1	Hasonló szociológiai vizsgálatokat folytatott a Kisebbségkutató Intézet. Lásd: Szabó Ildikó–Örkény Antal: a 14-15 évesek interkulturális világképe. Regio, 1995. 4.; Szabó Ildikó–Örkény Antal: A tizennégy-tizenöt évesek és a kisebbségek. Iskolakultúra, 1995. 24.; Korábbról: Szabó Ildikó–Csepeli György: Nemzet és politika a 10–14 éves gyerekek tudatában. Tanulmányok, beszámolók, jelentések. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1984/4.
2	A felsoroltakon kívül még két témakörben (a hétköznapok konfliktusai és a társadalmilag fontos értékek) föltettünk kérdéseket, elemeztük a válaszokat. Ennek ismertetése azonban nem fért be ezen cikk terjedelmébe, ezért egy későbbi tanulmányban közöljük.
3	Kecskeméten a Kodály Zoltán Ének-zenei, a Lánchíd Utcai, a II. Rákóczi Ferenc, a Petőfi Sándor, a Vásárhelyi Pál és a Műkertvárosi Általános Iskola egyes osztályait kerestük fel; a kontrollcsoport a Kurucz Téri Általános Iskola két osztálya volt. Ezúton is köszönjük valamennyi tanuló és kolléga segítségét, az iskolák vezetőinek támogatását!
4	A főiskolások körében 1994–95-ben végzett felmérésnél hasonló tendenciát figyelhettünk meg. Saját anyagi helyzetüket közepes nagyságrendűnek ítélték, s hasonlóan a közép irányába fordultak a politikai nézeteik tekintetében is a liberális–konzervatív, illetve a baloldali–jobboldali beállítódás skáláján.
5	A teljes egyetértést 100, a részleges egyetértést 50, az egyet nem értést 0 százaléknak definiálva.
6	Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok forrásai: Szabó Ildikó–Örkény Antal: A 14-15 évesek interkulturális világképe. I. m.; Szabó Ildikó–Horváth Ágnes–Marián Béla: Kecskeméti főiskolások állampolgári kultúrája. Empirikus vizsgálatok két kecskeméti főiskola hallgatói körében. Budapest, 1996, MTA Politikai Tudományok Intézete, Etnoregionális Kutatóközpont. (A kérdések formalizálása nem volt teljesen megegyező a két korosztálynál, ezért csak ott jelöltük a százalékos arányokat, ahol a kérdések azonosak voltak.)
7	A gyerekek 88-90 százaléka válaszolt erre a kérdésre értékelhetően. A százalékos arány feltüntetésénél a nem értékelhető válaszokat nem vettük figyelembe. A kontrollcsoport adatai az első oszlopban (a nem zárójeles adatsorban) nem szerepelnek, mivel náluk az érvénytelen válaszok aránya 40–60 százalékos volt, s itt csak az érvényes válaszokból kirajzolódó százalékos megoszlásokat közöljük.
8	Lásd a már hivatkozott vizsgálatok eredményeit.