A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 1982-ben kezdődött a drámapedagógia oktatása, amely évenként rendszeres színházi előadásokkal adott hírt magáról.
A drámaórákon az elsődleges cél a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás megkönnyítése, a testi és nyelvi kifejezés tudatosítása és pontosítása. Ha szerencsés esetben – közös elhatározás eredményeképpen – egy-egy színielőadás is létrejön, akkor sem a bemutató fontos elsősorban, hanem az azt megelőző nevelési folyamat.
A drámapedagógia önálló, jelentős múltra visszatekintő, Angliában már évtizedek óta a tantervbe beépített reformpedagógiai módszer, amely nemcsak néhány színház iránt érdeklődő gyerek szakköri tevékenységét jelenti. Ez az egész iskola nevelési programjába beépülő, a tanár-diák kapcsolatot, a nevelést és az oktatást segítő eszköz.
A drámaórák eredményességét bizonyítja, hogy iskolánkban sokan felismerték a módszer szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét is, elsősorban az irodalom, a történelem, illetve a művészeti tárgyak oktatásában, a nyelvtanulásban és az osztályfőnöki munkában.
Megalakult a drámapedagógiai munkaközösség, mely kidolgozta az iskola drámapedagógiai programját, melyet önerőből és pályázati támogatásokból igyekszik azóta is megvalósítani, folyamatosan bővíteni és korszerűsíteni.
Drámapedagógiai programunk a következő.
A kéttannyelvű, a tagozatos és fakultatív tantervű osztályokban heti kétórás drámafoglalkozások
Megvalósításuk a felmerülő igények és lehetőségek szerint történik
Magyar, francia és angol nyelvű színjátszó csoport szakkör formájában
Ennek a tevékenységi formának van a legrégibb hagyománya iskolánkban.
Minden tanévben – a diákok érdeklődésének és igényének megfelelően – különböző nyelvű színjátszó szakköröket indítunk. Ezeknek bemutatkozási lehetőséget nyújt iskolán belül az angol és a francia nyelvű színházi est, illetve a magyar nyelvű alapítványi est, valamint sikeres produkció létrejötte esetén a Pécsi Frankofon Fesztivál és a Kreativitás Bajnokság. Mindkét rangos eseményen különböző díjakat és helyezéseket nyertek már diákjaink, akik közül néhányan éppen a színjátszás révén jutottak ingyenes külföldi tartózkodáshoz és színházi továbbképzéshez.
Nem csupán fesztiválok és versenyek nyújtanak bemutatkozási lehetőséget a színjátszó szakkör tagjai számára. Jó kapcsolatot építettünk ki más iskolák és művelődési házak csoportjaival is, így mód van vendégszereplésekre, melyek után műhelybeszélgetések során cserélhetnek tapasztalatot a diákok és a tanárok.
Volt olyan évünk, hogy három helyen is vendégszerepeltünk: a szentendrei skanzenben kétszer, s az Őrmezői és Lágymányosi Közösségi Házban egyszer-egyszer.
Vendégünk volt a rákosligeti Ascher Oszkár Színpad és a Pécsi Frankofon Fesztivál négy díjnyertes produkciója, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Vendéglátóipari Szakközépiskola színjátszó köre.
A szakköri munka is drámapedagógiai megalapozottságú. A szövegtanulást megelőzően olyan szituációs játékokat és helyzetgyakorlatokat játszunk, amelyek a gyerekek saját élményeire támaszkodnak, így segítik felépíteni az eljátszott figurát. A díszletet és jelmezeket is a gyerekek tervezik és kivitelezik, s a technikai munkákat is ők végzik.
A próbák utolsó fázisában drámajátékos ismeretekkel rendelkező színész és rendező barátaink segítenek az utolsó simítások elvégzésében. Sikerült velük olyan bensőséges, baráti kapcsolatot kialakítani, hogy a színjátszó szakkörös gyerekek még Miskolcra, Győrbe és Szentendrére is elmentek, hogy megnézzék „hivatalos barátaik” alakításait és rendezéseit.
Néhány cím az utóbbi évek előadásai közül:
Moliére: A szerelem mint orvos (francia és magyar nyelven)
Kényeskedők (fr.) Dandin György (magyar)
Arrabal: Tábori piknik (fr.)
Ionesco: A ping-pong (fr.)
Queneau: Stílusgyakorlatok (fr.)
Davos: Quand ou Cannes (fr.)
Beaumarchais: Figaro házassága (fr. és magyar)
Részletek a Monthy Python csoport jeleneteiből (angol)
Pinter: Revue sketches (angol)
Shaw: Pygmalion (angol)
Kennison: Off stage (angol)
„Már megint itt van a szerelem” – versösszeállítás a szerelemről
Shakespeare – Moliére – Puskin – Monológok a világirodalomból
A 2001–2002-es tanévben új, izgalmas kísérletbe fogtunk, megalakítottuk az első magyar középiskolai playback-színházi csoportot.
A leghíresebb magyar improvizációs színházi társulás, a Rögtönzések Színháza trénerei vállalták a csoport felkészítését.
2001 májusában jelentkeztünk először előadással, a jövő tanévre pedig már több meghívásunk van budapesti és vidéki művelődési házakba, közép- és általános iskolába.
Vitakultúra-tréningek
Drámajátékokra épül a délutáni és hétvégi foglalkozások keretében tartott vitakészség-fejlesztő tréningsorozat, melyet a Vitakultúra Egyesület diáktrénerei tartanak az érdeklődő diákok számára.
A Vitakultúra Egyesület 1997 júliusában alakult a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjaiból a tanáraiból.
A nonprofit egyesület célja a kommunikációs készségek fejlesztése, azon belül is elsősorban a vita- és érveléstechnikák kulturált alkalmazásának terjesztése. Teszi ezt abban a reményben, hogy a jól kommunikáló diákok a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységük során is sikeresebbek, magabiztosabbak lesznek. Az Egyesület tevékenysége elősegíti az iskolai demokrácia fejlődését és a diákok cselekvő- és döntésképes állampolgárrá válását.
