Komenczi Bertalan

A virtuális európai oktatási tér kialakulása

E tanulmány az Országos Közoktatási Intézet honlapján újonnan kialakított rovat bevezetője, amely a Nemzetközi kutatások, fejlesztések és együttműködések címet viseli. A szerző végigvezeti az olvasót azokon a honlapokon, amelyek az Európai Unió oktatási stratégiáit elemzik. Hangsúlyos szerephez jut a tanulmányban az információs és kommunikációs technikák (IKT) terjedése, amely szemléleti változást hozott a képzések fejlesztésében és az országok közötti oktatási együttműködések vonatkozásában.

Az Európai Unió Bizottsága 1999. december 8-án bocsátotta ki az „eEurópa – információs társadalom mindenkinek” című dokumentumot, amelyet az Európa Tanács néhány nappal később Helsinkiben tartott közgyűlésén mutattak be.¹ A dokumentumban foglalt programtervezetet a Tanács lisszaboni gyűlésén 2000 márciusában tárgyalták meg. A Romano Prodi elnök nevével fémjelzett kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy az információs és kommunikációs eszközök gyors fejlődése és elterjedése új gazdasági és társadalmi formáció kialakulásához vezet: „Az információs társadalom közelebb hozza egymáshoz a városi és a falusi közösségeket, soha nem látott mértékű tudásmegosztást és gazdasági jólétet eredményez, és hatalmas lehetőséget ad arra, hogy mindenkinek gazdagodjon az élete. A folyamatban lévő átalakulások az élet minden területét érintik, és hatásukat tekintve a legjelentősebbek az ipari forradalom óta. Az Európai Unió számára ma ennek az átmenetnek a megszervezése és levezetése jelenti a legnagyobb gazdasági és társadalmi kihívást. Sorsfordító időszak ez, ami egyúttal különös lehetőséget jelent az Unió számára. Az Unió országai most egymással együttműködve olyan információs társadalmat alakíthatnak ki, amelyet az európai értékek és alapelvek határoznak meg. Ritkán adódik ilyen lehetőség, élni kell vele.”

A dokumentumban megállapítják, hogy a változások gyorsasága megköveteli az európai gazdaság és társadalom gyors átalakítását, hiszen az új lehetőségekkel Európa csak abban az esetben lesz képes élni, ha gyorsabban lép be a digitális korba. Ennek elősegítésére az alábbi célokat kell mielőbb elérni.

— Ki kell alakítani a digitális alapműveltséget egész Európára kiterjedően, és támogatni kell olyan vállalkozói kultúra elterjedését, amely képes új elveket megvalósítani és kész azokat finanszírozni.

— Biztosítani kell a folyamatok társadalmi beágyazódását és elfogadását a bizalom és a szociális felelősségérzet alapján.

Az Európai Unió tagállamai számára a dokumentum tíz pontban foglalja össze a legfontosabb teendőket. Ezek közül az első az oktatási rendszerre vonatkozik, amelynek „biztosítania kell a fiatalok belépését a digitális korszakba”.

Az, hogy a tíz prioritás közül a legelső az oktatási rendszerek elé állított feladat, jelzi, hogy az információs és kommunikációs technika iskolai implementációja a közös európai oktatási stratégia legfontosabb teendőjévé vált. Ez olvasható ki a megújult Socrates-program célkitűzéseiből is, amelyek meghatározzák a 21. század első éveire (2000–2006) az európai együttműködés tartalmát és formáit az oktatásfejlesztés területén. Az folyamatban levő változások jobb megértéséhez célszerű visszatekinteni és megvizsgálni, hogyan rajzolódik ki a közös európai oktatási stratégia új paradigmája az elmúlt évek néhány fontos oktatáspolitikai dokumentumából.

Fehér könyv az oktatásról és képzésről²

Az Európai Unió oktatási stratégiájának máig meghatározó alapdokumentuma, a Fehér könyv az oktatásról és képzésről 1995-ben jelent meg. A kiadvány – a helyzetelemzést követően – irányelveket fogalmazott meg az oktatás és általában a képzés számára. A kötet alcíme – Tanítás és tanulás a tanuló társadalomban – egyúttal utalás az Unió egyik legfontosabb célkitűzésére, a tudás alapú társadalom megvalósításának a szándékára. A Fehér könyvben foglaltak képezik az EU informatikai oktatási stratégiájának az alapját is.

