1	Tomcsányi T.: A mentálhigiéné jelenségvilága. In Tomcsányi T. – Grezsa F. – Jelenits I. (szerk.): Tanakodó. A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. Interdiszciplináris szakkönyvtár 2. Budapest, 1999, Magyar Testnevelési Egyetem-Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány-HÍD Alapítvány. 16–45.
2	A mentálhigiénés szakirányú továbbképzés elvégzése esetén a résztvevők a „mentálhigiénés szakember” címet nyerik el. Lásd a művelődési és közoktatási miniszter 9/1997. (II. 18.) sz. rendeletét.
3	A „hivatásos” és „laikus” jelzők szokványos használatát a mentálhigiénés szakember vonatkozásában felül kell vizsgálnunk. Megítélésünk szerint ,,hivatásos" az a szakember, aki mentálhigiénés többlettudással látja el alaptevékenységének feladatait. Ezzel szemben a „laikus” szóhoz pejoratív jelentés tapad: „nem hozzáértő, nem szakképzett” értelemben (Bakos F.: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára), olyan ember, aki ilyen tudással nem rendelkezik, legyen bármely szakma elismert szakembere.
4	A mentálhigiénés többlettudáson belül az interdiszciplináris elméleti ismeretanyag területeit fejtem ki bővebben, mivel itt jól bemutatható a lelki egészségre fókuszálás. A többi terület, pl. készségfejlesztési módszertanunk leírása, túlmutat e tanulmány lehetőségein.
5	A példák a reflexiós csoport munkaanyagából származnak. A csoport pedagógus munkatársai: Ámon J., Gombocz J., Mezei J., Pusztai A., Trencsényi L., Varga Zs., Zászkaliczky P. Szociológus munkatársai: Csáky-Pallavicini R., Losonczi Á., Tóth O. Teológus munkatársai: Debrecenyi K. I., Hubainé Muzsnai M., Jelenits I., Mesterházy A., Pál F
6	A multidiszciplinaritás modellje szerint több tudományág egymástól függetlenül vesz vizsgálódása tárgyául egy bizonyos problémát vagy problémakört. Ezt saját tudományos és módszertani feltételeikből kiindulva, a saját tudományuk által elérhető elméletek és koncepciók segítségével és saját módszerek, technikák és eljárások felhasználásával teszik. Minden tudományág maga vizsgálja meg, hogy bővíthetők-e és milyen módon az adott tárgyra vonatkozó ismeretek. Ezek után megosztják egymással vizsgálódásaik eredményeit. A multidiszciplinaritás és az interdiszciplinaritás közötti különbség abban áll, hogy az utóbbit az előbbivel ellentétben interakció, azaz kölcsönösség jellemzi. A multidiszciplinaritásra egymásutániság, míg az interdiszciplinaritásra együttesség jellemző. Az interdiszciplinaritásnak két különböző formája különböztethethető meg. Az első esetében egy és ugyanazon személyben folyik az interdiszciplináris dialógus, amit belső dialógusnak is nevezhetünk (Art ‘dialogue intérier‘). Másik fő formája a több személy közötti interdiszciplináris dialógus, amit interperszonális interdiszciplinaritásnak hívhatunk.
7	Health promotion. Report on a WHO meeting. Copenhagen. 1984. In Anderson, R. – Kickbusch, I.: Health Promotion. A resource book. Copenhagen, 1990, Word Health Organization, 121–125.
8	Becker, P.: Psychologie der seelischen Gesundheit. Band 1. Göttingen-Toronto-Zürich, 1997, Hogrefe Verlag.
9	Mint professzionális cselekvés arra irányul, hogy lehetőségeket keres az önsegítő potenciálok feltárására, illetve kifejlesztésére. Összefügghet-e a korunkban divatba jött fogalommal a kompenzálás, öngyógyítás, tehetség, szublimálás óriási kérdésköre. Utal erre, ahogy Bálint a szublimálásról ír, „hogy az egyfajta megtévesztő gyanús módja annak, hogy visszajussunk valódi személyes tárgyainkhoz” (Bálint M.: A borzongások és regressziók világa. Budapest, 1997, Animula, 13–19.). Látható azonban, hogy a jelenségek hasonlóságainak és különbségeinek leírása külön tanulmányt igényelne.
10	E készségek más célok szolgálatában is megjelennek, azonban a lelki egészség védelmének és fejlesztésének szempontjából elengedhetetlenül szükségesek.
11	Rogers, C. R.: Die Kraft des Guten. Ein Appell zur Selbstverwirklichung. München, 1978, Kindler.
12	Kivéve, amikor a mentálhigiénés szakembernek alaptevékenysége a lelki zavarokkal való foglalkozás, mint pl. a pszichoterapeutának.
13	A mentálhigiénés szakember biztos talaja tehát saját szakterülete. Más szakterületektől csak olyan módszereket vehet át, amelyek nem igényelnek speciális képzettséget, s azt is csak nagyon megfontoltan. Veszélyes ugyanis egy integrálatlan „importmódszer” olyan reflektálatlan alkalmazása, mely rendszeridegen elmélettel, háttérelemekkel zavarja meg a szakmai működést.
14	A Tomcsányi T. és Ónody S. által vezetett képzések pszichodráma foglalkozásokkal, a Ratkóczi É. által vezetett képzés rogersimódszerrel ad saját élményt
15	A képzés beosztása: 5 vagy 6 szemeszter, ennek megfelelően havi egy alkalommal két- vagy háromnapos képzési blokk. A Tomcsányi T. által vezetett képzés jelenleg 5 szemeszteres, az Ónody S. valamint Ratkóczi É. által vezetettek 6 szemeszteresek. Terveink szerint a jövőben induló, Semmelweis Egyetem keretei közt futó képzések 6 szemeszteresek lesznek, havonta egy pénteki és szombati napot igénybe véve.
16	A tanszék munkatársai által irányított Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány rendszeresen pályázik, hogy ösztöndíj támogatásban részesíthesse hallgatóit.
17	Előfordulhat, hogy a Semmelweis Egyetem valamelyik tanszéke, intézete együttműködik (helyiséget biztosít, áttanít, és a Semmelweis Egyetem nevét is feltünteti) egy nevében valamilyen formában mentálhigiénét hordozó, de szemléletében és célkitűzéseiben az általunk leírtaktól gyökeresen különböző képzéssel.
18	A képzés indulásakor többek által ideológiailag veszélyesnek bélyegzett koncepció sikeres megvalósulásához kiemelkedő segítséget nyújtott Bánlaki Pál, Koncz Gábor és Barlai Róbert mint a MMVI vezetői és munkatársai, Füredi János mint az OTE képzési programjainak veztője, Frenkl Róbert mint a TF egyetemi tanács tagja, későbbiekben a NEVI főigazgatója, Istvánfi Csaba mint a TF rektora, valamint a TF egyetemi tanácsának tagjai, akik a képzés befogadása mellett döntöttek, Bánfalvi István mint az Országos Szakképzési Bizottság elnöke, Nemes Judit mint a Bizottság titkára, Tringer László mint a véleményező Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium ad hoc bizottságának vezetője, Balaton Gyula és Soósné Faragó Magda mint az MüM munkatársai, s nem utolsósorban az első képzési ciklus oktatói és hallgatói.