A tréningeket a drámapedagógiai munkaközösség a diákönkormányzattal összefogva szervezi, s különösen vonzó a diákok számára, hogy a trénerek ún. „kortárssegítők”. Közreműködésükkel sokkal hatékonyabb az ismeretek átadása: diák diáktól jobban elfogadja a tapasztalatokkal alátámasztott és saját élménnyel színesített elméleti és a gyakorlati ismereteket.
Sokat elárul a drámapedagógia hatékonyságáról, hogy a diáktrénerek közül gimnazistaként mindenki részt vett a „drámás-program” valamelyik képzésében, amely olyan sok örömet és hasznot jelentett számára, hogy úgy döntött, szívesen továbbadja az ott megszerzett tudást társainak.
A tréningek elvégzését követően fontosnak tartjuk, hogy a megszerzett készségeket gyakorolhassák a diákok. Ebből a célból civitas-vitakört, prizmajátékok és tanár-diák csapatok részvételével disputa versenyeket szervezünk.
Különösen büszkék vagyunk az iskolai diákértekezlet megszervezésére és kulturált lebonyolítására. A diákok és a tanárok is nagy megelégedéssel nyugtázták az ott elért eredményeket, és főleg azt, hogy az értekezlet hangneme mindenki számára elfogadható, sőt kellemes volt, kölcsönös tiszteletet ébresztve a résztvevőkben.
„Mese a zöld gyerekekről” (J. Neelands nyomán)
Tantárgy: Tánc és dráma
Osztály: 9.
Létszám: 18 fő
Tér: drámaterem
Felhasznált eszközök: magnó, Lorena McKennith: Book of legends című albumának zenéje, zöld sál vagy kendő, zöld színű bizsuk, csomagolópapír, filctollak
Tanulási terület: a mássághoz való viszonyulás, közösség és egyén viszonya, közérdek és egyéni érdek
Célok: a másság elfogadása, a beilleszkedés és az alkalmazkodás problémáinak vizsgálata
Téma: a másság. Mi segíti és mi gátolja a másság elfogadását?
Történet: egy koraközépkori angol faluban zöld gyerekeket találtak egy barlang szájánál a falusiak
Szerep/ek a gyerekek számára: a lány, a fiú, a falusiak
Szerep/ek a tanár számára: földesúr
Kontextusépítés – Tanári narráció
A történet elmesélése
A zöld gyerek
Az első krónikások közül ketten is említik azt a történetet, amely két furcsa tündéri gyermekhez fűződik, akiket a Farkasveremnek nevezett helytől nem messze találtak Suffolk megyében, a 12. század elején. A két gyermek – egy fiú és egy lány – nagyságra és alakra olyanok voltak, mint bármely más ember, kivéve, hogy tetőtől talpig zöld színűek voltak. Néhány falusi ember találta meg őket egy barlang szájánál, a fénytől elvakultan és megrémülve. Valami furcsa nyelven beszéltek, és szemlátomást nem értették, amit mondtak nekik, így az emberek elvitték őket Sir Richard de Calne lovaghoz, akinek kastélya volt Wikes-ban. A gyermekek nagyon éhesnek tűntek, de nem nyúltak sem a húshoz, sem a kenyérhez, csak sírtak keservesen. Végül mikor valaki véletlenül zöld héjú babot hozott a házba, a gyerekek vágyódva néztek rá, és amikor az emberek kifejtették a babszemeket a hüvelyből, a gyerekek nagy éhesen megették azokat. A fiú szomorú és gyenge volt, és hamarosan elsorvadt, de a lány megtanulta megenni az emberi ételeket, elsajátította az angolszász nyelvet. Idővel elveszítette zöld színét, és éppúgy nézett ki, mint bárki más. Megkeresztelték, és amikor felnőtt, férjhez ment és családot alapított. Az emberek megkérdezték, hogy került ide, és ő elmondott néhány dolgot a hazájáról.
Elmondta, hogy az országot, ahol élt Szent Márton földjének nevezték, és lakói keresztények. Náluk nem sütött a Nap vagy a Hold, hanem állandóan olyan félhomály uralkodott, mint itt napkelte előtt. Az egész ország és az ott élő összes élőlény zöld színű volt, és halványzöldek voltak az emberek is. Egy nap a birkákat legeltették, amikor egy barlang szájához értek, ahonnan kellemes hangok szűrődtek ki, távoli harangok zúgása, amit azelőtt sohasem hallottak. Követték ezeket a hangokat, míg egyszer csak a folyosó hirtelen elkanyarodott, és ők a ragyogó napvilágon találták magukat. A tündöklő fény és a szél elvakította és megbénította őket, és lerogytak a földre. Aztán kiabáló hangokat hallottak, és megpróbáltak elmenekülni, de a kápráztató fényben nem látták, merre menjenek, így csak ide-oda forogtak, míg az emberek elfogták őket. Először nagyon riadtak voltak, de a lány hamarosan megértette, hogy az emberek kedveskedni akarnak, és végül beleszokott furcsa világukba.
A kontextusépítés folytatása – kiscsoportos megbeszélés
A csoportok a hallott történet eseményeit időrendi sorrendbe állítják.
Kontextusépítés és költői konvenció
Képeskönyv-illusztráció készítése – kiscsoportos állókép és címadás
A történetből a csoport kiválasztja a számára legérdekesebb jelenetet, és állóképpel megmutatja. A nézőcsoport különböző címeket ad a képnek.
Költői konvenció – újrajátszás némajátékos kisjelenettel, majd szinkronizálás két csoportban
A csoportok eljátsszák azt a pillanatot, amikor a falusiak rátalálnak a gyerekekre. Az újrajátszáskor a nézőcsoport szinkronizálja a jelenetet.