Az Unió előtt álló kihívásokat számba véve, a Fehér könyv három kiemelkedő fejleményre hívja fel a figyelmet: a felgyorsult tudományos és technikai fejlődésre; az egyre inkább nemzetközivé váló gazdasági tevékenységekre és az információs társadalom megjelenésére. Az információs társadalom hatásairól szólva a dokumentum az Európa és a globális információs társadalom című 1994-es Bangemann-jelentést³ idézi: „Az információs és telekommunikációs technikák fejlődése világszerte olyan új ipari forradalmat hoz létre, amelyről már most látható, hogy jelentősége a klasszikus ipari forradaloméhoz hasonlítható.”

Megállapítja, hogy az információs forradalom –, a társadalmi kommunikációban bekövetkezett korábbi, radikális változásokhoz hasonlóan –, nagy hatással lesz Európa országaiban a munka világára, a foglalkoztatásra.

„Az információs technika elterjedésének egyik következménye, hogy eltűnőben van az olyan, emberek által végzett rutinmunka, amely programozható és automatizálható. Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló kezdeményezést és az új feladatokhoz való alkalmazkodást is igénylő élőmunka. Az információs technológia lehetővé teszi, hogy egyre több feladat elvégzését decentralizálják. Terjed az interaktív, on-line kommunikációs rendszerek használata, amelyek nemcsak egy épület különböző emeleteit, de adott esetben földrészeket is képesek összekötni. Az információs technika közelebb hozta a ťtanulási rendszertŤ a ťtermelési rendszerhezŤ. A szükséges kapacitások tekintetében egyértelmű konvergenciát tapasztalunk a munka világa és a tanulás/képzés világa között.”

A jelentés felhívja a figyelmet arra a problémára, hogy a társadalomban az új technika hatásainak következtében egyre erőteljesebbé válhat a megosztottság.

„Fennáll a veszélye annak, hogy a társadalom szétszakad azokra, akik képesek a megszerzett információk értelmezésére, azokra, akik ezeket az információkat csak használni képesek, valamint azokra, akik a margóra szorulnak, és pusztán a szociális gondoskodásból képesek magukat fenntartani. Másként szólva: azokra, akik a tudás birtokosai, és azokra, akiket a tudásból kirekesztenek.”

Az európai gyárosok kerekasztal-konferenciájának 1995. februári jelentéséből idézett részletek arra utalnak, hogy az általános alapképzést, a személyiség mindenoldalú fejlesztését tartják a legfontosabbnak.

„...az oktatás elsődleges hivatása az, hogy abban segítse a diákokat, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeket, és teljes emberekké válhassanak ahelyett, hogy pusztán a gazdaság szerszámai legyenek. Az ismeretek és készségek elsajátítása járjon együtt a jellem fejlesztésével, a világnézet kialakításával és az egyén társadalmi felelősségérzetének tudatosításával.”

Ez a követelmény kapcsolódik az informatikai stratégiához, mert az új technika segítségével korlátlanul elérhető információk szervezésének, rendezésének a képessége olyan belső feltételeket igényel, amelyek mintegy „melléktermékként” alakulnak ki egy mind szélesebb körű általános alapműveltség megszerzése során.

„Az egyén, akit a tömegtájékoztató eszközökön keresztül, sőt, a közeljövőben a nagy információs hálózatokon át is egyre nagyobb számú információval bombáznak, az irodalomhoz és a filozófiához fordulhat, hogy jobban eligazodhasson. Az irodalom és a filozófia vértezheti fel a szükséges ítélőképességgel és kritikai érzékkel. Így védekezhet leginkább a manipuláció ellen, és így válhat képessé, hogy megfelelően értelmezze és megértse a rázúduló információkat.”

Hangsúlyozzák a hálózatok jelentőségét, amely akkor (1995) még nem jelentette egyértelműen és nyomatékosan az Internetet, illetve a World Wide Web alapú technikát. Az azóta eltelt néhány évben kapcsolódtak erősebben ehhez a fogalomhoz a számítógépes kommunikációs hálózatok.

