Törzsök Károlyné

Szakértői szemmel a pedagógiai programokról III.

Az iskolai pedagógiai programok, helyi tantervek készítésének és bevezetésének fontos mozzanata e helyi dokumentumok szakértői véleményezése. Folyóiratunk egy sorozat keretében foglalkozik azokkal a jellegzetes problémákkal, amelyeket a leggyakrabban észrevételeztek a vizsgált dokumentumokban. Az alábbi közlemény egy többcélú középiskola pedagógiai programjának értékelését mutatja be.

A pedagógiai programok elkészítése során a település jellegétől, az intézmény típusától függően a nevelőtestületeknek más-más nehézségekkel kellett megbirkózniuk, eltérő megoldási módokat kellett keresniük. A programok tervezett felülvizsgálata, illetve módosítása előtt tanulságos lehet a szakértői elemzésekből levonható konzekvenciák vizsgálata.

Jelen dolgozatunkban egy többcélú középfokú oktatási intézmény pedagógiai programjáról készített szakértői vélemény bemutatásával kívánunk ehhez hozzájárulni. Az iskolára vonatkozó nevek, adatok helyett fantázianeveket és adatokat használtunk. A megállapítások jobb érthetősége kedvéért idézeteket is bemutatunk a pedagógiai programból, ezeket eltérő betűtípussal szedtük.

Szakértői vélemény a Nyergesi Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai programjáról

Készült: Nyerges Város Önkormányzata felkérésére.
Készítette: Y. Z. közoktatási szakértő

Összefoglaló vélemény

A nyergesi Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskola (Nyerges, Toldi u. 20–22.) nevelőtestülete által készített és Nyerges Város Önkormányzata részéről véleményezésre benyújtott pedagógiai program jól tervezett, alkalmas arra, hogy a következő hat évben az intézmény életét szabályozó alapdokumentum legyen.

Tartalmazza az 1993. évi (többször módosított) LXXIX. közoktatási, valamint az 1993. évi (többször módosított) szakképzési törvény vonatkozó paragrafusai által előírtakat, a 24/1997. MKM rendelet alapműveltségi vizsgára és a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet érettségi vizsgára vonatkozó utasításait.

Témakörei tartalmi és formai szempontból többségükben jól kidolgozottak, összhangban vannak X. megye és Nyerges város fejlesztési és működtetési irányelveivel. A helyi tantervek NAT-kompatibilitása biztosított, figyelembe veszik a gimnáziumi és szakmai érettségi vizsga követelményeit. Tanterveik adaptált minősített tantervek. A szakmai képzés központi tantervek alapján történik. Az idegenforgalmi menedzserképzés helyi tanterveit a folyamatban lévő akkreditálás után pótolni kell. A helyi sajátosságok még nem jelennek meg kellő mértékben a tantervekben, a folyamat még nem tekinthető befejezettnek más vonatkozásban sem. Ez további feladatot ró a tantestületre.

A program eleget tesz a világnézeti semlegesség követelményének.

A dokumentum erőssége a tanulói értékelés és célrendszer kidolgozottsága, gyenge pontja a pedagógiai tevékenység eredményeire vonatkozó mérések, ellenőrzések tervezése.

Fentiek alapján a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskola pedagógiai programjának elfogadását Nyerges Város Önkormányzata Képviselő-testülete számára javaslom.

Kont, 1998. január 10.

Részletes elemzés

A program elemzését a következő szempontok szerint végeztem:

– a megyei, városi fejlesztési igényeknek és terveknek való megfelelés;

– az iskolahasználók igényeinek figyelembevétele;

– a pedagógiai program célrendszere és a helyi tantervek koherenciája;

– NAT-kompatibilitás, valamint az alapműveltségi, az érettségi és a szakmai érettségi vizsga követelményeinek való megfelelés;

– a közoktatási és a szakképzési törvény egyéb előírásainak érvényesülése;

– a pedagógiai program megvalósulásának feltételei;

– a jóváhagyás és nyilvánosság követelményeinek való megfelelés.

A megyei, városi fejlesztési igényeknek való megfelelés

„Az intézmény az Alapító okiratban foglaltaknak megfelelően kétprofilú középiskola. Alaptevékenysége:

— a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás,

— a szakközépiskolai évfolyamon az általános és szakmai műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, az idegenforgalmi szakmai területen képesítővizsgára felkészítő nevelés és oktatás.”

Az intézmény vegyes profilú középfokú oktatási intézmény, alaptevékenységi körébe általános középiskolai oktatás, szakmai középfokú oktatás, akkreditált felsőfokú oktatás és felnőttoktatás tartozik. (A felsőfokú oktatás akkreditálása folyamatban van.) Az indítandó évfolyamok és szakok összhangban vannak a területi és helyi fejlesztési, valamint működtetési koncepciókkal, valamint az Alapító okiratban meghatározott tevékenységgel. Az SZMSZ a funkcióbővítést nem tükrözi, indokolt az alapdokumentumok adatainak összhangba rendezése.

