Komenczi Bertalan

Virtuális tanári szoba az Európai iskolai hálózaton

A fiatalok szervezett felkészítése a digitális korszakra elsősorban az iskolákban történik. A tanárok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a gyerekek értelmesen, életesélyeik növelésére használják majd az új információs és kommunikációs eszközöket. Rajtuk múlik, hogy az információs társadalom által megkövetelt új képességrendszer humán összetevői, illetve az európai polgári mentalitás értékvilága és szemlélete kialakul-e a kontinens fiataljaiban. Az Európai iskolai hálózat Virtuális iskola projekt1 elindításával kíván segítséget nyújtani az új feladatok ellátásához, illetve a megváltozott tanárszerepre való felkészüléshez.

1996-ban az Európai iskolai hálózat megszervezését előkészítő konferencián a svéd Ylva Johansson kifejtette, milyen előnyei lennének annak, ha a létrehozandó hálózat keretei között a tanárok munkáját segítő „Virtuális tanári testület (Virtual Teacher College)” is működne.

„A tanárok ezen a fórumon közzétehetnék gondolataikat, ötleteiket és tapasztalataikat, ami másoknak hasznára lehetne, ugyanakkor a kapott reflexiók, visszajelzések hozzájárulnának saját kreativitásuk továbbfejlesztéséhez.”²

2000 tavaszától az Európai iskolai hálózat honlapjának jobb sarkában található „Virtual School” feliratú logóra klikkelve beléphetünk a tanárok virtuális birodalmába. Már a bejelentkező lapról megtudhatjuk, hogy ezt a fórumot európai tanárok készítik európai tanárok számára (For European teachers-by European teachers). A honlapon olvasható információkból és a továbbvezető kapcsolatrendszerből is látszik, hogy ez a virtuális tanári szoba elsősorban a tanárok közötti kapcsolattartást szolgálja, illetve a tanárok és igazgatók munkájához igyekszik az információk szolgáltatásával segítséget nyújtani. Az is kitűnik, hogy haszonnal látogathatja ezt a helyet az iskolák fenntartásában, működtetésében és továbbfejlesztésében érdekelt valamennyi fél, beleértve az oktatásügyi döntéshozókat, a pedagógiai szakértőket és az oktatáskutatókat is.

A webhely a minőségi tartalomszolgáltatás mellett kommunikációs platformként is szolgál, adatokat, híreket, információkat közöl az oktatás világából. A kommunikáció elsődleges nyelve természetesen itt is az angol, bár a bejelentkező lapon találhatunk egy francia és egy német nyelvű továbblépési lehetőséget is.³ A szintén innen elérhető itáliai Albert Einstein Szakközépiskola (A hónap iskolája, 2000. április) honlapján pedig a legtöbb információ olaszul jelenik meg. (A Virtuális iskola projektnek nemcsak az ötlete, hanem a kivitelezése is a svéd szakembereknek köszönhető, így a legtöbb rovatot főleg svédországi tanárok kezdték fejleszteni. Ez a helyzet változóban van, hiszen a szerkesztőcsoportok nyitottak, a cél pedig az, hogy Európa minden részéből vegyenek részt tanárok a webhely fejlesztésében és működtetésében, élve a hálózat adta lehetőségekkel.)

A virtuális iskola koncepciójáról és működésmódjáról szóló oldalról tudhatjuk meg, hogy: „Ez az elektronikus fórum a tanárok kapcsolatfelvételét szolgálja (teachers meeting teachers), a kollégák kicserélhetik tanítási anyagaikat, gondolataikat, tapasztalataikat, és megbeszélhetik a napi problémáikat.”⁴  Az egyik fő célkitűzés az interneten található színvonalas tartalmak összegyűjtése, könnyű elérhetőségük biztosítása az iskolák és a tanárok számára. A szerkesztők kezdetben a tanárokat és az igazgatókat kívánják megszólítani. Igazgatóknak és általános iskolai tanároknak szóló oldalak vannak, és nem feledkeznek meg a különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel foglalkozó tanárokról sem. Az egyes területekért egy-egy koordinátor felelős. A koordinátorok olyan tanárok, akik már rendelkeznek tapasztalatokkal az információs és kommunikációs technika tanítási-tanulási felhasználásában.

A tanítást és tanulást segítő anyagok és szolgáltatások tantárgyak, illetve témakörök szerint érhetők el. 2000 tavaszán 18 ilyen témakörből épül fel a rendszer. Ezek egy része tradicionális tantárgyként szerveződik (matematika, fizika, kémia, történelem, földrajz, közgazdaságtan, testnevelés, angol, francia). A többi témakör a tantárgyakhoz nem köthető kompetenciákat (cross curricural competencies), több szaktantárgy elemeit is magában foglaló interdiszciplináris területek és a határterületek pedagógiáját jeleníti meg. Idetartoznak: média, művészetek, könyvtár, kultúra, állampolgári ismeretek, környezetvédelem. Szóba kerül az „európai hozzáadott érték” fogalma is, amelyről megtudhatjuk, hogy ez inkább eredeztethető spontán kezdeményezésekből, mint fentről megszervezett tevékenységből, valamint hogy minden munkacsoportnak a maga elképzelései szerint kell érvényesítenie a koncepciónak ezt a fontos, de nehezen definiálható elemét.