Az egyeztetés fázisa
Tanári irányítással a gyerekek megbeszélik az élményeiket, és elemzik a hasonlóságokat és a különbségeket a két jelenet között. Megvizsgáljuk a reakcióinkat: félünk-e a jövevényektől vagy sem, mi vezérli cselekedeteinket? Megbeszéljük, kinél milyen viselkedés indul félelemből, és mit éreztek a zöld gyerekeket játszó szereplők ebben a helyzetben.
Tanári narráció
Eltelik hat hónap. A kisfiú és a kislány is visszaálmodja magát a hazájába, és „mesél” az ottani barátjának az új hazában történtekről.
Reflektív és költői jellegű konvenció – interjú – páros gyakorlat
A pár egyik tagja a kisfiút, váltás után a lány barátját, a másik a kislányt, váltás után a kisfiú barátját játssza. A kisfiú és a kislány arról mesél, hogy milyen az új haza, hogy érzi magát ott. A barátok kérdezhetnek tőlük, főleg ott, ahol titkot sejtenek.
Egyeztetés beszélgetéssel
Mi derült ki róluk? (Testvérek-e, hány évesek? Ezek ugyanis nincsenek benne a történetben, a gyerekek fantáziája mégis működik ez irányban is.) Mit tapasztalunk az attitűdjükkel kapcsolatban: feladni vagy alkalmazkodni?
Tanári narráció
A kislányt befogadta egy család, de a kisfiú nem tudta megszokni új hazáját, és hamarosan elsorvadt.
Egyeztetés
Beszélgetés a kisfiú halálának körülményeiről: tudatos választás, fizikai vagy lelki gyengeség okozta? Mi az életben maradás ára, mit kell feladnia annak, aki alkalmazkodik?
Ötletroham: Miről szól nekünk a mese?
Ezen a ponton meg kell állni, és tisztázni kell, hogy a csoport szerint miről szól a történet, és el kell dönteni, hogy ezek közül mit vizsgáljunk a továbbiakban.
Tanári narráció
A földesúr hazajön, értesül a történtekről. Összehívja a falubelieket, hogy kikérdezze őket, mi történt az elmúlt hat hónapban, ki mit szól, hogyan viszonyul a két új jövevényhez.
Tanárszerepben, gyűlés és állóképkonvenciók
Két szereplő beáll a játéktér közepén egy állóképbe, amely a gyerekeket ábrázolja a megtalálás pillanatában. A többiek a falusiak szerepében vannak jelen.
A földesúr egyenként kikérdezi őket a zöld gyerekekről és a körülöttük kialakult helyzetről, majd felelősségteljes döntésre kéri őket. Arra kéri a falusiakat, hogy álljanak körben a gyerekek köré úgy, hogy a belső körbe álljanak azok, aki nem ellenzik az itt maradásukat, a külső körbe azok legyenek, akik el akarják űzni őket, a kettő közé pedig azok, akik bizonytalanok, illetve közömbösek velük szemben. Majd sorban megkérdez mindenkit döntése okáról.
A közömbösöket és a pártolókat arról faggatja, hogy mennyit vállalnának, meddig „mennének el” a gyerekek érdekében. (A kérdezősködés alatt és később is folyamatosan át lehet állni egyik körből a másikba.)
Miután a földesúr mindenkit meghallgatott, közli döntését a faluközösséggel: addig maradhatnak a gyerekek, amíg valami olyan baj vagy tragédia nem történik, amit a gyerekek okoznak, vagy ami velük összefüggésbe hozható. Ebben az esetben nemcsak a gyerekeket ítéli halálra, hanem azokat is, akik a pártjukat fogták. Felhívja a figyelmet arra, hogy most még bárki átállhat egyik körből a másikba.
Egyeztetés
Beszélgetés arról, vajon ki lesz az a fiú, aki egy ilyen lányt elvesz feleségül, milyen családból származhat, milyen tulajdonságai vannak?
Kontextusépítés
A tanár kiválaszt egy fiút a csoportból, aki a fiú szerepét játssza majd. Középre ülteti, és arra kéri, válasszon magának tulajdonságot az elhangzottakból. Nevet és „múltat” ő talál ki magának.
Narratív konvenció – interjú
A gyereke a falusiak szerepében beszélgetnek a fiúval. Arról faggatják, hogy miért pont ezt a lányt választotta, nem tart-e a választásának következményeitől stb.
Tanári narráció
A tanár kiválaszt egy lányt a csoportból, aki a lány szerepét fogja játszani, majd elmeséli, hogy a lány gyakran elmegy a barlanghoz, ahol megtalálták őket, és beszélget a szellemekkel, akiket a régi világból ismer. A szellemek nem láthatók, csak a lány hallja a hangjukat. Itt dugta el néhány régi ruháját is, amelyben megtalálták, és néhány emléktárgyat is.
A barlangot a terem egyik sarka jelképezi, a lány ide ül le, háttal a többieknek.
Költői jellegű konvenció – tánc
A gyerekek a szellemek nevében kérdezgetik a lányt érzéseiről, kétségeiről, félelmeiről. Közben a tanár arra kéri a fiút, hogy álljon be egy olyan állóképbe, amely a fiút ábrázolja, amikor észreveszi a lányt a barlang előtt, és egy fa mögül meglesi őt.
A tanár két részre osztja a csoportot. A fiúk a fiú, a lányok a lány érzéseivel fognak foglalkozni. A két főszereplőnek saját csoportjából mindenki megmutat és megtanít egy mozdulatot, amely szerinte legjobban kifejezi azt az érzést, amelyet szerinte az előző jelenetben érezhetett (Szobor-szobrász). Ezek közül a főszereplők kiválasztanak ötöt-ötöt, mozgássorozattá formálják, és megtanítják a saját csoportjuknak.
A két csoport egymással szemben feláll, és zenére többször is eltáncolják a két szereplő lelki folyamatát ábrázoló „érzelem táncát”.
Papír a falon
Két csoportban dolgoznak, külön a fiúk és a lányok. Egy-egy csomagolópapíron 3-3 befejezetlen mondat van: „Tudom...” „Sejtem...” „Szeretném tudni...”, amelyhez mindenki ír befejezést a lány, illetve a fiú nevében.
