1	Az Országos Közoktatási Intézet felmérése, 2000. február–március.
2	Részletesen áttekintjük a kérdőív egyes kérdéseire kapott válaszokat. Ahol erre lehetőségünk nyílik, statisztikai adatokról is beszámolunk. A nyílt kérdések tárgyalásánál több példát hozunk a kérdőívekből.
3	A továbbiakban a kérdőívekből idézett mondatokat a sor elején felsorolásjelzővel jelöljük.
4	A sors furcsa fintora, hogy az idézett választ olyan fiatalember adta, akinek az édesapja horgászboltot vezet a városban.
5	A statisztikai zsargont nem értő olvasóknak: tulajdonképpen annyi történt, hogy megvizsgáltuk, kimutatható-e kapcsolat az érzelmeket (undort, félelmet, haragot stb.) mérő skálák és a kérdőív többi adata (életkor, nem, óvintézkedések stb.) között. Ebben a részben azokról az együttjárásokról számolunk be, amelyek bizonyos statisztikai próbák szerint nagyon erősnek bizonyultak. Ha két változó korrelál egymással, az azt jelenti, hogy együttjárás van közöttük (minél inkább... annál inkább...), ha negatívan korrelálnak, akkor ez az együttjárás fordított (minél inkább... annál kevésbé...). A szignifikanciaszint azt jelenti, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az eredmény a véletlen műve. Ha a szignifikanciaszint p=0,05, akkor ez az esély 5%, vagyis nagy az esély arra, hogy az eredményeket nem a véletlen produkálta.
6	Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a skálák ilyen erős együttjárása műhibához is vezethetett a fentebbi megállapításoknál.