Horváth Beáta

Vizuális program a hatosztályos gimnázium számára

Az alábbiakban az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanmenetét adjuk közre. A program a képolvasás módszerével a fotóértelmezéstől, a médiaműfajok elemzésén keresztül a filmesztétikai megközelítésig jut el, mindvégig hidat építve szöveg és kép között. Célja, hogy a szöveg a képnek, a kép pedig a szövegnek keretévé váljon.

Az irodalomoktatásnak, amely vállalja a filmművészet oktatását, nehéz feladata van, hiszen csak érintőlegesen vizsgálhat egy teljesen önálló művészeti ágat. Még nehezebb a feladat, ha azt is elismerjük, hogy a film kapcsolata az irodalommal nem elég alap a film „olvasásához”, sőt ez az egyoldalú megközelítés a film mibenlétét sikkasztja el. A hatosztályos gimnázium anyagába beépülő filmesztétika-oktatás ezért nem a teljesség igényével lép fel, hanem olyan ismereteket szeretne adni, melyek segítséget nyújtanak a film/kép/értelmezés megfelelő technikájának kialakításához, a vizuális kultúra fejlesztéséhez.

A program a kép jellegzetességéből indul ki, és a mozgóképben rejlő lehetőségekig jut el. Egymás mellé rendeli a külvilág képeit és az egyéni víziókat, a hétköznapi és a művészi látványt, a kommersz és a szerzői filmet. Ezek a témakörök nem szembeállítást, nem rangsorolást jelentenek. Ugyanis, hogyha nem megyünk el a megszokott, a mindennapi mellett, hanem megleljük benne a rácsodálkozás lehetőségét, s kutatjuk kapcsolatát a művészettel, a felfedezés lehetőségei is bővülnek. Végül a program irodalom és film kapcsolatát is vizsgálja, sőt a filmes eszközök irodalmi alkalmazását is.

Éppen ezért a kép feldolgozásakor nagyon erős hangsúlyt kap a szó. A szó, amely a kiolvasott tartalom közvetítője, amellyel képet tudunk „festeni”, sajátos világot, ha a szóképek képekké válnak bennünk. A szó és a kép közös vizsgálatával a kifejezőkészség kettős és együttes fejlesztése a cél.

A program menete

1. év: Kép és információ kapcsolata (önálló modul) 7 óra. 2. év: A mindennapok műfajai, a művészi és a kommersz találkozása 5 óra. (Ez a rész kapcsolódik az Arató–Pála-féle irodalomtankönyv „Hétköznapi és művészi kommunikáció” című moduljához.) 3–4. év: Az irodalomtörténeti részben néhány mű filmes feldolgozását is elemezzük, részint mint önálló alkotást, részint mint az adott mű egyik olvasatát, értelmezési lehetőségét. 5. év: Ebben az évben a film újra önálló teret kap. Képzőművészet és film kapcsolata: az avantgárd film (az avantgárd történetéhez kapcsolva) 3 óra. Film és irodalom kapcsolata (a mai magyar irodalomhoz kapcsolva) 8 óra. 6. év: A film mibenléte, a rögzítés technikája: a létezés rögzített technikái (önálló modul) 9 óra.

A program nem a klasszikus értelemben vett filmesztétika. A fogalmakat, az esztétikai megközelítés módjait a fent említett modulokon belül, nem direkt módon közvetítjük. Ugyanez vonatkozik a filmtörténeti alapokra is. Megpróbálunk betölteni egy űrt: helyet adunk a mai kultúrát és kulturáltságot meghatározó filmművészetnek. Mindez ugyanakkor segíti alapfeladatunkat, az irodalom megismertetését is. A program segítségével teljesebbé akarjuk tenni a szót és tökéletesebbé a képet, az általunk használt szót és a bennünk megalkotott képet, tehát a befogadást.

A program tartalma

1. év. Kép és információ

A kép és a mozgókép alapvető jellegzetességei; az irodalomórán már elsajátított elemző technikára építve a képértelmezés, a mozgókép vizsgálatának elsajátítása; a hétköznapok képeinek újraértelmezése; a kép üzenetének és hangulatának szavakba öntése; a szóban megfogalmazott látomások képi élesztése, képpé formálása (7 óra).

1. Külső képek – belső képek – látomások

A bibliai József történetének és Lázár Ervin Mese Julinak című elbeszélésének elemzése.

A belső képalkotás; az emlékezés; napjaink, élményeink feldolgozása: az álmok; a külvilág képeinek és belső képalkotásunk kapcsolata; a sötétség mint a megismerés, a megvilágosodás tere, kerete; az önálló vizuális világ kialakításának szükségessége; a látomások értelmezése, kultúrtörténete; a nyelvi játékosság és a képi világ kapcsolata.

2. Szó és kép kapcsolata – szóhangulat – képhangulat

József Attila Eszmélet című versének és egy hozzá kapcsolható (a tanulók által hozott) fotónak a vizsgálata.

A pillanat az irodalomban; a rögzített pillanat: a fotó; a szavak által felépített képi világ és maga a kép; a vízió: élesség–életlenség „jelentése”.

3. A tárgyak helye a világban

Az osztályterem megszokott tárgyaiból, kellékeiből installáció készítése, az elkészült mű elemzése.

A tárgyak megszokott rendje – a rend „jelentése”; az installáció mint szobor – a térbeliség kérdése; az installáció mint képek sora – a körbejárt szobor (installáció).

4. A kép általános jellemzői

Joan Miró Painting, Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményének, Marilyn Monroe egyik fotójának és Andy Warhol Marilyn Monroe című alkotásának összevetése.