A mondatokat ezután olyan sorrendbe teszik, mintha mindegyik egy-egy monológ lenne. Ezután a fiút és a lányt játszó diák mondatonként váltakoztatva felolvassa a három „monológot”.
Tanári narráció
A tanár súg egy titkot a lánynak, amelyet még nem szabad senkinek elárulnia: gyermeket vár a fiútól. Ezután ennek tudatában kell viselkednie.
A fiú bejelenti, hogy elveszi a lányt feleségül. Szokás szerint mindenhová el kell menniük bejelenteni szándékukat: a családjaikhoz (a lányt befogadó családhoz is), a barátaikhoz, az egyházhoz és a földesúrhoz. Szembesülniük kell döntésük következményeivel, meg kell tudniuk az egyház és a hatóságok feltételeit és a barátok és a család, véleményét, állásfoglalását.
Narratív konvenció – kiscsoportos jelenetek
Látogatás az egyháznál, a földesúrnál, a családoknál és a barátoknál.
Reflektív konvenció – kiscsoportos megbeszélés a döntésről
A fiú/k és a lány/ok döntése a látogatások után.
Az előző jelenetsor élményei után külön csoportban dolgozva el kell dönteniük a fiú és a lány nevében, hogy vállalják-e egymást s a házasságot.
A lány elárulja a társainak a titkot.
Költői jellegű konvenció – rítus – beavatási szertartás
Két csoportban külön dolgoznak a lányok és a fiúk, és megtervezik és eljátsszák a „beavatási szertartást”, amellyel a faluközösség férfitagjai a fiút férfivé avatják, az asszonyok pedig a lányt a közösség teljes jogú tagjává fogadják.
Munkacsoportunk több mint 15 éve dolgozik egy integrált – vagy integrálható – természettudományos tankönyvcsalád és ehhez kapcsolódó pedagógiai rendszer kimunkálásán. Tankönyvcsaládunk három kötetének kézirata kész (a III. kötet a KOMA támogatásával), a kiadásról jelenleg tárgyalunk. A teljes mű szinopszisát, illetve az első kötet kéziratát a Magyar Tudományos Akadémia 2000-ben Pedagógus Kutatói Oklevéllel jutalmazta.1
A pedagógiai rendszer leírása
Készülő munkánk célja az, hogy tankönyvcsaládunk fölépítésének megfelelően történeti rendszerben olyan tantervi rendszert (hálózatot) dolgozzuk ki, amely
Mire alkalmas a könyvsorozat?
Kézikönyv mindenkinek, aki az iránt érdeklődik, és támpontokat keres ahhoz, hogy a természettudomány milyen szálakon kapcsolható az európai művelődés, kultúra egészéhez.
Tankönyv az ebből tanulóknak. Olyan eszköz, amely segíti a biológia, kémia, fizika, földrajz és filozófia tantárgyak tanulását, összefüggéseik megértését. Tartalmazza mindazokat az ismereteket – gyakran azonban jóval többet is –, melyeket e tárgyakból az érettségi vizsga követelményei előírnak. A könyv szerkezete lehetővé teszi, hogy e tárgyakat tetszőleges kombinációkban külön-külön vagy szoros egységben, párhuzamosan tanulják.
Olvasókönyv azoknak a diákoknak, akik a természettudományos tárgyakat vagy azok egy részét más rendszerben tanulták, de érettségire, felvételi vizsgára készülve vagy pusztán érdeklődésüktől vezetve szeretnék új szempontból áttekinteni a tanultakat.
Noha a témákat a történetiség fonala fűzi össze, ez a könyv nem tudománytörténet, inkább a természettudományok belső fölépítésének és kapcsolatainak fölvázolására tett kísérletet. A történetiség csak az egyik eszköz – igaz, csodálatos eszköz – e kapcsolatok megmutatásához.
Nem vállalkozhattunk az emberi gondolkodás Európán kívüli formáinak leírására, noha nagyra becsüljük, és a mienkével egyenrangúnak tartjuk azokat. E könyv azonban csak annyit villant fel belőlük, amennyi a természettudományokra közvetlenül hatott.
Noha a természettudományok kibontakozásától szinte elválaszthatatlan a matematika, a technika és a művészetek története, mi mégis legfeljebb utalunk kapcsolataikra. Ismertetésük szétfeszítené könyvünk kereteit, követhetetlenné tenné gondolatmenetét. Magunk is hasznosnak tartanánk azonban néhány párhuzamos könyvet, ami ezt a kényszerű egyoldalúságot megszüntetné.
A könyvek szerkezete
Noha könyvsorozatunk sok teológiai, pszichológiai és szociológiai témát érint – néhol viszonylag részletesen is –, nem tartjuk feladatunknak e tudományágak rendszeres, teljességre törő leírását. A témakörök kiválasztását és terjedelmét is a természettudományokkal való kapcsolatuk szabta meg.
Fontosnak tartottuk, hogy a természettudományok történetében jelentős magyar gondolkodók, feltalálók szerepeljenek könyvünk lapjain. Nem vállalkozhattunk viszont rendszeres magyar művelődéstörténet ismertetésére. A nemzetközi és a hazai művelődéstörténeti fejezetek illő arányára törekedtünk.
Szemben a szorosabb értelemben vett tudománytörténeti szakkönyvekkel és ismeretterjesztő irodalommal, ez az írás nem követeli meg a leírt tények és összefüggések előzetes ismeretét. Mivel tankönyv, éppen arra vállalkozik, hogy megmutassa azokat. Föltételez viszont olyan ismereteket, amelyekkel közvetlenül nem foglalkozik ugyan, de a megértést elősegítik és a sikeres érettségihez is szükségesek. Ilyen a biológiában az állat- és növényrendszertan, a kémiában az egyenletrendezésben való alapvető jártasság, a fizikában a fontosabb mértékegységek ismerete.
