A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 2001-ben két olyan pályázatot is meghirdetett, amely az anyanyelvi nevelést, az olvasás fontosságának felismertetését, az olvasóvá nevelést kívánja fejleszteni, ezekben a kultúra átörökítésével kapcsolatos nevelési funkciókban az iskolai jelenlétét megerősíteni. Szeptemberi és októberi KOMA-mellékletünkben e két pályázatot mutatjuk be, illetve a pályázatok kapcsán választ keresünk néhány olyan pedagógiai problémára, amelyek szorosan összefüggnek az anyanyelvi neveléssel s az olvasóvá válást segítő pedagógiai törekvésekkel.
A KOMA-pályázatok összefoglalóinak sorában ezúttal a megszokottól eltérő módon együtt mutatunk be két pályázatot. A közös tárgyalást az teszi indokolttá, hogy a két pályázat témájában és célkitűzéseiben igen sok hasonlóság rejlik.
„A pályázati kiírás nem nyelvtani kiindulású, hanem élményközpontú anyanyelvi fejlesztésre vonatkozik; ilyen fejlesztést kíván anyagilag támogatni, bemutatását, terjesztését lehetővé tenni az egy-egy osztályban, iskolában jelen lévő valamennyi gyerek bevonásával, integrált foglalkoztatásával.
Az óvodai-iskolai nevelésben a nyelvi kompetenciák fenti értelemben vett kialakítása, megerősítése és fejlesztése érdekében újszerű eljárások kidolgozása; kiemelten az élő beszéd, a kreatív íráskészség és a művészi alkotások élményt adó olvasása, előadása és befogadása területén.
Az óvodai-iskolai nevelésben az élményközpontú anyanyelvi nevelés hazai, esetleg külföldi gyakorlatából vett újszerű eljárások alkalmazásának bemutatása, kipróbálása.
A pedagógusképzésben a pedagógusjelöltek felkészítése az élményközpontú anyanyelvi nevelés gyakorlatának megvalósítására.
Összefoglalva: a cél a gyermeki élményszerzés – tanári élményadás megvalósítása a nyelvi stúdiumokban, amelynek módszerei követhetők, dokumentáltan átadhatók és mások által is felhasználhatók.
a) Az olvasóvá válásban, az olvasási szokások kialakulásában meghatározó szerepet játszanak a közvetlen környezetből kapott korai ösztönzések, amelyek meghatározzák az olvasás motívumait, az olvasmányélmény kiválasztását, az olvasott mű befogadását. Az Olvasás éve alkalmat ad arra, hogy a pályázatok segítségével feltárjuk és közreadjuk a nevelő-oktató munkában az olvasói attitűd kialakulásához vezető út hatékony formáit és eljárásait (iskolás korosztályt érintően). A pályázók tapasztalatai segíthetnek abban, hogy tudatosuljon a mindennapi olvasás fontossága, értelme és öröme.
b) Az olvasás értékközvetítő hatását három szinten közelíthetik meg a pályázók. Az alsó szinten – az értékekhez való pozitív alkalmazkodás szintjén –, amikor a külső motivációs tényezők vannak túlsúlyban. A második, minőségi szinten, a saját belső indíték alapján kialakuló értékfelismerés szintjén. Ezen a szinten a gyermek saját tapasztalataihoz kötődnek az értéktudatba való beépítés eszközei és módszerei, a tervszerű fejlesztés foglalkozásai. Végül azon a szinten, amikor az olvasmányélmények további értékmegvalósításra, értékteremtő tevékenységre ösztönöznek.
c) A kuratórium előnyben részesíti azokat a pályázatokat, amelyekben a pályázók az olvasóvá nevelés érdekében a korosztálynak megfelelő, gyakorlatban jól hasznosítható ötleteket és módszereket ismertetnek.
Mint láthatjuk, a KOMA mindkét pályázat esetében olyan prioritásokat jelölt meg, amelyek a nyelvi kompetenciák hagyományostól eltérő módokon történő, elsősorban a pedagógiai kreativitásra támaszkodó fejlesztésére adnak lehetőséget. Ezen belül a XXXI. pályázat az Olvasás évéhez kapcsolódóan az olvasás megszerettetésének és a befogadói attitűd alakításának fontosságára helyezi a hangsúlyt, míg a XXVII. pályázat a nyelvi kompetencia alternatív módszerekkel történő fejlesztésének elterjesztéséhez, kipróbálásához kíván segítséget nyújtani.
A KOMA célkitűzései között szerepelt az is, hogy a pályázatok kiírásával reflektáljon azoknak a kutatásoknak az eredményeire, amelyek a magyar felnőtt- és gyermeklakosság szövegértési, olvasásértési készségeinek, nyelvi kompetenciájának felmérésére tettek kísérletet. Az OECD szövegértési vizsgálatában húsz ország felnőtt lakosságának szövegértési készségét vizsgálva Magyarországot csupán a tizenhatodik helyre sorolta. Az 1999-es Monitor-vizsgálat szerint pedig a magyar (8. osztályos) diákok olvasás-szövegértési készsége 1995 óta ugyan átlagban nem romlott, de nem is javult. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a kognitív képességek mérési eredményeiben kismértékű javulás volt tapasztalható. (Az eredmények nem azonosak az egyes szövegtípusoknál, és igen nagy eltérés tapasztalható a különböző településtípusok iskoláiban tanuló diákok között. Míg a dokumentum jellegű szövegek esetében az eredmények kismértékben romlottak, az elbeszélő és magyarázó típusú szövegek értésében némi javulás volt tapasztalható. Az olvasási eredmények javuló tendenciát mutattak a fővárosban és a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a községekben viszont romlottak.)1
Mindkét pályázat keretében előre kikötött összeget osztottak ki a kurátorok: a XXVII. pályázat díjazottjai között 50 millió, a XXXI. pályázatnál 15 millió forintot. Az igények mindkét esetben jóval meghaladták ezeket az összegeket. Az élményközpontú anyanyelvi fejlesztésről szóló pályázatra összesen 538 pályázat érkezett, csaknem 345 milliós igénnyel, az aktív olvasóvá nevelést célzó pályázatra 227 pályázó kis híján 100 milliós kéréssel jelentkezett. A kuratórium az első pályázatnál 240, a másodiknál 111 pályamunkát tartott támogatásra érdemesnek. Míg a XXVII. pályázat keretében a rendelkezésre álló 50 millió forintot teljes egészében kiosztották, a XXXI. pályázat esetében a 15 millió forintból nem egészen 13 milliót ítéltek oda a pályázóknak.
