1	Th. Malthus elképzelése szerint az emberiségre kihalás vár, mert a népesség mértani, míg az élelmiszertermelés csak számtani haladvány szerint nő. A XIX. század eleji közgazdász elsőként értelmezte matematikai formulák szerint az emberiség fejlődését, ahol a fejlődést a mennyiségi növekedés paramétereivel írta le.
2	Kraniometria: az agykoponya méreteivel, leírásával foglalkozó tudományág.
3	Binet kivonta a mentális életkort a valóságos életkorból, és így kapta mérőszámát. Az IQ-t csak később, 1912-ben alkotta meg egy német pszichológus, Stern, aki a mentális életkort elosztotta a valóságos életkorral. Erre azért volt szükség, mert az abszolút különbségek torzítóan nagy lemaradást mutatnának fiatalabb korban, mint később. Ezt az osztás arányossá teszi.
4	Életkorilag azonos mintában az Amerikában legalább 20 éve letelepedettek átlag majd 2,5 év mentális életkori előnyt mutattak a 0–5 évvel a mérés előtt bevándoroltakkal szemben. (GOULD 1981, 220–221. old.)
5	Sokszor egyébként nem is állít mást magáról: M. Nádasi Mária írja a Pedagógiai Lexikon „differenciálás” szócikkében: „Az isk.-rendszer és az oszt.-okba sorolás szintjén ez (...) mindig szelekciót, megkülönböztetett kiválasztást is jelent, hiszen a gyerekek, ifjak kisebb-nagyobb csoportját választjuk ki a jelentkező, az azonos életkorúak közül.” (Pedagógiai Lexikon I., 1997, 287. old.)
6	Látnokként a szinergia (synergia, gör. = együttműködés, együtt dolgozás) fogalmát a következő évtizedek kulcsfogalmának jósolom. Az együttműködés, kooperáció mind a köznapi, mind pedig globális méretekben a túlélés kulcsfogalmai lesznek a verseny, nyertes-győztes kategóriái helyett. (Ennek kifejtése azonban nyilvánvalóan hosszabb kutatást és terjedelmet igényel.)