A fejezetek végén szerepelnek feladatok, problémák, melyek elsősorban a gondolatmenet jobb megértését segítik. Könyvünk már csak terjedelmi okok miatt sem lehet példatár, de erre nincs is szükség az érettségi és felvételi vizsgák feltétele, bátran támaszkodhatunk a bevált tantárgyi feladatgyűjteményekre.
Könyvünk a próbálkozó, gondolkodó, értelmet kereső embert állítja a középpontban. A tudományt éppúgy érzelmektől, elvárásoktól fűtött műalkotásnak tekintjük, mint egy festmény vagy egy szimfóniát. Ez nem zárja ki, sőt magában foglalja a logikus felépítés iránti igényt és az objektivitásra való törekvést.
Példát véve könyvünk szereplőiről, a szerzők is elkötelezettek. A tudományokat úgy kívánjuk megjeleníteni, mint eszközöket, melyekkel létünk értelmét és korlátait kereshetjük. Ha könyvünket jól írtuk meg, az olvasót gyakran készteti majd döntésre, értékválasztásra, anélkül azonban, hogy kész választ, receptet adna vagy sugallna. Lehet, hogy mi sem tudjuk a megoldást.
| 2. Csillagászat, naptár | |
| 2.1 Ég és föld kapcsolata | NAPTÁR |
| Az ókori kultúrák csillagok iránti érdekl?dését csak részben magyarázza a mitikus hagyomány, a halottkultusz. Hétköznapi okai is voltak. A jó termés egyik alapfeltétele, hogy ismerjék a folyók vízjárását, és hogy a mez?gazdasági munkákat a meg-felel? időben, összehangoltan végezzék el. Ehhez számon kell tartani az idő múlását, amihez viszont naptárra van szükség. Ahogy a térkép a térbeli, a naptár az időbeli tájékozódás eszköze, absztrakt viszonyítási rendszere. Itt is szükség van viszo-nyítási pontra vagy pontokra, amihez képest lehet a múltról beszélni vagy a jövőt tervezni. Mitikus jelentőségük mellett ez volt a szerepe a rendszeresen tartott ünnepeknek. Az ünnepnapok által tagolt időt olyan ciklikus (ismétlődő) folyamatokkal lehet egységekre osztani, amelyek szabályosak, megbízhatóak, ezenkívül könnyen és rendszeresen megfigyelhetők. A földi jelen-ségek között nem találtak ilyet, az égen azonban igen. Ráadásul az égi mozgások hatottak a földi világra: a Nap járása okozza mind a nappalok és éjszakák, mind az évszakok váltakozását. Az égitestek figyelése, s ezzel együtt az idő számontartása a papok feladata lett. | <– I.3.3 –> Gergely-naptár VI.1.CIKLIKUS FOLYAMATOK –> mint az idő? – Augustinus V.3.3 – szúfik V.4.2 – Newton VI.7.2 – Leibniz VII.3.2 |
| 2.2 A nap és az órák | ÉGITESTEK DELELÉSE |
| A babiloniak az égről bizonyos égitestek kelte alapján olvasták le az időt. Mivel ez nem könny?, kés?bb áttértek az égitestek delelésének megfigyelésére. (Egy égitest delel, ha a nap során a látóhatár fölött a legmagasabban áll.) Az éjjeli órákat bizonyos kijelölt csillagok delelése mutatta (ezeket „tanácsadóknak” nevezték). Nappal a Nap állása volt az óramutatójuk. Az idő legfontosabb egysége a Nap két, egymást követő delelése között eltelt idő, a nap. A napot 12 éjszakai és 12 nappali órára osztották. Ez a rendszer (mai fogalmaink szerint) pontatlan, hiszen nyáron a nappalok sokkal hosszabbak az éjszakáknál, míg télen a helyzet fordított. Tudták ezt a babiloniak is, egyszerűen elfogadták, hogy óráik hossza periodikusan változik. Kb. i.e. 1700-tól azonban már kialakult az a gyakorlat (is), hogy a napot 24, egyenl? hosszúságú szakaszra osztották. Ez a ma használt óra fogalma. | –> világidő, napidő VIII.1.3NAPÓRA |
| 2.3 Égtájak, bolygók, csillagok | GNÓMON |
| A babiloni csillagászok egyik legfontosabb eszköze a gnómon volt, egy függőleges pálca, amelynek árnyékát figyelték meg. Ezzel jól lehet tanulmányozni a Nap járását. Az árnyék nap-keltekor hosszú, a nap folyamán rövidül, délben a legrövidebb, majd ismét hosszabbodik napnyugtáig. A legrövidebb árnyék mindig észak felé mutat, mert napsugarak ilyenkor déli irányból érkeznek. Ez a megfigyelés lehet?vé tette a csillagászatban és a térképezésben is nélkülözhetetlen pontos tájolást. (Az itt leírtak csak Földünk északi féltekéjén igazak, a könyvünkben szereplő kultúrák pedig mind itt jöttek létre.) | –> napóra készítése IV.4.3 TÁJOLÁS –> Eudoxosz modellje III.9.2.2 |
| Éjszaka a csillagos égbolt teszi lehetővé a tájékozódást. Az a körülbelül 2000 csillag, amelyet szabad szemmel láthatunk, sza-bályos körmozgást végez az égen, mintha egy hatalmas, látha-tatlan tengely körül forgó kupolához lenne rögzítve. Egyedül e képzeletbeli tengely irányába eső csillag mozdulatlan, s ez éppen az északi irányt jelzi – ezért Északi Sarkcsillag a neve. Könnyen megtalálható a Nagy és Kis Göncöl csillagképek alapján, az ábrán látható módon. (A hagyomány szerint a Sarkcsillag alap-ján való tájékozódást a görög Thalész javasolta először.) | –> éggömb és földgömb III.9, IV.4.2SARKCSILLAG |
| Mozgásuk közben a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete mindvégig változatlan marad, ezért nevezték őket régebben „állócsillagoknak”. Ugyanez a változatlan helyzet tette lehetővé, hogy elrendeződésükben különféle mitikus állat- vagy istenalakokat ismerjenek fel. A csillagképek önkényes szempont alapján összekapcsolt csillagcsoportok, melyek megkönnyítik az égbolton való tájékozódást. | |