Az iskolahasználó igényeinek figyelembevétele

Az iskola kapcsolatrendszere, hagyományai, a szülők összesített kérdőíves véleménynyilvánítása alapján állítható, hogy a program cél- és feladatrendszerének meghatározásánál a nevelőtestület az iskolahasználók igényeit tiszteletben tartotta, elvárásaiknak igyekezett megfelelni. A hármas cél: a sikeres érettségi vizsga, a munkába állás segítése és a felsőoktatásba való bekerülés összhangban van az intézmény alapdokumentumaiban foglaltakkal. A célokhoz rendelt szervezeti, szerkezeti felépítés megfelelő módon szolgálja a feladatok teljesítését.

A pedagógiai program célrendszere és a helyi tantervek koherenciája

„Az eredményes nevelés és oktatás eszköze és célja az értelem művelése, kiművelése. Az értelmi felkészültség a tárgyi tudás használatával és elsajátításával fejlődhet. Tanulóink többségénél a tanulás egyre inkább szándékos és céltudatos tevékenységgé alakul a középiskolai évek során. A tanulás értékként való elfogadása vezethet ahhoz, hogy ifjúságunkban a tanulási életprogram kialakuljon.”

„Az oktatás során az alábbi kívánalmaknak akarunk eleget tenni: minden tanuló rendelkezzen számítástechnikai alapképzettséggel, egy nyelv alapfokú, egy nyelv középfokú tudásával, életvezetési képességgel, amely az én és a külvilág kapcsolatát ismerő, arra épülő magatartásformából ered.”

A pedagógiai program Nevelésfilozófiai alapok és feladatmeghatározás alcím alatt fogalmazza meg részletes és kiemelt céljait és feladatait. A személyiség teljes kibontakoztatására hangsúlyos feladatként szerepel az értelem kiművelése, ezen belül fő oktatási célként a számítástechnikai alapképzettség és az eredményes idegennyelv-tudás. Az individuális és közösségi személyiségjegyek és magatartásformák kialakításánál is a tudás, az értelmi nevelés kerül első helyre. Ezt ellensúlyozza a fejezet 3. alpontja, amely szerint: „Az iskola nevelési-oktatási koncepciójára épülően felvállaljuk, hogy diákjainknak az iskola ne csak a tudás megszerzésének tanműhelye legyen, hanem empatikus környezet, ahol a maguk választotta követelményeket a korosztály sokszínű érzelemvilágának kibontásával és ennek során teljesíthetik.” A célrendszer megfelel a NAT által meghatározott céloknak, illetve az alapműveltségi és érettségi vizsgák által támasztott elvárásoknak, összhangban van a helyi tantervek céljaival is.

E fejezetben kap helyet a gyermek- és ifjúságvédelem tervezése, amely helyesen foglalja magában a megelőzés, az erkölcsi és anyagi segítségnyújtás, a tevékenységi formák és kapcsolatok formáit és feladatait.

„Az iskolai nevelés rendszerében a tantestület minden tagjának felelősségteljes feladata van, különösen az osztályfőnöknek és kiemelten az ifjúságvédelmi felelősnek. Az ifjúságvédelmi felelős feladata a potenciálisan veszélyeztetettekre is kiterjedően a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek, iskolai munkájának figyelemmel kísérése. E tevékenységet feladat- és célrendszert is tartalmazó munkaterv alapján végzi, melynek kiemelt területei:

— felmérések: ösztöndíjra jogosult, hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan,

— segítségnyújtás: személyes beszélgetések, lelki segélyszolgálat, tájékoztatás, felvilágosítás,

— kapcsolatok tartása, kiépítése: önkormányzattal, rendőrkapitánysággal, egyházak ifjúsági és szociális munkatársaival, iskolaorvossal, védőnővel.

A morális neveléshez szorosan kapcsolódik az egészségügyi felvilágosító munka. Az ifjúvá, felnőtté érés időszaka felvet olyan gondokat, amelyeket nem háríthat másra az iskola, melyek megoldásához preventív módon segítséget nyújtunk.”

NAT-kompatibilitás, az alapműveltségi és érettségi vizsgák követelményeinek való megfelelés

Az intézmény a NAT szerinti műveltségi területeket tantárgyi keretben kívánja oktatni. A műveltségi területek és tantárgyak összefüggéseit táblázat mutatja be; az ismeretkörök tantárgyakba ágyazódását azonban nem szemlélteti integrációs háló, ezért lefedettségük nyomon követése nehézkes. Tekintve, hogy az intézmény tantervbankból átvett minősített tantervek szerint kíván dolgozni – melyeket a pedagógiai program tartalmaz –, a műveltségi területek és ismeretkörök lefedettnek tekinthetők.

