc és Verseghi György. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984, 252–256. o.
63	Kővágó: i. m. 185. o.
64	A Politikai Bizottság 1978. január 10-i határozata nemzetiségi politikánk néhány időszerű kérdéséről és a nemzetiségi szövetségek 1978-ban esedékes kongresszusainak előkészítéséről. (MOL M-KS 288. f. 20. cs. 1069. ő. e.)
65	A „Szigorúan bizalmas!” nemzetiségpolitikai határozat nyílttá visszaminősítése: 1995. február 21., a 0012/1-1/1995. MKM. számon (F. G.).
66	A határozat I. 3. pont második és harmadik bekezdése nélküli szövegéről van szó. (F. G.)
67	A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975–1980. Összeállította és szerkesztette: Vass Henrik. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983, 661–667. o.
68	MOL M-KS 288. f. 20. cs. 1069. ő. e.
69	A legnagyobb mértékben a nemzetiségi óvodába járó gyermekek száma emelkedett: „átlagosan négy és félszeres a növekedés, a németeknél kb. tízszeres”. (MOL M-KS 288. f. 20. cs. 1069. ő. e.)
70	MOL M-KS 288. f. 20. cs. 1069. ő. e.
71	A határozat – szűkszavúan – utalt a nemzetiségi gimnáziumokra is: „Nem emelkedett azoknak a létszáma, akik olyan általános iskolába, illetve gimnáziumba (ezek az ún. nemzetiségi tannyelvű iskolák) járnak, ahol a humán tárgyakat nemzetiségi nyelven, a reáltárgyakat magyarul tanítják.”
72	MOL M-KS 288. f. 20. cs. 1069. ő. e.
73	MOL M-KS 288. f. 20. cs. 1069. ő. e.
74	1985. évi I. törvény az oktatásról. Művelődési Közlöny, 1985. 20. sz., valamint Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1985. Budapest, 1986, 3.
75	Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1985. Budapest, 1986, 5. o.
76	Réger Antal 1973–1983 között volt a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára; a főtitkári tisztséget ekkor (1983–1990 között) Hambuch Géza töltötte be.
77	Az Országgyűlés 31. ülése, 1985. április 18-án. Az 1980. évi június hó 27-ére összehívott Országgyűlés Naplója. Budapest, 1985. 2077. hasáb.
78	Az Országgyűlés 31. ülése, 1985. április 18-án. Az 1980. évi június hó 27-ére összehívott Országgyűlés Naplója. Budapest, 1985, 2078. hasáb.
79	A törvényjavaslat tárgyalásán felszólaltak: Szurgyi Istvánné, dr. Szabó Imre, dr. Czibere Tibor, dr. Vámos Marietta, Pál József, Réger Antal, Puskás Andrásné, Orlovácz György, dr. Káli Ferenc, dr. Végh György, Reidl János, Gyurkó László. In Az Országgyűlés 31. ülése, 1985. április 18-án. Az 1980. évi június hó 27-ére összehívott Országgyűlés Naplója. Budapest, 1985, 2047. hasáb.
80	A Minisztertanács 41/1985. (X. 5.) MT sz. rendelete az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1985. Budapest, 1986, 291–296. o.
81	Drahos Ágoston – Kovács Péter: A magyarországi nemzetiségek oktatásügye 1945–1990. Regio, 1991. 2. sz. 178. o.
82	A nemzetiségi nyelven (is) foglalkoztatott óvodáskorú gyermekek száma: 13 763, a középiskolai nemzetiségi anyanyelvi képzésben részesülőké: 1187 volt.
83	Ezt igazolja például a német nemzetiségi általános iskolai tanulólétszám növekedése 1992–1997 között. 1992/93: több mint 38 000; 1993/94: több mint 39 000; 1994/95: több mint 40 000; 1995/96: 41 000, 1996/97: több mint 42 000; 1997/98: több mint 44 000. In Demeter Zayzon Mária (szerk.): Kisebbségek Magyarországon 1999. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, Budapest, 2000, 187. o.