„Azok az oktatási és képzési módszerek a leghatékonyabbak, amelyek valamilyen hálózat részei. E hálózatok ölthetnek intézményes formát (például olyan oktatási és képzési intézmények, amelyek együttműködnek a diákok családjával vagy egyes vállalatokkal), vagy lehetnek olyan nem formális ismerethordozó rendszerek, amelyek manapság egyre-másra jelennek meg (felnőttoktatási intézmények, oktatási szövetkezetek, illetve együttműködések [education cooperatives]).

A multimédia-tartalom fejlesztésének fontossága hangsúlyozottan megjelenik.

„Általában véve elmondható, hogy az Egyesült Államok rendkívül komoly riválisunk a multimédia területén, különösen az oktatásban fölhasznált multimédiás termékeket illetően. Európa gyengesége nem a kreativitás hiányából fakad. Ellenkezőleg. Az európai fejlesztők és gyártók munkáját azonban nagyban hátráltatja, hogy az európai piac nagymértékben felszabdalt a földrész kulturális és nyelvi sokszínűsége miatt. Emiatt nehéz a helyi, a regionális és az országos beruházásokat egyaránt hatékonnyá tenni. Éppen ezért van olyan nagy szükség az olyan termékek bevezetésére, amelyeket nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is lehet értékesíteni.”

Ez azt is jelzi, hogy a digitális tartalomszolgáltatás stratégiai jelentőségének felismerése előbb történt, mint az Internet hasonló szerepének tudatosítása. A dokumentumban megnyilvánul a tanárok kulcsszerepének felismerése a modernizációs és fejlesztési folyamatban.

„A tanárok számára is lehetővé kell tenni, hogy felkészüljenek az új technológia és eredményei alkalmazására. Ma még nem használják elég gyakran az iskolákban az oktatási multimédiás termékeket. Ennek több oka is van. A beszerezhető ilyen termékek nem elég jó minőségűek ahhoz, hogy a tanárok spontán forduljanak a multimédiás technikákhoz. Éppen ezért az Európai Bizottság támogatásával külön munkacsoport létesült az oktatásban felhasználható multimédiás szoftverek fejlesztésére. Az is gyakran probléma, hogy a tanárok nem rendelkeznek a szükséges típusú és mennyiségű hardverrel. Végezetül, a tanárokról általában nem mondható el, hogy jól ismernék az oktatási multimédiás technikák használatát.”

Hangsúlyozzák az intézményeken belüli és az intézmények közötti oktatási, illetve együttműködési hálózatok fontosságát. Javaslatként megfogalmazódik a dokumentumban az is, hogy az oktatási intézményekben úgy kellene alkalmazni a tanítási módszereket, hogy egyre inkább arra kerüljön a hangsúly, hogyan kell munka közben másokkal együttműködni. Ez a gondolat a későbbi dokumentumokban a számítógéppel segített együttműködő tanulás (Computer Supported Collaborative Learning) európai programjaként tér vissza. Szükségesnek tartják a szakértők az iskolarendszer átalakítását is. Ennek során a mainál jóval nagyobb rugalmasságra van szükség.

„Az oktatási és képzési rendszerek felépítését meg kell változtatni ahhoz, hogy a különböző csoportok igényeit megfelelően kielégíthessék. Jelenleg, rugalmasság hiányában, ezek az intézmények képtelenek az embereket felkészíteni arra, hogy a változó körülmények között se szoruljanak ki a munkaerőpiacról. Bár egyes intézmények és tanárok új módszerekkel kísérleteznek, ezek egyelőre elszigetelt jelenségek.”

Az információs forradalom és az oktatás világának legáltalánosabb összefüggéseire vonatkozóan a dokumentum megállapítja:

A dokumentumban az a meggyőződés fejeződik ki, hogy a közoktatás meghatározó szerepet fog betölteni a jövő Európájának kialakításában.

„Elképzelésünk szerint az önálló döntéshozatalra felkészült egyén, aki számára az ismeretek elsajátítása természetes igény, képes lesz a jövőjét megfelelően kialakítani. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik az iskola. Az iskolának fel kell nőnie a jövő kihívásaihoz, ez azonban nem változtat azon, hogy semmi mással nem helyettesíthető eszköz marad az emberek személyiségének fejlesztésében és szocializációjában. Az iskolával szemben támasztott igények éppen azért olyan magasak, mert határtalanok a benne rejlő lehetőségek.”

