1	Simon Ferenc: Utószó. In: Henrich Rickert: A filozófia alapproblémái. Budapest, 1987, 281 p.
2	Vö.: Kornis Gyula: Bevezetés a tudományos gondolkodásba. Budapest, 1922, 234–235. p.
3	Kornis Gyula: A magyar filozófia és az Akadémia. In: Magyar filozófusok. Budapest, 1930, 50. p. (A kötet különböző időben tartott előadásainak szövegeit tartalmazza.)
4	Böhm Károly: Az ember és világa. 1–5. köt. Axiológia vagy értéktan (3. köt.) 1906. 6. p.
5	I. m.: 247. p.
6	I. m.: 289. p.
7	I. m.: 311. p.
8	I. m.: 120. p.
9	Vö.: Kornis Gyula: Egy új magyar filozófiai rendszer. In: Magyar filozófusok. Budapest, 1930, 45. p.
10	I. m.: 81. p.
11	Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába. Budapest, 1942. 32. p. (4. kiadás.)
12	I. m.: 39. p.
13	I. m.: 278–284. p.
14	Kornis Gyula: I. m.: 137 p.
15	Prohászka Lajos: Történet és kultúra. Budapest, 1946, 9. p.
16	Prohászka Lajos: Pedagógia mint kultúrfilozófia. Budapest, 1929. 19. p.
17	I. m.: 17–18. p.
18	W. Dilthey: A történeti világ felépítése a szellemtudományokban. Válogatta, fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket készítette Erdélyi Ágnes. Budapest, 1974, 497. p.
19	W. Dilthey: Gondolatok egy leíró és taglaló pszichológiáról. (1894) I. m.: 342. p.
20	I. m.: 367. p.
21	I. m.: 372. p.
22	Lásd Erdélyi Ágnes bevezető tanulmányát. W. Dilthey, i. m.: 27–34. p.
23	Vö.: Kornis Gyula: Dilthey történelemszemlélete. Budapest, 1913.
24	A pedagógiai felfogásról L. Chmaj: Utak és tévutak a huszadik század pedagógiájában. Budapest, 1969. 343–349. p. Részletesebben Tettamanti Béla: Dilthey pedagógiai rendszere. Szeged, 1947.
25	Vö.: Prohászka Lajos: Történet és kultúra. Budapest, 1946. 15–17. p., Pedagógia mint kultúrfilozófia. Budapest, 1929. 11–15. p.
26	Ed. Spranger: Lebensformen. 1914. Vö.: Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Értékrendszereink. Budapest, 1983. A különböző szempontú tipológiákról. 7–25. p. Spranger „Kultúrpedagógia” szócikkét lásd: Magyar Pedagógiai Lexikon. Budapest, 1931. 167–172. p. (Fináczy Ernő és Kornis Gyula közreműködésével szerkesztette Kemény Ferenc.) A szócikk egy részét átvette a későbbi, 1976–1979 között kiadott Pedagógiai Lexikon.
27	Ld. az előző fejezetben hivatkozott Pedagógiai Lexikont: I. rész 456–459. p. (Prohászka Lajos Elméleti pedagógia c. szócikke)
28	Sprangernek Az ifjúkor lélektana c. könyve már 1929-ben megjelent magyarul. (Fordította Nagy Miklós és Péter Zoltán) Több előadást is tartott Budapesten, és baráti kapcsolatban állott Prohászka Lajossal.
29	Prohászka Lajos: Pedagógia mint kultúrfilozófia. Budapest, 1929. 10–11. p.
30	Vö.: Kornis Gyula: Neveléstörténet és szellemtörténet. Budapest, 1932. 13. p. Lásd még Kovátsné Németh Mária: Kornis Gyula kultúraelméleti felfogása. Magyar Pedagógia. 1995. 1–20. p.
31	Kornis Gyula: Értékelmélet és pedagógia 1913. 5. p. (Különlenyomat a „Magyar Peedagogia” 1913. évfolyamáról)
32	Kornis Gyula: I. m.: 33. p.
33	Natorp felfogását ismerteti és idézi Weszely Ödön: A nevelés fogalma és célja. In: A modern pedagógia útjain. Budapest, 1909. 88. p.
34	Kornis Gyula: i. m.: 23. p.
35	I. m.: 26. p.
36	I. m.: 27. p.
37	A neveléstörténeti kutatás csak a hatvanas évek második felében fordított erre figyelmet. Úttörő jelentőségű Balogh László tanulmánya: Hazai törekvések a pedagógia értékelméleti megalapozására a XX. század polgári pedagógiájában. In: Neveléstörténet és szocialista pedagógia. Budapest, 1969. 154–166. p. MPT-kiadás.
