1	A három műveltségi terület tanítási gyakorlatáról 2002-ben megjelenik egy pedagógiai naplókat tartalmazó kiadvány (szerk.: Falus Katalin és Jakab György) – A pedagógus műhelyében címmel – az OKI Kiadó gondozásában.
2	Ő fordította többek között a Micimackót, amely sokak véleménye szerint jobb lett az eredetinél.
3	Nézzünk meg még két hasonló példát: – Children are requested not to deposit litter in ther play area. (Körülbelül: A gyermekek kéretnek a játszótéren szemetet nem elhelyezni) Magyarul mindez így hangzana: A játszótéren szemetelni tilos! – Visitors are kindly requested to refrain from smoking. (Körülbelül: A látogatók kedvesen kéretnek tartózkodni a dohányzástól ) – Tilos a dohányzás
4	Nézzünk meg néhány hasonló példát: – Should you have any queries, please do not hesitate to contact us by telephone. (körülbelül: Ha esetleg volnának kérdései, kérem, ne habozzon telefon útján kapcsolatba lépni velünk.) Ha vannak kérdései, telefonáljon! – Do you think you could possibly lend me your pen? (Körülbelül: Gondolja, hogy netán kölcsön tudná adni nekem a tollát?) Kölcsönadná a tollát? – Would you like to sign it here, please? (Volna kedve itt aláírni, kérem?) Itt írja alá!
5	Bővebben olvashatunk a nyelv civilizációs funkcióiról Norbert Elias: A civilizáció folyamata. (Bp., Gondolat, 1979) című könyvében.
6	Kiváló paródiája az angol „semmitmondásnak” E. Ionescu: Kopasz énekesnő című színdarabja.
7	A nehézségek abból fakadnak, hogy Magyarországon csak mostanában alakul ki e terület közmegegyezésre épülő tudományos és köznyelvi gyakorlata. 2002-ben jelenik majd meg a Médiaismereti kisszótár a Korona Kiadónál, amely talán egységesíti a hazai médiaoktatás nyelvezetét.
8	Erről bővebben lásd Hartai László: A médiaoktatás az Egyesült Királyságban. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 5. sz.
9	Ennek a résznek a szövege a Far Western and North West Philosophy of Education Societies által 2000-ben Vancouverben szervezett konferencián How is it possible to educate democratic attitudes in a country with scarce democratic traditions? címmel általunk tartott előadás szövegének kibővített változata.
10	A baksisrendszer a középkorban a közel-keleti államokban (pl. az oszmán Török Birodalomban) jól bevált gazdasági rendszer volt. Az államhivatalok többségében a hivatalnokok nem kaptak fizetést, de az ügyek elintézésének pontosan megszabott árfolyama volt, amely hallgatólagosan mindenki számára ismert volt. Hasonlatosan ahhoz, ahogy pl. egy kórházban mindenki számára tudható, hogy X vagy Y doktor úr mennyiért csinál meg egy műtétet, vizsgálatot stb. Az ügyfél tehát az adott tarifa átnyújtása után bízhatott abban, hogy a hivatalnok el fogja intézni az ügyét.
11	Az anyagi pluszjuttatás sok helyen természetes velejárója a gazdaság működésének, míg a klasszikus piacgazdasági szemlélet korrupciónak tekinti. A különböző gazdasági rendszerek keveredéséből származó ellentmondásos helyzetet jól szemlélteti annak az egy doboz Kent cigarettának az útja, amely több mint tíz évig keringett egy közeli országban, miközben senkinek eszébe nem jutott volna elszívni: valószínűleg egy vámos kapta szolgálatai fejében, majd továbbadta egy hivatalnoknak, az meg egy orvosnak, eladónak stb. stb., és a bontatlan csomag járt körbe, akárcsak a pénz.
12	A kölcsönösség elve azt feltételezi, hogy a társadalomban élő emberek hallgatólagosan megegyeznek abban, hogy az össztársadalmi harmónia érdekében mindenki betartja a közmegegyezéssel létrehozott szabályokat, és így mind az egyének (külön-külön), mind a közösség jól járnak. Ebben az értelemben például a Tízparancsolat szabályai a következőképpen fogalmazhatóak meg: Ne ölj! – hogy téged se öljenek majd meg. Ne lopj! – hogy tőled se lopjanak. Tiszteld szüleidet és tanítóidat! – hogy ha majd szülő vagy tanító leszel, akkor majd téged is tiszteljenek.