A Fehér könyv kiadásával az volt az Európai Bizottság célja, hogy közös gondolkodást indítson el, és helyesnek vélt cselekvési irányokat jelöljön meg abban a tudatban, hogy jelentős és hosszabb távra kiterjedő változásoknak nézünk elébe.

„Annak a társadalomnak a kiépítése, amelyben a tanulás természetes társadalmi szükségletté válik, nem történhet meg egyik napról a másikra. Napjainkban olyan nagy horderejű változások játszódnak le, amelyek elkerülhetetlenné teszik azt, hogy az Európai Unió időt és fáradságot nem kímélve minél többet ruházzon be az ismeretek hatékony átadásába.”

Összefoglalva a dokumentum legfontosabb, továbbvezető gondolatait:

– <%0>Ahhoz, hogy az Európai Unió biztosítsa versenyképességét és megőrizhesse társadalmi berendezkedését, prioritást kell biztosítania a minőségi oktatásnak és képzésnek, ettől függ identitásának megőrzése is az elkövetkező évszázad során.

– Az oktatással és képzéssel szemben támasztott követelmények növekednek, de az információs és kommunikációs technikai eszközök számos új lehetőséget biztosítanak e követelmények kielégítésére.

– A társadalmi kirekesztés mérséklése érdekében elkerülhetetlen, hogy csökkentsük a szakadékot az ismeretekkel rendelkezők és azok között, akiket ezektől megfosztanak.

Tanulás az információs társadalomban⁴

A Fehér könyv megjelenését követő évet (1996) az Európa Tanács és az Európai Parlament az egész életre kiterjedő tanulás évének nyilvánította (European Year of Lifelong Learning). Ekkor jelent meg az Európai Bizottság Tanulás az információs társadalomban című akcióterve, amely figyelemre méltó célokat fogalmazott meg.

— Meg kell gyorsítani az iskolák bekapcsolódását az információs társadalomba azáltal, hogy új eszközöket biztosítunk számukra.

— Támogatni kell a multimédia felhasználását a pedagógiai gyakorlatban, és el kell érni a kritikus tömeget a felhasználók, termékek és oktatási multimédia-szolgáltatások vonatkozásában.

— Az informatikai eszközök felhasználásával erősíteni kell az oktatás és a képzés európai dimenzióit, tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi sokféleséget.

— A regionális és nemzeti iskolai hálózatok összekapcsolását az Unióra kiterjedően támogatni kell.

— Segíteni kell az oktatásban az európai vonatkozású tartalmak kifejlesztését és elterjesztését.

— Biztosítani kell a tanárok számára a képzést, illetve a továbbképzést, hogy az új technikai eszközöket integrálhassák a tanítási folyamatba.

— Valamennyi érintett számára biztosítani kell az információkat az audiovizuális berendezések és a multimédia-termékek használatában rejlő oktatási lehetőségekről.

A tudás Európája felé⁵

A tudás Európája felé című bizottsági állásfoglalás azért jelentős számunkra, mert a benne megfogalmazott irányelvek alapján fejlesztették tovább az Unió oktatási, szakképzési és ifjúsági programjait a 2000 és 2006 közötti időszakra.

Az állásfoglalás bevezetőjében megállapítják, hogy beléptünk a tudás alapú társadalomba (knowledge society). Hivatkoznak az AGENDA 2000 című dokumentumra, amelyben az Unió belpolitikájának egyik alappilléreként fogalmazták meg⁶ az innováció, a kutatás, az oktatás és a képzés fejlesztését. Utalnak arra, hogy az amszterdami szerződés⁷ megerősítette az egész életre kiterjedő tanulás korábban megfogalmazott európai programját.

„Az Európai Unió biztosítja polgárai számára a legmagasabb szintű tudást azáltal, hogy széleskörűen hozzáférhetővé teszi az oktatást és az ismeretek folyamatos felújításának lehetőségeit.”

A célok megvalósítását szolgáló új programok és akciók a következő szempontok szerint szerveződnek:

– Az európai oktatási lehetőségek és erőforrások széles körű elérhetőségének biztosítása az európai polgárok számára.

– A rendelkezésre álló erőforrások megújítása.

A konkrét programajánlásokat hat csoportba sorolták:

– A tanárok és tanulók fizikai mobilitásának elősegítése.