| Csak a Nap, a Hold és még öt – szabad szemmel is látható – égitest nem követi ezt a szabályos körforgást. Az ő pályájuk is szabályos, de más, bonyolultabb lefutású. Az öt égitest hol előre-siet, hol lelassul, sőt visszafordul – szinte „bolyong” a csillagok között. El is nevezték őket bolygóknak (görögül: planéták). Az ókor mitikus szemlélete szerint e különös viselkedést csak úgy lehet magyarázni, hogy e planétáknak – miként a Napnak és a Holdnak is – önálló lelkük van, istenek. Ezért különös tiszteletben részesítették őket, s a naptár beosztásában mindmáig fontos szerepük van. Ma görög-latin nevükön ismerjük őket: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz. (Csak az újkorban, távcsövek segítségével fedezték fel az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót.) | CSILLAGKÉPEK BOLYGÓK –> a bolygómozgás magyarázata – Arisztotelész III.9.2.2 – Ptolemaiosz IV.3 – Tycho Brahe VI.2.1 – Kopernikusz VI.1 |
| 2.4 Az évszakok és az év | –> összefüggés az éghajlati övekkel IV.4.3 NAPFORDULÓK –> IV.4.3. |
| Ha napról napra nyomon követjük a déli árnyék hosszának változását, azt tapasztaljuk, hogy a téltől nyárig fokozatosan rövidül, nyártól télig pedig hosszabbodik. Ez azzal magya-rázható, hogy a Nap más-más körív mentén halad: télen rövid ideig és kis szög alatt érik sugarai a Földet, nyáron nagyobb szög alatt és tovább. Az évszakok váltakozásának éppen ez az oka. Az évszakok határai pontosan kijelölhetők a gnómon segítségével. Az évnek az a napja, amikor a déli árnyék a leg-rövidebb, a nyári napforduló – június 22. –, a nyár kezdete. A leghosszabb árnyékot a téli napforduló idején – december 22-én – mérhetjük. Ez a tél kezdete. Nyári napfordulókor a leghosszab-bak, a téli napfordulókor a legrövidebbek a nappalok. Az évben két olyan nap van, amikor a nappal és az éjszaka éppen azonos hosszúságú. Március 21., a tavaszi napéjegyenlőség a tavasz, szeptember 23., az őszi napéjegyenlőség pedig az ősz kezdete. | |
A projekció elve
Valamennyi művészeti ág tantervében érvényesül a tevékenységköröket logikai láncra felfűzhető tervszerűség, következetesség s a belső lelki folyamatokat inspiráló kivetítőképesség szándéka.
Az alkotó és befogadóképesség egységének elve
Mindegyik művészeti nevelési területen az alkotóképesség, a produktív érzékenység válik döntő tényezővé. Ez a képesség viszont csak a befogadóképesség s a reprodukálóképesség bizonyos elemeinek alakítása által válik fejleszthetővé.
A művészetek autonómiájának elve
A komplexitás nem jelenti számunkra a művészeti ágak és műfajok természetes határainak összemosását (ez vulgarizmushoz vezetne). A komplexitás programunkban (az időbeli, a rendeltetésbeli vagy a tartalmi szinkronitás, illetve összhangzat megteremtésével) oly módon érvényesül, hogy a művészeti ágak és műfajok sajátos, egyéni kifejezési rendszerén és hatásmechanizmusán keresztül próbáljuk meg a személyes érdeklődési irányokat gazdagítani, ezzel megteremtve az analitikus értékítéletek és egy magasabb szintű, összetettebb szellemi érdeklődés és szellemi beállítódás bázisát.
A koncentrációra és a spiralitásra épülő motiváció elve
Kiindulópontunk a 15–17 éves ifjak közvetlen mindennapi élményvilága. Projektünkben arra kívánunk választ adni, miképpen lehet eljutni a populáris kultúrától a valódi humán értékekig, a valódi művészetig anélkül, hogy az értéket és értéktelent valamiféle középszerűségben összemosnánk.
A programot két tanévre, azaz négy félévre terveztük. Az alapprogramhoz három kiegészítő (fakultatív, kollégiumi vagy nyári) programcsomag kapcsolódik. Tehát összesen hét viszonylag önálló egységről van szó, mely logikailag sok variációban egymáshoz illeszthető. A négy félév alapprogramja lineárisan épül egymásra. A három kiegészítő program bármelyikhez csatlakozhat.
A hét programcsomagban felvázolt tevékenységeket, ismereteket, témaköröket, képességrendszereket, követelményeket három szinten dogozzuk ki.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a három szint mereven elkülönül egymástól. Az átjárhatóság nemcsak lehetséges, hanem kötelező. A pedagógiai program megvalósításának mértéke elsősorban nem is iskolatípustól, hanem a tanítás személyi-tárgyi feltételeitől és felhasználható időkerettől függ.
Lényeges kérdés, hogy milyen művészeti területek, ágazatok, műfajok szerepelnek a 21 (7x3) programcsomagban, s ezen belül milyen arány érvényesül. Terveink szerint minden csomagban minden fő művészeti terület, ágazat és műfaj jelen van, de különböző arányban. A programban szereplő legfontosabb művészeti területek: film-, zene-, tánc-, színházművészet, környezetkultúra, vizuális kommunikáció, képzőművészet (ezen átfogó fogalmak mögött olyan iskolai gyakorlathoz illesztett tevékenységek húzódnak meg, mint például: az alkalmazott grafikai tervezés, formatervezés, tárgyformálás, mozgásszínház, géppel segített képalkotás stb.).