13	Hankiss Elemér példája. I. m. A „második” társadalom. Valóság, 1986. 5. sz.
14	A kétféle gondolkodásmód különbségét jól mutatja az a példa, amelyet egy amerikai diákokat tanító magyar tanár mesélt el. Dolgozatot íratott amerikai egyetemistákkal, amelynek különösebb tétje nem volt a diákok előmenetele szempontjából. Egyszercsak az egyik fekete diák fölállt és kivett az előtte ülő fehér diáklány padjából egy papírlapot, amelyen az illető puskája volt, és kivitte a tanárhoz. A dolgozat utáni megbeszélésen a fekete diák a következőket mondta el: az USA-ban a diákok között állandó versengés folyik az ösztöndíjakért s az iskolai eredmények által megszerezhető jobb állásokért; a puskázó diáklány tehát ebben az esetben nem a tanárt, hanem őt (is) becsapja, ha meg nem engedett eszközöket használ. Ezért vitte ki a puskát a tanárhoz. Ebben a történetben tehát a puskázás elítélése nem erkölcsi kérdésként jelenik meg, hanem a piacgazdaság kőkemény parancsaként. Ebből persze még nem következik, hogy az ottani rendszer jobb vagy követendőbb volna, a példa csupán arról szól, hogy az ottani gondolkodásmód sokkal egyértelműbb, mint a miénk.
15	Jo-ann Archibald – Val-Friesen – Jeff Smith: Courageous Spirits. Aboriginal Heroes of Our Children. Mokakit Education Research Association. Theytus Books Ltd. Canada. É.n.
16	Idézi: Ókortörténeti Chrestomathia. (Szerk.: Borzsák István) Bp., 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó.
17	Don Rowe: The Citizenship Foundation. Kézirat.
18	Falus Katalin – Jakab György: Erkölcs és jog. Bp., 2000, AKG-Kiadó.
19	Saját bevallása szerint az 1968-as diákzavargások hatására kezdte el a Gyermekfilozófia programjának kidolgozását, mert azt tapasztalta, hogy mind az egyetem vezetése, mind a diákok rosszul kommunikáltak a konfliktus idején: nem tudtak logikusan gondolkodni és érvelni. Ebből következően a program fő célja az lett, hogy a lehető legkisebb életkortól kezdve fejlessze a felnövekvő nemzedékek gondolkodási és kommunikációs készségeit.
20	A Gyermekfilozófia programjáról bővebben a tárgy bevezetéséhez készült tankönyvek és segédkönyvek írnak: Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény I. (Szerk.: G. Havas Katalin – Demeter Katalin – Falus Katalin). Bp., 1997, Korona Nova; Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény II. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György). Bp., 1998, Korona Nova; Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény III. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György). Bp., 1999, Krónika Nova; Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény IV. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György). Bp., 2000, Krónika Nova.
21	Az 1990-es évek második felében néhány általános iskolában szabadsávos keretben elindult Magyarországon is a gyermekfilozófia oktatása.
22	David Kennedy: Miért éppen most van szükség Gyermekfilozófiára? I. m. Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény II. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 1998, Korona Nova Kiadó, 71–80.
23	Walter O. Cohan: A filozófia eredete, természete és célja a Gyermekfilozófiához való viszony tükrében. I. m. Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény II. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 1998, Korona Nova Kiadó, 99–113.
24	N. Sz. Julina: Hogyan tanítsunk ésszerűségre és demokráciára: a Gyermekfilozófia stratégiája. I. m. Gyermekfilozófia. Szöveggyűjtemény II. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 1998, Korona Nova Kiadó, 114–136.
25	Matthew Lipman egy konferencián el is mondta, hogy sohasem gondolt arra, hogy programját rögzíteni, kanonizálni kellene. Ő nyilván az általa és munkatársai által kidolgozott tananyagot tekinti fontosnak, de elfogadhatónak tartja azt is, ha módszereit és az általa képviselt szemléletet valósítják meg.
26	Matthew Lipman – Theresa L. Smith: Pixie. (2. jav. kiadás) Budapest, 1999, Krónika Nova.
27	Matthew Lipman: Lisa. A remélhetően hamarosan megjelenő könyvből és a hozzátartozó segédkönyvből részletek jelentek meg az Új Pedagógiai Szemle 1999/7–8. számában.
28	Ilyen törekvések jellemzik a tatai Talentum alapítványi iskola tanárainak munkáját – Dawson Erzsébet, Szabó Ákos, Szirtes László –, akik részt vesznek a Gyermekfilozófiát tanító iskolák nemzetközi újságjának (magyarul a 100-as újság ) szerkesztésében, illetve önálló gyermekfilozófiai segédkönyvet is kiadtak: Berrie Heesen: Kicsi, de eszes. Tata, 2001, Talentum Iskola. Ide sorolható a budapesti Bajza utcai általános iskolában tanrendi keretek között folyó gyermekfilozófiai kurzus – vezeti Iván Márta, Bélai Istvánné, Nagyné Szilvágyi Judit –, valamint a Schullerné Deák Mária által szervezett Látókör program.
29	Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 2000, Műszaki Könyvkiadó; Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 2000, Műszaki Könyvkiadó; Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 2000, Műszaki Könyvkiadó, 2. kiadás; Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni. (Szerk.: Falus Katalin – Jakab György) Bp., 2000, Műszaki Könyvkiadó, 2. kiadás.
30	Szekszárdi Júlia – Sallai Éva – Jakab György: Társadalomismeret I. Emberi kapcsolatok. Tankönyv és tanári segédkönyv. 1999, AKG, 132. és 260.; Falus Katalin – Jakab György: Társadalomismeret II. Erkölcs és jog. Tankönyv és tanári segédkönyv. 2000, AKG, 138. és 254.