1	Ezt a látszatot erősíti az az oktatáspolitikai megrendelés is, amely az érettségi vizsga új követelményeinek kidolgoztatásakor a modultantárgyakat is teljes óraszámú tantárgyaknak tekintette: az érettségi vizsgaszabályzat szerint csak akkor lehet érettségizni egy tantárgyból, ha azt minimum két évig heti két órában tanulták a diákok. Így az iskolák számára egy szűkebb tananyagot (és óraszámot) tartalmazó kerettanterv és egy jóval bővebb tananyagot (és óraszámot) tartalmazó követelményrendszer fogalmazódott meg. A modultantárgyak iskolai integrációjára vonatkozóan viszont az iskolák nem kaptak irányelveket és segítséget.
2	Lásd Csernyus László tanulmányát, az eddig megismert, inkább csak véletlenszerű visszajelzéseket. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 3. sz.
3	A közvetlen társadalmi gyakorlathoz való viszony már régóta neuralgikus pontja a társadalomismeret oktatásának. Az aktív társadalmi felelősségvállalásra és részvételre nevelés előfeltétele ugyanis egyrészt az volna, ha az iskola ténylegesen működő „rejtett tanterve” és a társadalomismeret tárgy tanterve között természetes összhangot lehetne teremteni. Ez azt jelenti, hogy napjainkban komoly ellentmondás van a két „tanterv” között: a mai magyar iskolák túlnyomó többségében ténylegesen nem működik a diákönkormányzat, a diákok a gyakorlatban nem sajátíthatják el az állampolgári felelősségvállalás és aktív részvétel alapelemeit. Szorosan idetartozik az is, hogy a diákoknak arra sincs igazán lehetőségük, hogy szervezett módon közvetlenül is megismerhessék, esetleg kipróbálhassák a különböző társadalmi intézmények működését. Mindezt azért fontos megjegyezni, mert a társadalomismeret oktatásának jövője nyilvánvalóan abba az irányba mutat, hogy a felnövekvő nemzedékeket már diákkorukban érdemes jobban bevonni a valóságos társadalmi folyamatok megismerésébe, illetve a tényleges társadalmi részvételbe. A korábbi részben már említett Crick-jelentés, amely az angol társadalomismeret-oktatás reformjának irányelveit fogalmazza meg, kifejezetten a diákönkormányzat erősítésére, illetve a tanulók iskolán kívüli társadalmi részvételére (például diáktanács működtetése a városi önkormányzatban) helyezi a társadalomismeret oktatásának egyik alapvető hangsúlyát.
4	Ennek többek között az is az oka, hogy a kerettantervek kidolgozásakor a társadalomismeret számára kétféle alternatíva vetődött fel, kétféle tantervírói bizottság jött létre: az egyik inkább a szociológiai, politológiai és gazdaságtani ismeretekre helyezte a hangsúlyt, a másik több mentálhigénés elemet, pszichológiai és filozófiai ismeretet tartott fontosnak. Az idők folyamán a két tantervírói bizottság egyesült és a tárgy jó-rossz kompromisszumként mind tartalmilag, mind módszertanilag „túlzsúfolttá” vált. A legfőbb problémát nem is az jelenti, hogy túlságosan sok tartalmi elem, fogalom került a tantervbe, hanem az, hogy különböző részelemek ötvöződtek össze egységes társadalomismereti programmá, miközben megőrizték szaktudományos különállásukat. Különösen a pszichológiai rész tanítása jelent majd gondot az iskoláknak, hiszen ahhoz bizonyos mértékű szakirányú képzettségre lesz majd szükség.
5	Az állami iskolarendszer mellett természetesen nagy számban vannak alapítványi, magán-, illetve egyházi finanszírozású iskolák is, amelyekre az általános vizsgakövetelmények ugyanúgy vonatkoznak, mint az állami iskolákra, de ezekből az intézményekből a diákok nagyobb hányada tanul tovább a felsőoktatásban.
6	2000-től azonban a korábbinál differenciáltabbá tették a felső középiskolai szakaszt. A 16–18 éves korosztály számára két részre bontották a továbbhaladás útját. Bevezették az ún. AS (Advanced Subsidiary)-kurzust, amely a teljes „A”-level vizsga követelményeinek kb. egyharmadát tartalmazza a választott tárgyakból. Amennyiben a diákok ezt a szintet választják, akkor egy vagy két évig tanulhatják ezt a csökkentett tananyagot, és a mi fogalmaink szerint „középszintű érettségit” tehetnek, amely azonban nem jogosít fel a továbbtanulásra. A továbbtanuláshoz az szükséges, hogy az AS-kurzusból tett sikeres vizsga után a diákok jelentkezzenek a korábban választott tantárgyakból egy magasabb fokozatra jogosító ún. A2-kurzusra, amelynek tananyagából a mi „felsőszintű érettséginknek” megfelelő vizsgát tehetnek, amely az adott tárgyból a felvételi vizsgát is jelenti.
7	Az Általános tanulmányok népszerűsége miatt – mint választható tárgy – bekerült az alsó középfokra is, tehát már 14 éves kortól is tanulható, és alapfokú érettségit is lehet belőle tenni.
8	Andrew Collins –-Martyn Grouutt: Revise A2 General Studies, Letts Educational. Chiswick Centre, 2001.
9	A fölkészítő tanárok számára önálló tanári segédkönyv (sillabusz) készül.
10	Francis Beswick: A2 in a Week, General Studies, Letts Educational. Chiswick Centre, 2001.