– A virtuális mobilitás lehetőségének megteremtése az IKT sokrétű felhasználásával.

– Európai szintű együttműködési hálózatok kialakításának elősegítése.

– Nyelvi és kulturális képességek fejlesztésének segítése.

– Innovációs folyamatok elősegítése országok közötti pilot-projektek kezdeményezésével.

– A közösségi referenciaforrások, adatbázisok folyamatos fejlesztése.

A dokumentum részletesebben értelmezi a „virtuális mobilitás” itt először megjelenő fogalmát, illetve azokat az intézkedéseket, amelyek ezt hivatottak elősegíteni:

– Az új oktatási eszközök általános elérhetőségének biztosítása elfogadható költséggel, az információs/kommunikációs hálózatok továbbfejlesztésével.

– Olyan európai multimédia- és audiovizuális termékek és szolgáltatások előállításának és elterjesztésének segítése, amelyek alkalmasak oktatási, képzési és általában ifjúsági célokra. Fontos feladat annak a biztosítása, hogy az európai kulturális identitás erősítésére alkalmas tartalmak rendelkezésre álljanak.

– Megfelelő módszerek és eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a legfiatalabb kortól kezdve kialakuljon az európaiakban az új média által közvetített információfolyam kritikus és felelősségteljes kezelésének képessége.

A nyelvtudást és a különböző kultúrák ismeretét az európai polgár számára alapvető követelménynek tartja a dokumentum. Megállapítja, hogy a virtuális európai oktatási tér annál gazdagabb, és annál szélesebb körben lesz elérhető, minél inkább jellemző rá a soknyelvűség is. Ezért a nyelvtanulás valamennyi program keretében támogatandó.

Európai együttműködési hálózatok kialakításával és továbbfejlesztésével biztosítani kell a tapasztalatok és a bevált gyakorlat (good practice) cseréjét. A hálózatnak olyan állapotot kell elérnie, amely lehetővé teszi a legkiválóbb módszerek és programok összegyűjtését egy-egy tárgy vagy téma területén, ezáltal olyan európai szakértői bázist kialakítva, amely a pontos helyzetértékelést és a helyes cselekvést a mostaninál nagyobb mértékben segíti elő.

Socrates II⁸

Az Unió A tudás Európája felé című dokumentumban megfogalmazottak jegyében újította meg és fejlesztette tovább a Socrates-, Leonardo- és a Youth for Europe-programokat úgy, hogy egyúttal integrációjukat is erősítette.⁹

A határozat bevezető szövegében található hivatkozások közül kiemelhetők:

– A programok keretében történő intézkedések célja a mostaninál magasabb színvonalú, a képzés európai dimenzióját erősítő oktatás kifejlesztése, megteremtve ezzel az egész életre kiterjedő tanulás alapját.

– A tudás Európája felé koncepcióban megfogalmazott nyitott és dinamikus európai képzési tér kialakítása elősegíti az egész életre kiterjedő tanulás céljának elérését mind az általános, mind a szakmai képzés területén.

Célkitűzés, hogy a Comenius-részprogramban az iskolák 10%-a vegyen részt. A dokumentum második fejezete foglalkozik a Socrates-program célkitűzéseivel. Ezek közül kiemelhető a képzési intézmények közötti csereakciók, valamint a nyitott és a távoktatás támogatása; az információcsere rendszerének kiépítése; a pedagógia módszereit és eszközeit fejlesztő innovációk támogatása, beleértve ebbe az új technikák felhasználását is.

A dokumentum harmadik fejezete az egyes részprogramokat (akciókat) határozza meg, amelyek közül a Minerva (Aktion 5) kifejezetten az IKT, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó távoktatás területére vonatkozik. Megnevezi azokat az eszközöket, illetve intézkedéseket, amelyeket a programok megvalósításához szükségesnek tart. Ezek közül kifejezetten az IKT alkalmazására vonatkoznak:

– az információs és kommunikációs technikák felhasználásának támogatása az oktatás területén;

– a részt vevő országok közötti hálózati együttműködés támogatása, megkönnyítve ezzel a tapasztalatok cseréjét, különös tekintettel a példaértékű gyakorlati megoldásokra;

– új pedagógiai módszereket, tartalmakat alkalmazó kísérletek (pilot-projektek) támogatása az országok között már létrejött partnerkapcsolatokra építve;

– az Unió rendelkezésére álló referenciaanyag állandó fejlesztése és ennek részeként állandó információcsere (elsősorban az Eurydice-hálózat felhasználásával).