Felmerül a kérdés: hogyan lehet egyetlenegy programban ennyi művészeti ág és műfaj tevékenységrendszerét sűríteni. S nem érvényesül-e itt is az a népi közmondás, hogy „aki sokat markol, az keveset fog”? Dehogynem! Az a kijelentés, hogy minden programcsomagban minden műfaj szerepel, nem azt jelenti, hogy mindenféle tevékenység is jelen van. Egy-egy programcsomagban egy tevékenységkör dominál, melyre több időt szánunk (a rendelkezésre álló idő kétharmadát). A többi tevékenységkör kiegészítő jellegű, de elhagyhatatlanul fontos. Arra, hogy egy-egy programcsomagon belül mely műfaj tevékenységrendszere játszhat vezető szerepet, konkrét javaslatot teszünk. De ennek csak akkor van értéke, ha adottak a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. Éppen ezért az is kidolgozandó, hogy különböző szakos tanárok miképpen meríthetnek a választékból.
A művészeti nevelés esetében elsősorban gyakorlati s nem elméleti műveltségtömbre kell gondolnunk, a zenéről, képzőművészetről, táncról, bábozásról való beszélgetés nem pótolj az éneklést, rajzolást, mintázást, táncolást, bábozást stb. Természetesen nem áltathatjuk magunkat, hogy ezen műfajok tevékenységrendszerében az adott időkeretekben magas szintig el lehet jutni. Itt legfeljebb néhány (nagyon fontos) alapfogást lehet elsajátítani, amelyre a későbbi alaposabb kurzusok, stúdiumok építhetők.
Miért van szükség e sokféle tevékenység gyakorlására, illetve belekóstolásra?
A legfontosabb konkrét tevékenységrendszerek vázlata
Reproduktív, megfigyelő-megismerő előadói tevékenységrendszer
Produktív, alkotó, kreatív, improvizáló, önálló kezdeményezésre épülő tevékenységrendszer
Szellemi, intellektuális, feltáró, rendszerező, kísérletező, műelemző, analizáló-szintetizáló stb. tevékenységrendszer
A projekt témakörei
A négy félév témaköreiben és a három kiegészítő kurzusban a koncentráció és a spiralitás elve oly módon érvényesül, hogy minden esetben a mindennapi élményből indulunk ki, és fokozatosan haladunk a mélyebb emberi-esztétika kérdések irányába. Ily módon ugyanazok a problémakörök egyre magasabb szinten merülnek fel.
1. félév
Tetszik, nem tetszik. Az ítélőerő. Az esztétikum tartalma
Szórakozás, izgalom, önismeret, önterápia. A művészetek felosztása és kifejezési eszközrendszer. Az önkifejezés egyéni és közös lehetőségei.
Az őskori és ókori ember alkotásai.
Tevékenységek
Közös éneklés, fotózás, rajzolás, festés, jelenet előadása, maszkokkal való játék, önarckép, önkritikatúra készítése stb.
2. félév
Közös alkotómunka, mint a közösség összekovácsolásának lehetősége
Az idő és tér átélésének módozatai a középkorban és napjainkban. A vallás és a művészet kapcsolata. A liturgia és a művészet. A középkor művészete.
Tevékenységek
Grafikai-plasztikai megjelenítés, makro-mikrokörnyezet elemzése, öltözködéskultúra, tárgykultúra. Közös éneklés, társas táncok, vásári mulatságok, bábjáték, pantomim.
3. félév
A szavak nélküli kommunikáció lehetőségei
Az egyéniség, mint műalkotás. A ritmus szerepe a művészetekben. A valóság és képzelet találkozási pontjai. A világszemlélet tükröződése a műalkotásokban s a tárgykultúrában. Az újkor művészete. Barokk, klasszicizmus, romantika.
Tevékenységek
Építészeti, festészeti, zeneműelemzés. Természet utáni tanulmányok. Szabad alkotómunka. Színpadi játékhoz díszletek, jelmezek tervezése. Közös és egyéni éneklés. Pantomimjelenetek előadása. A világszemlélet tükröződése a műalkotásokban s a tárgykultúrában.
4. félév
A belső érzések kivetítésének lehetőségei
Az alkotás lélektana. A történelmi események hatása a művészetre. Új technikai eszközök lehetőségei a művészetben.
A 20. századi művészet fő jellemvonásai.
Tevékenységek
Gyakorlati vizuális kommunikáció, a zene és a mozgás nyelvén megvalósuló kommunikáció. Hang- és fényeffektusokra mozgásimprovizáció. Filmezés. Filmetűdök forgatókönyvének előkészítése. A filmnyelv megismerése.
1. pótkurzus
A zenetörténet nevezetes korszakai
Népzenetörténet; középkori egyházi és világi dallamossága; a reneszánsz; a barokk; a bécsi klasszika; a romantika; az impresszionizmus; a 20. század zenéje; kortárs zene, popularitás.
A zene szórakoztató funkciói valamennyi zenetörténeti korban.
2. pótkurzus
Az építőművészet és a képzőművészet nevezetes korszakai
Az egyiptomi művészet szerepe az európai kultúrában. A görög-római művészet sajátosságai. A bizánci-kora középkori-román-gótikus-reneszánsz művészet egyedi vonásai. A 18–19. század társadalmi viszonyainak hatása az építészetre, szobrászatra, festészetre. A festészet története az impresszionizmustól az absztrakt konstruktivizmusig. Az építészet története az Eiffel-toronytól az organikus építészetig.
3. pótkurzus
A filmelemzés alapkérdései
A festészet, a zene, a líra, az epika, a dráma, a bábszínház és mozgásszínház kifejezési rendszerének hatása a film sajátos nyelvének kialakulásában. Az álló- és mozgókép kapcsolata. A fotó- és a filmművészet közös kifejezési tartománya. A filmkamera, mint az emberi látás modellje. Az olcsó hatáskeltés eszköztára. A realista és szürrealista látásmód lehetőségei. Az idő-tér-cselekmény hármas egysége.
