1	Ez az írás részlet az Integrációs Stratégiai Munkacsoport (ISM) „Oktatás, képzés, tudomány” témacsoportján belül készült Az oktatás és az európai integráció című tanulmányból (Budapest, 1998.)
2	Agenda 2000, For a stronger and wider Union (1997). Bulletin of the European Union, Supplement 5/97, European Commission.
3	Érdemes hangsúlyozni, hogy a hazai integrációs felkészülés megítélésében eltérő vélemények fogalmazódnak meg: van olyan vélemény is, amely az itt leírtakat túl optimistának és a hazai oktatási viszonyok EU-kompatibilitását kevésbé megnyugtatónak tartja.
4	Mindezekkel kapcsolatban az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság megfelelő szakbizottságában megfogalmazódott olyan javaslat, hogy szülessen az integrációs igényeknek megfelelő átfogó honosítási törvény.
5	Az uniós országvélemény problematikusnak jelzi az oktatói fizetések nagyságát: „The economic downturn since 1990 and the resulting drop in government revenue (itself an explanation for the important wage differences between the public and the private sector, which creates an incentive for the best teachers to leave the public sector) resulted in a potential threat to these standards (...) lack of resources and low pay compared to the private sector remain a problem.” (Agenda 2000)
6	Az sem zárható ki, hogy bizonyos uniós szakmai körökben a magyar rendszerrel szemben éppen a piaci hatásoknak való rendkívüli nyitottsága miatt fogalmazhatnak meg majd fenntartásokat.
7	A szakképzési szféra nemzetközivé válását mutatja, hogy amíg 1992-ben az idegen nyelven tudók aránya még a gimnáziumok igazgatóinak a körében volt magasabb, addig 1997-re már a szakközépiskolák vezetői közt volt magasabb ez az arány. (Jelentés a magyar közoktatásról. 1997. Budapest, 1998, Országos Közoktatási Intézet.)
8	BENEDEK ANDRÁS: A magyar szakképzés és EU-csatlakozásunk. Kézirat. ISM, Oktatás, képzés, tudomány munkacsoport.
9	A képesítési követelmények meghatározásában a szakképzési szférában évek óta jellemző az eurokonformitásra törekvés.
10	Erre nemcsak azért van szükség, mert ez az EU legfontosabb oktatáspolitikai céljaihoz illeszkedik, hanem azért is, mert az Unión belül joggal tartanak attól, hogy a társadalmi beilleszkedésre nem képes fiatalok tömegét visszük be a közösségbe.
11	Útban az egész életen át tanulás (lifelong learning) felé (1998). Háttértanulmány az OECD részére. Kézirat.
12	Ezt az OM szervezi Gödöllőn.