A triviális megállapításoktól az értelmezésig; a képkeret; a kép mint a világ részlete, a kép mint egy teljes világ; a kép mint az egyéni világ ábrázolása (Miró); a külvilág ábrázolása: objektív és szubjektív megjelenítés (Leonardo da Vincitől Dalíig: a sztárfotó); az objektív fényképezőgép és a szubjektív fotózás; a festészet technikái és a fotó (A. Warhol); a fotó hatása a festészetre.

5. Kép és kép együttes jelentése; a képsorozat, a képregény

Egymás mellé rendelt esetleges képek vagy fotók alapján egy történet megírása, egy képregény elemzése.

A kép jelentésének módosulása: első, második vagy harmadik jelentés; a képregény típusai és lehetőségei; a képregény olvasása; szó és kép kapcsolata; kép és kép kapcsolata; az olvasás nivellálódásának veszélyei.

6. Kép és kép, a mozgókép

Chaplin A gyógyforrás című burleszkjének elemzése.

Állókép – mozgókép; színház és film kapcsolata; a színész szerepe a filmben, a rendező feladata; a komikus képsorozat. A komikum forrásai (színházi eszközök, képi lehetőségek).

7. A némafilm és a hangosfilm

Radványi Géza Valahol Európában című filmjének feldolgozása.

Némafilm lehetőségei a hangosfilm korában; kép és hang kapcsolata (zene és film, párbeszédek a filmben).

2. év. A film mint szórakozás – A film mint mítoszok teremtésének lehetősége

Mindennapi műfajok lehetőségei, a művészi és művészeti törekvések találkozása a kommersszel; a sztárkultusz és a mindennapiság; a kommersz létértelmezése; a kommersz és a szerzői film mint alapműfajok; filmesztétikai alapfogalmak.

1. A mindennapok műfajai: a reklám

Reklámok elemzése.

Szöveg és kép találkozása a reklámban; a minőség megjelenése a reklámban; a képvilág és a hirdetett áru kapcsolata; a szöveg lehetőségei a reklámban; a szöveg rátelepedése a képre; a szabad asszociáció lehetősége.

2. A mindennapok műfajai: a klip

Klipek elemzése.

Reklám és klip kapcsolata; zene és kép kapcsolata; ritmus és kép; a sztár szerepe, a sztárt körülvevő világ; a szabad asszociáció lehetőségei.

3. A „művészi klip”, a szabad asszociáció a művészfilmben

Leger Mechanikus balett című filmjének és Huszárik Zoltán egyik rövidfilmjének elemzése.

A fekete-fehér film; a film öregedése; képértelmezés, képsorértelmezés; a művészi üzenet; a néző szabad értelmezési lehetőségei.

4. A kommersz és a szerzői film találkozása

S. Leone Volt egyszer egy vadnyugat című filmjének elemzése.

A színész feladata; a kamera szerepe, a beállítások jelentése; a vágás szerepe és jelentése.

5. A kommersz és a szerzői film összehasonlítása

A Volt egyszer egy vadnyugat és egy akciófilm összevetése.

Filmes klisék; az ellenségkép; a hős; technika és a hős; az akció mint létforma.

5. év. Képzőművészet és film kapcsolata: az avantgárd film

1. Irodalom és képzőművészet szimbiózisa a XIX. században

Baudelaire költészete és művészeti írásai; Nadar és az impresszionizmus; Apollinaire: Az új szellem és a költők.

2. A vizualitás új útjai – a szürrealista film

Dalí és Bu¤uel: Andalúziai kutya; Bu¤uel: Utolsó leheletem (Andalúziai kutya).

3. Az avantgárd Oroszországban

Majakovszkij kiáltványa a filmről; Dziga Vertov és a Filmszem csoport kiáltványa; Dziga Vertov: Ember a felvevőgéppel.

Film és irodalom kölcsönhatása

1. „E vers is valóság, akár az álmod”

Gulácsy Lajos képei és a Na Conxy Pan-i mesék; Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Panból

2. Egy életérzés regénye, egy korhangulat filmje

Krúdy Gyula: Szindbád; Huszárik Zoltán: Szindbád.

3. „Régi idők mozija”: Mándy prózája

Mándy Iván: Régi idők mozija – Volt egy csapat (filmnovella); vagy Utcák. Mélyvíz.

4. Mándy prózája filmen

Sándor Pál: Régi idők focija vagy Szabadíts meg a gonosztól.

5. Hrabal és Menzel világa

Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio; Jirzi Menzel: Sörgyári capriccio (vagy mindkét esetben a Szigorúan ellenőrzött vonatok).

6. A film dialógusa, a dialógusok filmje

Jancsó Miklós–Hernádi Gyula: Szegénylegények.

7. Ősi mondák a XX. században

A thébai mondakör – Pasolini: Oidipus.

8. A film eszközei az író eszközei

Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya.

6. év. A film mibenléte, a rögzítés technikája: a létezés rögzített technikái

1. „A fénykép ontológiája”/1.

R. Barthes: Világoskamra; A. Bazin: A fénykép ontológiája; Kepes György: A látás nyelve.

2. „A fénykép ontológiája”/2.

J. Cortazar: Nagyítás.

3. Film a kép ontológiájáról

Antonioni: Nagyítás.

4. A dokumentáló film

Flaherty: Nanuk, az eszkimó; Leni Riefenstahl: Birodalmi pártnap.

5. A dokumentálás ontológiája

Zolnay Pál: Fotográfia.

6. A játékfilm és a dokumentumfilm találkozása

W. Allen: Zelig.

7–10. Fellini, Bergman, Godard, Tarkovszkij egy-egy filmje.