Egy témakör három szinten történő feldolgozásának vázlata
Témakör: A szavak nélküli kommunikáció lehetőségei
Ismeretanyag: A barokk stílus jellemvonásai (3. félév)
Első szint
Vizuális kommunikáció
Feladatok:
Valamit közölni akarsz barátaiddal. Vidám, örömteli vagy szomorú, tragikus dolgot. A beszélt nyelvet nem használhatod. Eszközeid: arckifejezés (mimika), testbeszéd: testtartás, kéz-lábmozdulat. (Mint tudjuk, a legszeretetteljesebb és legdurvább dolgoknak is megvannak a jelzései. Érdemes megismerni a siketek jelbeszédét, hiszen közös, nemzetközi nyelvről van szó.)
Hogyan fejeznéd ki a következő érzéseidet? Először arckifejezéssel, másodszor kézmozdulattal, háromszor testtartással (taglejtéssel).
Zenehallgatás
Feladatok:
Hallgassunk meg három különböző zenemű részletet!
Mi a különbség a három zenemű hangulata között? Milyen zenei eszközökkel érhetők el ezek a különbségek? (Saint-Saëns: Állatok farsangja – elefánt; Bach: Máté passió – vezérkorál; Mozart: Egy kis éji zene – I. tétel.)
Énekeljünk el egy mindannyiunk által ismert dalt különböző tempóban, dinamikával!
Egyazon zenemű különböző előadásában különböző kifejezőerő rejlik. Tárjuk fel a különbségeket!
Építészet
Feladatok:
Nézzük meg egy román, gótikus, reneszánsz és barokk templom külső és belső képét! Fogalmazzuk meg, hogy mi az azonosság és a különbség a négyféle formaalakítás között!
A román és a reneszánsz, a gótika és a barokk között rokonság fedezhető fel.
Az egyik stíluspárt a mértéktartó stabil harmonikus egyensúly, a másikat pedig belső feszültség és túlfokozott dinamika jellemzi.
Képzőművészet
Feladatok:
Nézzük meg a diaképek segítségével Rubens néhány táblaképét! Vessük össze Rubens alkotását Dürer, Raffaello vagy Giotto festményeivel. Próbáljátok meghatározni a barokk festészet néhány jellemvonását!
A munka kezdődhet Rubens: Utolsó ítéletének formanyelvi és tartalmi elemzésével.
A barokk építészet, tárgy-, öltözködés-, viselkedéskultúra és a barokk zene kapcsolata
Udvari ceremóniák Versailles-ban XIV. Lajos udvarában (videofilm-elemzés).
Második szint
Építészet
Egy település építészeti emlékeiből következtetni lehet az itt élők kultúrájára, gazdasági társadalmi viszonyara.
Feladatok:
Készíts alaprajzot és homlokzati rajzot román, gótikus, reneszánsz és barokk templomokról és kastélyokról!
Keresd a különbségeket az olasz, a francia és a magyar barokk épületek között!
Figyeld meg, hol és miképpen jelennek a természetből kölcsönzött formák a barokk díszítőművészetben (például: építészeti ornamentika)!
Készíts grafikai-plasztikai-festői tanulmányt olyan gömbölyded természeti formákról (termésekről, virágokról, csigákról, kagylókról), melyek kedvelt motívumai a barokk építészetnek.
Képzőművészet
A gótikus és reneszánsz táblaképeken az emberi alakok határozottan elkülönültek a háttértől. A formák először síkszerűek voltak, majd egyre plasztikusabbá váltak. Az alakok harmonikusan illeszkedtek a környezetükbe.
Feladatok:
Nézzük meg Caravaggio, Rembrandt, Velázquez képeit! Itt az erőteljes színkontrasztok, de főleg a fény-árnyékkontrasztok veszik át a főszerepet! Az alakok szinte a sötétből, a végtelen térből bukkannak fel.
Tanulmányozz különböző anyagból készült testeket különböző fényviszonyokban! Készíts grafikai és festői tanulmányt a látványról fotókartonon és fehér papíron! Mi a különbség a kétféle eljárás között?
A műelemzés kezdődhet Velázquez Az udvarhölgyek (IV. Fülöp családja) című képével.
Zene
Antonio Vivaldi: Négy évszak című concertosorozat gondolati alapja a zeneszerző által írt négy szonett. Hallgassuk meg az Ősz 3. Tételét, melynek programja egy zeneileg is pompásan festett vadászat.
Feladatok:
Zenehallgatás közben kövesd a szonett sorait, s próbáld értelmezni tematikusan a hallott zenét!
Állapítsd meg a hangszerelést s azt, hogy milyen komponálási technikát alkalmaz Vivaldi a kürtök utánzására!
Keresd meg a tétel csúcspontját (aranymetszési pont)!
Gyűjts össze azon zenei kifejezőeszközöket, mely segíti a cselekményt, illetve a tájfestés kibontását!
Valóság és illúzió
A barokk mesterek gyakran éltek a téri illúziókeltés lehetőségeivel. Milyen optikai trükkök segítségével lehet a látott dolgokat megnövelni, megduplázni? (Például: Róma: Szt. Péter tér felülnézetből.)
Feladatok:
Ismerkedj meg a barokk kertművészettel!
Készíts perspektivikus rajzot egy épületről és környezetéről! Miképpen lehet egy zárt épülettömböt nyitottá, könnyeddé átformálni?
Harmadik szint
Művészeti és világkép
Problémafelvetések:
Milyen összefüggés van az ellenreformáció eszmeisége és a barokk templomépítészet formajegyei között? A barokk építészet konstrukciós elvei miképpen jelennek meg a tárgykultúrában és az öltözködési kultúrában? Mi az alapvető különbség az antik (apollói) és nyugati (fausti) kultúra között? Mely dinasztiák építették Európában a legszebb barokk kastélyokat (milyen anyagi bázisra támaszkodtak)? A tartalom és forma egysége mily módon érvényesül a barokk művészetben?
Képzőművészet
Feladatok, problémafelvetések:
Műelemzés
Feladat:
Rembrandt: Péter tagadása című képének formanyelvi és tartalmi elemzése.
A barokk zene sajátosságai
Feladatok:
Bach: II. Brandenburgi verseny (1. tétel)