A függelékben külön megfogalmazzák: „a nyitott és a távoktatás minden formája, valamint az IKT felhasználása a program valamennyi akciójának keretében támogatandó.”

A Socrates II. program nyolc akciót (alprogramot) foglal magában, melyeknek részletes ismertetése a magyar Socrates-oldalakon és a EU Socrates-webhelyén is fellelhető.¹¹

Az oktatási informatikai stratégia szempontjából a legfontosabb az ötödik részprogram, a Minerva¹², ezért ezt részletesebben ismertetjük.

A Minerva-program

A Minerva-program célja az, hogy a Socrates valamennyi részprogramjára kiterjedő, a különböző területeket összekapcsoló eljárásokat, intézkedéseket, programokat támogasson a nyitott és távoktatás (ODL), valamint az új információs és kommunikációs technikák/technológiák (IKT) eszközeivel, beleértve ebbe a multimédia-technológiát is.

– Elősegíti, hogy a tanárok, a tanulók, az oktatásügyi döntéshozók és a széles nyilvánosság jobban megértse a nyitott és távoktatás/távtanulás, különösen az új IKT jelentőségét az oktatásban, beleértve az ezen a területen bevezetendő eszközök és módszerek a kritikus és felelősségteljes használatát.

– Felhívja a figyelmet arra, hogy az IKT-alapú didaktikai eszközök és eljárások – különösképpen a multimédia-technológián alapulók – kellő pedagógiai tudatossággal készüljenek.

– Hozzájárul ahhoz, hogy a színvonalas oktatási módszerek és segédanyagok, valamint a jó példák és a figyelemre méltó eredmények széles körben ismertek és hozzáférhetők legyenek.

Támogatásban azok a projektek, illetve tanulmányok részesülhetnek, amelyek

– megkönnyítik az oktatás területén tevékenykedők számára azoknak a folyamatban lévő innovációknak a megértését és felhasználását, amelyek az új IKT tanítási és tanulási felhasználására vonatkoznak;

– megismertetik azokat az innovatív koncepciókat, eszközöket és eljárásokat, amelyek segítségével az új IKT-alapú eszközök és szolgáltatások minőségellenőrzésére szolgáló kritériumok megfogalmazhatók;

– célul tűzik ki új módszerek, modulok és eszközök kifejlesztését és kipróbálását a nyitott és távoktatás/távtanulás, valamint az új IKT implementációját illetően.

Támogatást nyújt

– tanárok, döntéshozók és általában az oktatás területén tevékenykedők számára információs rendszerek és szolgáltatások létrehozása, amelyek olyan oktatási módszereket és segédanyagokat terjesztenek, amelyekben a nyitott és távoktatásnak/távtanulásnak, illetve az IKT használatának is szerepe van;

– a nyitott és távoktatásra/távtanulásra, illetve az IKT-használatra vonatkozó innovatív elképzelések és tapasztalatok cseréjét elősegítő tervekre, különös tekintettel az információs központoknak, illetve azoknak az intézményeknek az összekapcsolására, amelyekben a téma iránt érdeklődő szakértők, tanárok, döntéshozók és projektszervezők képzése/továbbképzése történik.

A Socrates/Minerva-program 2000-re vonatkozó pályázati kiírásáról és magáról a programról is rövid magyar nyelvű ismertető olvasható a Socrates Nemzeti Iroda honlapján.¹³ Részletesebb angol nyelvű információk ugyanerről az Unió adatbázisában találhatók.¹⁴ A Minerva-program igen jól dokumentált a Socrates hivatalos honlapján. Elérhetők itt többek között a nyitott és távoktatási programokban részt vevők honlapjai¹⁵ és a jelenleg is folyó programokról szóló tudósítások és reflexiók.¹⁶ A magyar Socrates-honlapról többek között az 1998-as programokról tölthető le információs anyag.¹⁷

A 6. alprogram (Aktion6 – Observation and innovation), amely az információk és a tapasztalatok cseréjét, a legjobb gyakorlati módszerek (best practise) megismerését, az oktatási rendszerek és oktatáspolitikák összehasonlító elemzését és az oktatási innovációt szolgálja, szintén számos informatikai-stratégiai elemet tartalmaz.