38	Makkai Sándor (1890–1951) erdélyi református püspök. Később debreceni egyetemi tanár. Neve inkább regényíróként ismert (Sárga vihar, Ördögszekér, Táltoskirály stb.).
39	Bevezetés a személyiség paedagogikájába. Értekezések a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Paedagógiai Semináriumából. Kolozsvár, 1912.
40	Idézi Pukánszky Béla: Schneller István. Budapest, 1990. 33. p. OPKM-kiadás.
41	Vö.: Makkai Sándor: Magyar nevelés magyar műveltség. Budapest, 1937. 107–111. p.
42	Vö.: Tettamanti Béla: A személyiség nevelésének magyar elmélete. Schneller István rendszere. Szeged, 1832. 110–116. p.
43	Schneller István: Neveléstan. 1907–1908. tanév. I. félév. 86–87. p. (Egyetemi előadásának litografált szövege.)
44	Tankó Béla (1876–1946) filozófus, 1914-ben a kolozsvári egyetem magántanára, 1916-től a debreceni egyetem filozófiaprofesszora.
45	Tankó Béla: Böhm filozófiájának pedagógiai jelentősége. (Adalékok a neveléstudomány értékelméleti megalapozásához.) In: Dr. Böhm Károly élete és munkássága. Besztercebánya, 1913. Szerk.: Kajlós (Keller) Imre. 87–88. p.
46	I. m.: 94–95. p.
47	I. m.: 89. p.
48	Varga Béla (1886–1942) unitárius püspök, filozófus. Egy közelmúltban kiadott kötet mint elfelejtett filozófust mutatja be: Varga Béla: Bölcseleti írások. Bukarest, 1979. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Balázs Sándor.
49	Varga Béla: Gondolatok a neveléstan értékelméleti megalapozásához. Szeged, 1922. 44. p.
50	I. m.: 67. p.
51	Vö.: Varga Béla: A nevelés alapkérdései. Szeged, 1936. 143–144. p.
52	Balázs Sándor: Varga Béla bölcselete. In: Varga Béla: Bölcseleti írások. Bukarest, 1979. 23. p.
53	Fináczy Ernő: Elméleti pedagógia. Budapest, 1937. A húszas években kiformálódott munka halála után jelent meg tanítványai, Nagy J. Béla és Prohászka Lajos gondozásában.
54	I. m.: 73. p.
55	I. m.: 74. p.
56	I. m.: 39. p.
57	Weszely Ödön: Bevezetés a neveléstudományba. Budapest, 1923. VII. p.
58	I. m.: 27. p.
59	Vö.: I. m.: 146–148. p.
60	Vö.: Németh András: Weszely Ödön. Budapest, 1990. 31–32 p. OPKM-kiadás.
61	Weszely Ödön: Bevezetés a neveléstudományba. Budapest, 1923. 157. p.
62	Kornis Gyula: Értékelmélet és pedagógia. Budapest, 1913. 35. p.
63	Weszely Ödön: A korszerű nevelés alapelvei. Budapest, 1935. 20. p.
64	Vö.: Weszely Ödön: Bevezetés a neveléstudományba. Budapest, 1923. 170–171. p.
65	Vö.: I. m.: 177. p. A kultúra kilenc ága kapcsolatba hozható Spranger tipológiájával.
66	Vö.: Németh András: Weszely Ödön. Budapest, 1990. 27–28. p.; továbbá Köte Sándor: A hazai neveléstudomány tudományelméleti alapkérdései. Budapest, 1997. 175–199. p. OPKM-kiadás.
67	Pedagógiájának – benne értékelméleti felfogásának – bemutatására és értékelésére elsőnek volt tanítványa, Boros Dezső vállalkozott. Kísérlet Karácsony Sándor pedagógiájának rendszerezésére. In: Boros Dezső kiadatlan dolgozatai Karácsony Sándor pedagógiájáról és a tanárképzésről. Acta Paedagogica Debrecina, 92. sz. Debrecen, 1990. 1–92. p.
68	Karácsony Sándor: Ocsúdó Magyarság. Budapest, 1942. 25. p.
69	I. m.: 29. p.
70	Vö.: Kontra György: Karácsony Sándor. Budapest, 1995. 57–58. p. (2. kiadás)
71	Karácsony Sándor: Magyar világnézet. Budapest, 1941.
72	Vö.: Boros Dezső: i. m.: 54–61. p.
73	Karácsony Sándor: Magyarok kincse. Értékelés és axiológia. Budapest, 1994. 211. p.
74	Vö.: Lányi Gusztáv: Karácsony Sándor társaslélektani rendszere. Magyar Filozófiai Szemle. 1982. 6. sz. 837–876. p.
75	Ezekről tájékoztat Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Értékrendszereink, Budapest, 1983. 7–25. p.