A beérkezett és a nyertes pályázatok eloszlása településtípusonként:
Mindkét felhívásra az egyéb település kategóriájába tartozó (kisebb városok, községek) településekről érkezett a legtöbb pályamű (33, illetve 34%) a teljes igényelt összeg 28, illetve 34%-ával. Mindkét pályázati kiírásra igen erőteljes volt a fővárosból érkezett pályázatok aránya (24, illetve 20%), ami az igényelt teljes összegben is komoly arányt képviselt (30, illetve 25%). A megyeszékhelyekről és a nagyobb településekről érkezett pályázatok és igények aránya a következőképpen alakult: a XXVII. pályázatra megyeszékhelyekről érkezett a pályaművek 20%-a, az igények 17%-ával, nagyobb városból a pályázatok 23%-a, az igények 25%-ával. A XXXI. pályázati kiírásra a megyeszékhelyekről érkezett pályaművek aránya 24%, ami az igények 28%-át jelentette, a nagyobb városból érkezettek aránya 22%, az igények 16%-val.
A nyertesek között szintén az egyéb települések szerepelnek a legnagyobb arányban (32, illetve 33%), az elnyert teljes összeg 29, illetve 33%-ával. A budapesti pályázatok aránya a nyertesek között 23, illetve 15%, részesedésük a teljes kiosztott támogatásból 26 és 18%. Ugyanezek az arányok a megyeszékhelyek és a nagyobb városok esetében a XXVII. pályázatnál 23 és 22%, ami az elnyert összeg 21 és 24%-ával párosul, a XXXI. pályázatnál 27 és 21%, az elnyert összegben pedig 31 és 18%.
A számok szerint a kuratóriumok nagyjából egyenlő mértékben elégítették ki a különböző településtípusok igényeit, bár mindkét pályázat elbírálásakor a fővárosból érkezett pályázatoknál az elnyert összeg mértéke az igényelt összeghez képest az átlagosnál jobban csökkent, míg a megyeszékhelyekről érkezett pályázatok az átlagosnál kicsit magasabb támogatásban részesültek.
A megyék szerinti megoszlás az igényekben mindkét pályázat esetében igen változatos képet mutatott. A Budapestről érkezett pályázatok számaránya volt a legnagyobb mindkét esetben (23, illetve 26%), ami az igényelt összegben való legmagasabb részesedést is jelentette (29, illetve 25%). Mindkét pályázatban Budapesten kívül Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye részvétele volt a legszámottevőbb.
Az elnyert támogatás mértéke igen változatos, de olyan tipikus mintázatot nem találhatunk, ami az egyes régiók, területek pályázatainak jellegzetességeire utalna.
A pályázatok intézménytípusok szerinti megoszlásának vizsgálatakor közoktatási intézmények, azon belül is az óvodák és az általános iskolák igen nagy aktivitását tapasztalhatjuk.
A XXVII. pályázati kiírásra az összes pályázat 46%-a óvodából érkezett, az igényelt összegből 36% a részesedésük. Az általános iskolákból érkezett pályázatok az összes beérkezett munka 32%-át adják, az összes igény 33%-ával. A nyertes pályázatok és az elnyert összegek vizsgálatakor az általános iskolák kissé nagyobb sikerességét figyelhetjük meg: a nyertes pályázatok között 38% az általános iskolából érkezettek, 37% az óvodai pályázatok aránya. Az összes elnyert összeg 38%-át általános iskolák, 37%-át óvodák kapták.
A XXXI. pályázat esetében az összes pályamunka 60%-a általános iskolából érkezett, ezek a pályázatok tették ki az összes igényelt támogatás 45%-át. A nyertes pályázatok közt ezek az arányok még tovább nőnek 69 és 66%-ra. A gimnáziumokból és a magánszemélyektől érkezett pályázatok aránya: 11-11% az összes beérkezett munka között és 11, valamint 7% a nyertesek között. A gimnáziumi igények adták az összes támogatási igény 15%-át, a magánszemélyektől érkezett pályázatok a 18%-át. A kiosztott összeg 14%-át kapták a gimnáziumokból érkezett pályázatok, míg a magánszemélyektől érkezettek 9%-kal részesültek az összes támogatásból.
Mindkét pályázati kiírás elsősorban gyakorlati jellegű: olyan módszertani ötletek, technikák bemutatását és kivitelezésének tervét várták a pályázóktól, amelyek hatékonyan szolgálhatják a kiírásokban megfogalmazott célokat. A beérkezett pályázatok között számos olyan volt, amely már működő programokhoz kért támogatást. Ez azt jelezheti, hogy a pedagógusok mindennapi munkájuk során érzékelik a különböző kreatív programok szükségességét az ilyen és ehhez hasonló témákban.
Ezért a melléklet további részében a szakértői kerekasztal-beszélgetésen túl két kiválasztott és már megvalósított, modellértékű pályázati program sorsát kísérjük végig az ötlettől a megvalósulásig.