Az alprogram körébe tartoznak többek között az Arion- és az Eurydice- részprogramok.

Az Arion-részprogram célja az európai szintű információ és tapasztalatcsere elősegítése oktatási kérdésekben, az Arion-akcióban részt vevők ismereteinek és tapasztalatainak terjesztése, és az Arion-program összekapcsolása a Socrates-program más akcióival.

A 2000/2001-es tanévre meghirdetett program egyik eleme az új információs és kommunikációs technológiák bevezetése az oktatásban.

A Socrates/Arion-program 2000/2001-re vonatkozó pályázati kiírásáról és magáról a programról is rövid magyar nyelvű ismertető olvasható a Socrates Nemzeti Iroda honlapján.¹⁸

Az Eurydice-részprogram az európai oktatási információs hálózat továbbfejlődését szolgálja. A hálózat 1995 óta a Socrates-program integráns részét képezi. Adatbázisa (Eurybase) általánosan elérhető, és pontos információkat szolgáltat az európai oktatási rendszerekről adatok és összehasonlító elemzések formájában.

Elmondható, hogy az információs és kommunikációs technikában az Európai Unió megtalálta azt az ideális eszközrendszert, amely segít a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott oktatáspolitikai alapelvek és célkitűzések megvalósításában. Az IKT – azon túl, hogy tartalomsemleges jellegéből adódóan érintetlenül hagyja az egyes tagállamok szuverenitását az oktatás tartalmi elemeit illetően – elősegíti a kulturális különbözőségek megtartását és kölcsönös megismerését. Kommunikációs hálózatként a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás kiváló eszköze. Hozzájárul az oktatás és a szakképzés színvonalának javításához, hiszen a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés fontos eszközének tekintett horizontális együttműködés legfontosabb infrastrukturális bázisa. Halász Gábor megfogalmazása szerint „a nemzetközi együttműködésben sajátos többlettartalékok vannak, amelyek a horizontális együttműködésnek ezt a formáját fölé emelik minden más formának”. Egyúttal az a technikai kompetencia, amelyre a fiatalok az IKT-eszközök használata során szert tesznek, hozzájárul az európai gazdasági versenyképesség fenntartásához.

Ez tehát az a háttér, amely segít megérteni a Prodi-féle bizottsági kezdeményezés jelentőségét az Unió oktatáspolitikájának összefüggésrendszerében. A célul kitűzött programok (kulcsakciók) – elfogadásuk esetén – a közös európai információs társadalom stratégia kulcselemeit tartalmazzák. A Bizottság leszögezi a dokumentumban, hogy az akciókban megfogalmazott célokat a lehető leghamarabb el kell érni, és az erre vonatkozó törekvéseket ki kell terjeszteni a társult és felvételre váró országokra is.

A fiatalok bevezetése a digitális korszakba a mai magyar tanártársadalom, az oktatásügyi döntéshozók, illetve pedagógiai szakemberek együttes feladata. Ahhoz, hogy erre képesek legyünk, nekünk is be kell lépnünk az európai virtuális oktatási térbe. Az OKI honlapja és az Új Pedagógiai Szemle On-line rovata, illetve Európa-melléklete ezt szeretné elősegíteni olyan portál kialakításával, amely megkönnyíti a betekintést ebbe a sokak számára ma még kevéssé ismert, állandóan bővülő tartalmú információs univerzumba. A honlap Nemzetközi kutatások, fejlesztések és együttműködések rovatában az európai oktatási tartalmakról, az IKT felhasználásának európai példáiról, kutatásokról, fejlesztésekről és együttműködésekről hétről hétre bővülő információkat lehet találni. Néhány témakör a teljesség igénye nélkül:

– az europolgár nevelését segítő közös európai programok, tantervek;

– európai iskolai hálózatok filozófiája, céljai, programjai;

– a számítógéppel segített együttműködő tanulás példái;

– innovatív európai iskolák tanulási környezete;

– európai IKT oktatási stratégiák;

– európai iskolák egymással kialakított kapcsolatai;

– iskolák közös programjai az európai kulturális identitás erősítésének érdekében;

– pilot-projektek az egyes európai országokban.