1	A tanulmány az Országos Közoktatási Intézet és az Új Pedagógiai Szemle együttműködésében az OKI támogatásával jelent meg.
2	A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel – úgynevezett több szempontos súlyozással – korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3–5 százalék. A tanulmányban közölt adatok felvételére az Országos Közoktatási Intézet adott megbízást.
3	Ha kihagyjuk ezt a két itemet a skálából, akkor a skála reliabilitását mérő mutató, az úgynevezett Cronbach a értéke 0,82-ről 0,91-re növekszik.
4	Az alapfeladatok sorszámozása természetesen nem rangsorolás. Egyszerűen arról van szó, hogy az egyes faktorok nem azonos részét fedik le a teljes varianciának.
5	A klaszteranalízis olyan matematikai-statisztikai eljárás, amely az öt faktor alapján úgy osztályozza a válaszadókat, hogy az egy csoportba kerülők között minimalizálja a különbségeket, miközben a csoportok közötti különbségeket maximalizálja.
6	Mivel az analízisekből mindössze a megkérdezettek egy százaléka maradt ki, a válaszadók, illetve a megkérdezettek arányainak különbsége a kerekítési hibán belül van.