Az egyes tárgyak óraszámai a NAT által ajánlott határokon belül vannak. Az oktatási profilnak és a kiemelt céloknak megfelelően csoportbontásban oktatják az idegen nyelveket és a számítástechnikát. A tantárgyi rendszer kiterjed a közismereti és szakmai tárgyakra, tartalmazza az alapműveltségi vizsga, a gimnáziumi és szakmai érettségi vizsga és a szakképzési szakok tantárgyait. Alkalmazkodik a Közoktatási és Szakképzési törvény előírásaihoz, a Nemzeti alaptantervben leírtakhoz, az alapműveltségi, a gimnáziumi és a szakmai érettségi vizsga követelményeinek rendszeréhez. A program helyesen tartalmazza a kötelező és választható érettségi tárgyak rendszerét, a kétszintű érettségi, valamint az átmeneti időszak követelményeit.

A NAT szerinti óraigény számítása az előírásoknak megfelelő. A program az iskola teljes szerkezetére kiterjedő óraszámigényt, óratervet nem tartalmaz. Javaslom annak elkészítését, hogy a fenntartó a finanszírozás mértékéről képet kapjon. A tényleges igényt célszerű évente, az induló csoportoknak megfelelően konkretizálni és jóváhagyni. A fenntartótól elvárt pluszórák finanszírozásának mértéke támogatható (csoportbontások idegen nyelvekből és számítástechnikából).

„A NAT szerinti tanítás az intézményben a 2000–2001-es tanévben indul el. A nevelőtestület döntése értelmében a helyi tanterveket az országos kínálatot felhasználva tantervbankból való átvétellel alakítjuk ki.”

A helyi tantervek forrásait konkrétan nem, csak a tantervbankra hivatkozva közli a program, de felismerhetően döntő többségükben az OKI SZKINAT minősített tanterveit vették át. Ezek adaptálása a helyi körülményekhez csak részben történt meg.

Javaslom, hogy a mikrotantervek készítése során erre fordítsanak kiemelt figyelmet.

Az idegenforgalmi szakképzés a szakirányú minisztérium által kiadott központi programok alapján történik. Az idegenforgalmi menedzserképzés akkreditálása után a helyi tanterveket csatolni kell. Az átvett programoknak a NAT- és érettségi követelményekhez viszonyított kompatibilitása az átvétel során nem sérült, belső koherenciájuk is biztosított. Tartalmazzák a NAT és a közoktatási törvény 48. paragrafusa által meghatározott elemeket, alapját képezhetik a mikrotanterveknek. Meghatározzák a NAT- és az érettségi minimumkövetelményeket, néhány tantárgy esetében hiányoznak az általános és részletes fejlesztési követelmények. A helyi tantervek többsége adós marad a közös követelmények jelölésével. Külön feltüntetik helyesen a közép- és emelt szintű érettségi vizsga anyagát és követelményeit.

A közoktatási és a szakképzési törvény egyéb előírásainak
való megfelelés

Körültekintően, a tanulók érdekeinek, a tantárgyak jellegének, módszertani szempontoknak figyelembevételével tervezik a tankönyvek, taneszközök és segédletek kiválasztásának elveit. A döntés jogát helyesen a munkaközösségek hatáskörébe utalják. A szabályozásban megjelenik a szülők véleményezési joga is.

Alapos és részletesen kidolgozott a tanulók értékelésére, osztályozására, valamint a javító-, osztályozó- és különbözeti vizsgára vonatkozó alfejezet. Helyesen szabályozott az intézménybe lépés a kezdő és a magasabb évfolyamon. Biztosított az iskolán belül és a más intézményből történő átjárhatóság. Tartalmazza a program a jutalmazás és büntetés feltételeit és formáit is.

„Az ellenőrzés legáltalánosabb formái:

— szóbeli, illetve írásbeli számonkérés egy-két órai anyagból,

— szóbeli, illetve írásbeli számonkérés négy-öt óra anyagából,

— egy nagyobb egység, téma lezárásakor íratható dolgozat azon tantárgyakból, amely kötelező érettségi tárgy, és az írásbeli forma kötelező. Évente annyi dolgozatot kell íratni, amennyi a tantárgy heti kötelező óraszáma.

