1	Key, Ellen: A gyermek évszázada. Pedagógiai Források sorozat. Budapest, 1976, Tankönyvkiadó.
2	A politikai szocializáció szakirodalma, bár korántsem egyféleképpen ítéli meg az iskolának ebben a folyamatban betöltött szerepét, azt azonban nem vitatja, hogy az iskola az alapvető ágensek egyike a modern társadalmakban.
3	Marian Béla: Az iskolák feladatai. (Marketing Centrum 1997. májusi internetes közleménye), illetve Új Pedagógiai Szemle, 1998. 1. sz. 106–122.
4	Szabó Ildikó (1999) a kilencvenes évek hasonló tárgyú hazai és nemzetközi vizsgálatainak áttekintő elemzéséből lényegében ugyanilyen megállapításokra jutott. Új Pedagógiai Szemle, 9. sz. 27–42. Iskola és társadalom. A közoktatással kapcsolatos társadalmi elvárások Magyarországon.
5	Ackermann, Paul (Hrsg): Politische Sozialisation. Westdeutscher Verlag, Opladen, 1974.
6	Ebben az értelemben szerepel a Pedagógiai Lexikon 3. kötetében, Budapest, Keraban, 1997.
7	Hess-Thorney írása nyomán in Thorney–Oppenheim–Farnen (1975): Civic Education in ten Countries. An Empirial Study. Halsted Press Book, John Wiley & Sons, New York, London, Sydney, Toronto.
8	Kohlbergnek a politikai tanulásra vonatkoztatott vizsgálatairól és iskolakísérleteiről Váriné Szilágyi Ibolya írásaiban olvashatunk részletesen. Az erkölcs a néző és a cselekvő szemszögéből. Scientia Humana, Budapest, 1994; lásd továbbá: Szekszárdi Júlia: Piaget és Kohlberg nyomában I–II. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 4., 5. sz.
9	Illich, Ivan munkái nyomán ismertté vált elképzelés.
10	von Hentig, Hartmut (1971) szóhasználata, amelyet a Cuenacava oder Alternativen zur Schule? című munkájában publikált. München, Klett, Kösel. 11 Mihály Ottó: Fordulat és pedagógia. Cikksorozat a Köznevelés hasábjain, 1989–90.
11	Gáspár László: A három modern iskolaforma elkülönülése. In Gáspár–Kelemen: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Budapest, 1999, Okker, 69–80.
12	Közbevetésként érdemes megjegyezni, hogy Mészáros István (1991) a nevelőiskolát a keresztény szellemiségű iskolával azonosítja a Kis magyar neveléstan rendszerváltás idejére című munkájában. Hani Alapítvány.
13	Bábosik István: A modern nevelés elmélete. Budapest, 1997, Telosz.
14	Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet. Budapest, 2000, Okker.
15	Oelkers, Jürgen: Reformpädagogik, Eine kritische Dogmengeschichte. München,1989, Juventa.
16	Geißler, Erich: Die Schule. Theorien, Modelle, Kritik. Stuttgart, Klett.
17	von Borris, Bodo (1993) az iskolai munka tartalmának, valamint a viszonyok zártságának és nyitottságának a dimenziói mentén dolgozott ki modellt az iskolák módszertani jellegének tipizálására. Ezt a modellt alkalmazta a történelem, társadalomismeret, földrajz módszertanának jellemzésére. Methodisch-mediales Handeln im Lehrbereich Politik – Geschichte – Erdkunde. In Enziklopädie Erziehungswissenschaft. Bd. 4. 328–366.
18	Göhlich, Michael (Hrsg) (1997): Offener Unterricht, Community Education, Alternativ-Schulpädagogik… Beltz, Weinheim, Basel.
19	A vizsgálatról ebben a folyóiratban jelent meg annak idején tanulmányunk: Brezsnyánszky László: Az állampolgári nevelőmunka néhány kérdése. Pedagógiai Szemle, 1980. 2. sz. 119–130.