1	Ezek közül kettőben nem rendelkezünk kérdőívekkel, de tanári interjúkkal igen.
2	A tanulókra vonatkozó vizsgálataink az osztályok szintjén folytak, ezért a későbbiekben elsősorban az osztályok s nem az iskolák szerinti alapmegoszlások és leíró statisztikák alapján beszélünk róluk.
3	Ez más és más bizonyítványt jelent a különböző iskolákban; van, ahol a „közepes rendűség” tűnik kemény kritériumnak, de van, ahová kettessel is be lehet jutni. Volt olyan igazgató, aki szerint a gyógypedagógiai iskolából is bekerülhetnek gyerekek az intézménybe. Az évről évre csökkenő követelménytámasztás általános tapasztalat.
4	Egyes interjúalanyok hangot adtak elképedésüknek, hogy az „egységes és kötelező” általános iskolán belül ekkora különbség lehet. Az általános iskolák külső megmérettetésének hiányára a minőségbiztosítást remélik megoldásnak.
5	Az osztályfőnöki interjúkban e probléma sajátosan köszönt vissza; e tanulók motivációhiánya különösen sok gondot, gyakran kudarcot okozott pedagógiai munkájukban.
6	Itt az egy iskolán belül több iskola problémájával is meg kell küzdenie az igazgatónak. Ennek a pedagógusokkal kapcsolatos problémáira még visszatérünk.
7	Ebben az esetben az igazgató a pedagógus, az pedig az iskolavezető felelőtlenségében látta a probléma fő forrását.
8	A csökkenő létszámú korosztályok következtében megnövekedő tanulói részarány oktatáspolitikai kezelhetőségét egyetlen igazgató kérdőjelezte meg egyértelműen, a középfokú expanziót illúziónak minősítve.
9	Egyes Heves, Komárom megyei iskolákban szereplő meglátások.
10	Gimnáziumban szervezett szakmai, adminisztratív, egészségügyi képzések, vállalkozókkal való kapcsolatok útján a tanulók elhelyezése, vállalkozói ismeretek, kommunikáció tanítása.
11	Ennek egyik szélsőséges esete a humán- és reálgimnázium, valamint a műszaki felsőoktatásra és közvetlenül a munkaerőpiacra képző négy intézménytípus javaslata.
12	Meg kell mondanunk ugyanakkor, hogy markáns véleményekkel rendelkező, tudatos kisebbséget. Ennek alátámasztására idézünk egy igazgatói interjúból: „...az evolúciós expanzió az oktatási rendszerben zajló folyamatok sajátos megkettőződését ... hozza létre. Az érettségi (tömeges) megszerzése szükségképpen lefokozza a középfokú képzés szakmai értékeit.”
13	A 4. évfolyamon történt bukások aránya mintánkban jóval magasabb, mint az országos oktatásstatisztikai adat, amely szerint a 12. évfolyamon eredményesen végzetteknek az év végi létszámhoz viszonyított aránya 98,8%. Lásd OM Oktatásstatisztika.
14	Lásd OM oktatásstatisztikai adatok. Az 1999-ben végzettek közül a sikerrel vizsgázók száma az érettségin megjelentek arányában 96,5%.
15	gy, az OKI-ban 1996/97-ben folytatott kutatás szerint a középiskolás korosztály csaknem 8%-a tett sikeres nyelvvizsgát az 1995/96-os tanévben. Lásd Vágó 1999.