1	Pedagógiai transzformáción értjük azoknak az eljárásoknak az összességét, amelyek a tudomány ismerethalmazából kiválasztanak, lényegi egyszerűsítéssel egy adott korosztály számára elsajátíthatóvá tesznek bizonyos ismereteket.
2	Ezt elemzi részletesen Gordos (1977), és hasonlóképpen ezt az integrációt tartja csak elfogadhatónak és megvalósíthatónak Pirisi Jánosné (1990).
3	A felosztás Salamon–Sebestyén (1979) csoportosítása.
4	Ezek elméleti igényű bemutatása olvasható: Knausz (1996).
5	Részletesebb ismertetés a programról és a résztvevő iskolákról: Csorba F. László (1996).
6	Csak ízelítőül néhány kiragadott példa: Almásiné 1987; Andor 1985; Emődi 1982; Györffy 1979; Miskolcziné–Nyári 1982; Pajtókné 1987; Radnóti 1982; Radnóti 1987; Radnóti 1994; Zátonyi 1992.
7	Intenzív tanulás alatt itt azt értjük, hogy egy-egy tudomány vagy tudománycsoport segítségével a valóságról mélyreható speciális tudást szereznek a tanulók, míg az extenzív ismeretszerzés inkább az általánosító, széles területre kiterjedő, nagyobb blokkokban és léptékben az összefüggésekre koncentráló tanítási-tanulási folyamatot jelenti.
8	Például Mihály Ottó írja: „az integrált (multidiszciplináris) tudásstruktúrára alapozott (integrált) komplex tananyag kialakítása...” Mihály Ottó 1986, 710. p.
9	Vö.: Gordos 1977; Kárpáti 1988; Kiss Árpád 1973; Nagy Sándor 1984; Salamon–Sebestyén 1982.
10	Victor András szócikke a komplex tantárgyról a Pedagógiai Lexikonban (1997).
11	Kisebb módosításokat végrehajtva az integrált és a komplex tantárgy Gáspár-féle ellenpontozásán, lényegében ezzel a definícióval értünk egyet.