Bár célunk, hogy a tanulókat rendszeres, folyamatos munkára késztessük, a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításakor a nagyobb anyagrész számonkérése során szerzett osztályzat súlyozottabb. Törekednünk kell arra, hogy a tanulói teljesítmény értékelése mind gyakoribb legyen. Ügyelni kell a szóbeliség és az írásbeliség arányára is. A tanulói kiselőadások érdemjeggyel történő elismerése önálló ismeretszerzésre sarkallja a tanulókat. Különösen felsőbb évfolyamon éljünk ezzel a lehetőséggel.”

A képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás tervezésében jól tükröződik a célok és feladatok témakörben megfogalmazott személyiségfejlesztő, tanulócentrikus szemlélet. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységi formái sokrétűek, jól tervezettek. Ilyen például a fakultációs rendszer, a csoportbontás, a szakköri foglalkozások gazdag választéka, az egyéni foglalkozás számos formája.

„A tanórán kívüli foglalkozások szerves részei az iskolában folyó munkának. Erősítik, színesítik, gazdagítják az iskola által felvállalt feladatot. Főbb területei: a tudományokra építő, az elméletet a gyakorlatban kipróbáló lehetőség nyújtása, a művészeti, esztétikai kultúra birtokbavétele, az egészséges, értelmes életvezetés kialakításának segítése. Tevékenységi formák: tanulmányi versenyek, pályázatokon való indulás, énekkar, iskolai sportkörök, szakkörök, Kazinczy-diáknap, kulturális bemutató, ének-, illetve táncverseny, koncert- és színházlátogatás, diákbál, iskolai és osztályklubdélutánok, iskolarádió működtetése, iskolaújság szerkesztése.”

A szakképzési törvény – még nem érintett – előírásaival ellentétes szabályozást nem találtam.

A pedagógiai program megvalósításának feltételei

A helyzetelemzés tárgyi-dologi felszereltségre vonatkozó része alapján megállapítható, hogy az iskola a NAT szerinti oktatás alapfeltételeit mind az épületek, mind az egyéb eszközök tekintetében biztosítani képes. A program az igényeket csak néhány tantárgyra vonatkozóan határozza meg, azonban ezek sem tartalmaznak ütemezést, és nem nevezik meg a beszerzés tervezett forrását. Tanácsolom, hogy a fenntartó készíttessen fontossági sorrendet is tartalmazó igény- és ütemtervet, figyelembe véve a már meglévő eszközök mennyiségét és használhatóságát. Indokoltnak látszik a könyvtárfejlesztési és informatikai szoftverigény. Az általam ismert iskolák igényeihez viszonyítva nem tűnik túlzónak, ezért támogatandónak tartom.

„Az öt évre szóló továbbképzési program, amely a testület egyetértésével jött létre, átgondolt, a tanítást, az oktató-nevelő munkát nem akadályozza. Az oktatás eredményességét segítené, ha mind több szaktanár rendelkezne számítógépes ismeretekkel, ezért javasolt a belső és külső szervezésű tanfolyamokon való részvétel.”

A személyi feltételek elemzése nem foglalkozik a nevelői állomány szakmai összetételével, csupán megállapítja, hogy „a pedagógusok felkészültsége alkalmas a NAT szerinti oktatásra”. Az állítás igazságtartalmát nem áll módomban véleményezni. A program utal az ötéves továbbképzési terv létére, de azt nem mellékelték, és nem található a Szervezeti és Működési Szabályzatban sem, ezért nem következtethetek a szakmai felkészülés mértékére és ütemére. A program a fenntartó számára megnyugtatóan rögzíti, hogy a továbbképzéshez a központi támogatáson túl fenntartói hozzájárulást nem igényel. A NAT szerinti oktatáshoz további személyi igényt nem jeleznek.

A jóváhagyás és nyilvánosság feltételei

A mellékelt jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a szülői érdekképviselet közösségei a programot megismerték, és igenlő véleményükkel megerősítették. A diákönkormányzat véleményéről nincs adat.

Hatályosságát 1998. szeptember 1-jétől 2004. augusztus 31-ig tartó időtartamban határozták meg. Helyesen rendelkeznek a módosítás és visszavonás kérdéséről, és utalnak a felülvizsgálat évenkénti szükségességére. A mérések módját, területeit, típusait, a nevelési célok teljesülésének értékelését nem tervezik meg. Nem utalnak külső ellenőrzés szükségességére sem.

Javaslom a program és a nevelői tevékenység értékelésének konkrétabb, legalább fő vonalaiban követhető tervezését.

A dokumentum eleget tesz a közoktatási törvény 44. paragrafus 2. pontjában előírt nyilvánosságra hozatal követelményének.

Összességében a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskola nevelőtestülete elismerésre méltó pedagógiai programot alkotott, amely alkalmas arra, hogy az elkövetkező hat évben az intézmény reguláló alapdokumentuma legyen.

Kont, 1998. január 10.