1	Csala Istvánné: Ami a NAT-mérés hátterében van. Budapesti Nevelő, 1997, 1. 73–87. p.
2	Különböző csoportok átlagának eltérését vizsgáló statisztikai eljárás. Szórásvizsgálat, akárcsak a t-próba, de míg az utóbbinál a minták csak páronként hasonlíthatók össze, itt egyszerre több mintacsoporté lehetséges.
3	Olyan statisztikai eljárás, amely egy struktúra elemeit a hasonlóság és különbség szempontjai szerint osztályozza. A közelállókat összekapcsolja és egynek tekinti a továbbiakban. Addig kapcsolgatja össze az elemeket, amíg azok egyetlen csoportot alkotnak. Az elemek összetartozása (hasonlósága) annál kifejezettebb, minél hamarabb kapcsolódtak össze (hierarchikus módszer).
4	A jelenséget leíró változók mögött keres olyan rejtett változókat (faktor), amelyek a jelenség nagy részét képesek megmagyarázni. Ezáltal a változók száma kevesebb lesz, mint a vizsgálat előtt volt. Az elemzés megmutatja, hogy az adott faktor milyen mértékben magyarázza az eredeti változót (faktorsúly), illetve milyen mértékben járul hozzá a jelenség magyarázatához. Aszerint, hogy egy-egy faktorban mely eredeti változók szerepelnek nagy súllyal, határozhatjuk meg az adott faktort. Ez már nem statisztikai, hanem szakmai kérdés.
5	Olyan statisztikai eljárás, amelyben az egyik (bármelyik) változót kiválasztjuk és megvizsgáljuk, hogy az értékét a többi változó hogyan befolyásolja. Míg a korrelációs együttható csupán azt mutatja meg, hogy a változók között van-e kapcsolat, a többszörös regresszióanalízis alkalmazásával megállapíthatjuk a kapcsolat irányát, az összefüggés természetét is.