A koordinátorok körül szerveződnek az ugyancsak tanárokból álló munkaközösségek, amelyek a tervezés és működtetés feladatát látják el. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány munkaközösséget, illetve az általuk szerkesztett rovatokat.

Igazgatók⁵

A munkaközösség célja az, hogy segítséget nyújtson az intézményvezetőknek és munkatársaiknak azon problémák megoldásában, amelyek felmerülnek az IKT iskolai beillesztésével és használatával kapcsolatban mind az iskolai adminisztráció, mind az oktatás területén. A munkacsoport tagjai széles körű ismeretekkel, sokrétű tapasztalatokkal rendelkeznek az iskolairányítás és iskolafejlesztés területén. Ez teszi lehetővé, hogy a rovatot felkeresők új gondolatokkal és korszerű ismeretekkel találkozzanak, és bővüljön látókörük a lehetőségek terén. Erről az oldalról el lehet jutni az oktatást segítő eszközök és berendezések tervezőit összefogó nemzetközi szervezet honlapjára is (The Council of Educational Facility Planners). A szervezet fő törekvése a hatékony tanulást lehetővé tevő és a kreativitás kibontakozását elősegítő tanulási környezet tervezése. A bejelentkező lapról elérhető és „megrendelhető” a From Now On (FNO), egy iskolavezetőknek szóló internetes újság, amely az iskolák tanulási környezetének technikára alapozott fejlesztéséhez nyújt segítséget.⁶ A szerkesztők által legjobbnak tartott 10 oktatástechnológiai webhely (Tech Top Ten) kibővíti az érdeklődők informálódási lehetőségeit. Az „Elektronikus iskola” című negyedévenként megjelenő magazin on-line változata tovább szélesíti a tájékozódási lehetőségeket.⁷ A rovatból elérhető linkek közül megemlítjük még az oktatási teljesítmény-, illetve minőségkritériumok és kerettantervek folyamatosan frissített amerikai gyűjteményét.

Állampolgári ismeretek – európai polgárság⁸

A rovat az európai polgár eszményének jegyében formálódik. A munkaközösség kettős célt tart szem előtt: hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fiatalok az egyes országokban felelős, cselekvő állampolgárokká formálódjanak, továbbá szeretné elősegíteni az európai polgár sajátos identitástudatának kialakulását.

Ez a rovat is foglalkozik az „európai hozzáadott érték” fogalmával, eközben összefoglalja a társadalomtudományi munkaközösség programját, amely jól reprezentálja az Unió oktatáspolitikai elképzeléseit is: „A tagországok tanárai számára fontos a különböző oktatási rendszerek és tanítási módszerek megismerése, hiszen ez inspirálja didaktikai kreativitásukat. Meggyőződhetnek arról is, hogy mindenhol hasonló problémákkal néz szembe az oktatás. A tanítási tapasztalatok cseréje hozzájárul tanítási módszereink megújulásához, és hosszabb távon elősegíti az egyes országok oktatási rendszereinek megújulását a közös európai értékek alapján. Kilépünk eddigi korlátaink közül, gondolkodásunk nyitottabbá válik. Megosztjuk egymással tapasztalatainkat, tanulunk egymástól, közös programokban veszünk részt, ezáltal tanterveink kevésbé lesznek provinciálisak. Tudatosul bennünk, hogy miközben diákjainknak sok mindent megtanítunk Európáról és az európai kultúráról, rá kell vezetnünk őket arra is, hogy értékeljék saját kultúrájukat mint az egész részét, és a különbözőségekben értéket lássanak. A mi európai közösségünkben – amely a világközösség része – az egyes országok polgárai mind több kapcsolatot alakítanak ki egymással, így többszörös kölcsönös függőség alakul ki. Az iskolának fel kell készítenie a fiatalokat arra, hogy ne csak a saját országukban, hanem Európában és az egész világon képesek legyenek élni. Mindennek tükröződnie kell az iskolák interkulturális és társadalomtudományi tanterveiben. Amellett hogy hangsúlyozzuk Európához tartozásunkat, bátorítani kell diákjainkat arra is, hogy legyenek nyitottak a mienktől eltérő kultúrák iránt, és a velük való megismerkedést gazdagodásnak tekintsék.”⁹

Média¹⁰

A média-munkaközösség szeretne a tanároknak segíteni abban, hogyan tanítsák meg a gyerekeket a média üzeneteinek értelmezésére, és ezáltal médiaértő polgárokká váljanak. Ennek elérése érdekében tervezik a média oktatásához, illetve a média tanulmányozásához szükséges információk és tartalmak összegyűjtését, közzétételét. Olyan eszközöket, módszereket és szolgáltatásokat szeretnének a tanárok rendelkezésére bocsátani, amelyek lehetővé teszik a média-írástudás (media literacy) kialakítását és gyakorlását. A diákok az egyes tantárgyak kereteit átlépő projekteken dolgozva ismerik és tanulják meg az információk összegyűjtésének, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és módszereit. A webhelyen a következő szolgáltatások lesznek elérhetők: