Könyvjelző

Sass Attila: Az emberi tényezők a nevelési folyamatban

Debrecen, 1996, 44 p.

A füzet az Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesülete új sorozatának, a Tudományos Közleményeknek a beköszöntő kötete. A nemrég elhunyt pedagógiai kutató kandidátusi értekezésének téziseit tartalmazza, amely a csaknem két évtizeden át gyűjtött középiskolás tanulói álláspontok, nézetek és tapasztalatok tükrében értelmezi az emberi tényezőt – tanulók, pedagógusok, szülők s mindazok összefoglaló elnevezése, akik hatást gyakorolnak a pedagógiai szervezet működésére – a nevelési folyamatban. A füzetet az opponensi vélemények, valamint a szerző válogatott publikációinak bibliográfiája egészíti ki.

Páldi János: Hogyan tovább?

Debrecen–Polgár, 1997, 28 p.

Milyen világban élünk? Merre halad a világ? Milyen embereket kíván a mai és a jövőbeni élet? Merre haladjon az iskola? Milyen kihívásoknak kell megfelelnie? Többek között ezekről a kérdésekről mondja el véleményét egy pedagógus, tudósok gondolataira támaszkodva.

Deák Ferenc: A jövőbe tekintve

Iskolapedagógiai írások. Ungvár–Budapest, 1997, Intermix Kiadó, 110 p.

Egy kárpátaljai pedagógus töprengései gyermekekről, szülőkről, pedagógusokról, a személyiségfejlesztés útjairól, az emberi kapcsolatokról, hivatástudatról és szakértelemről; a hétköznapok lélektanáról; a kárpátaljai pedagógia megváltozott helyzetéről, problémáiról s új szervezeti formáiról.

Rónaky Edit: Hogyan beszél ma az ifjúság?

Pécs–Szentlőrinc, 1997, 83 p.

Rónaky Edit nagy sikerű könyvének immáron második, javított kiadását veheti kézbe az olvasó. A kötetet az ifjúság sajátos nyelvhasználatáról szóló tanulmány vezeti be. A szerző a kamaszok nyelvét a kisiskoláskorban lefojtott fantázia és nyelvteremtő erő elemi feltöréseként értelmezi, amely részben a felnőttek és az iskola szürke és sematikus, avagy épp dagályos és pátosszal telt nyelvére való reakcióból származik. E játékos és szellemes nyelv gazdag szójegyzékét, illetve sajátos kifejezéseinek gyűjteményét tartalmazza a kötet második fele.

P. Miklós Tamás (szerk.): Gyermek- és ifjúsági szervezetek az ezredfordulón

Zánka, 1997, Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum KHT, 148 p.

A magyar iskola millenniumi ünnepéhez kapcsolódóan hazánkban először rendeztek országos szakmai konferenciát a gyermek- és ifjúsági szervezetekről 1996 júniusában, Zánkán. A kötet szerkesztett formában adja közre a különféle tudományterületeket érintő előadásokat és korreferátumokat; s tartalmazza az országos vagy regionális működést kifejtő szervezetek címtárát is.

Szabó Ákosné: Szegénység és iskola

Budapest, 1996, Trezor Kiadó, 132 p.

A szegénység az egyik legsúlyosabb akadálya a gyermekek jó iskolai előmenetelének, eredményes fejlődésének; másrészt az iskolát lényegében képzetlenül elhagyó gyermek felnőttként a szegények számát fogja gyarapítani. A szegénységnek és a tanulatlanságnak ez a „bővített újratermelése” társadalmunk legnagyobb, ugyanakkor nem igazán tudatosult problémája: erről rajzol a szerző „kor- és kórképet”, nem csak politikai döntéshozók, szociológusok és pedagógusok számára.

Hammer Ferenc: Társadalomismeret pedagógusoknak

Budapest, 1997, Országos Közoktatási Intézet, 148 p. (NAT-TAN sorozat.)

A kötet a Társadalmi ismeretek NAT műveltségi részterület iskolai feldolgozásához kíván segítséget nyújtani, úgy, hogy a NAT-hoz képest néhol máshová helyezi a hangsúlyt, avagy nagyobb terjedelemben és arányban foglalkozik egyes problémákkal (pl. szegénység, munkanélküliség). A kötetet nyitó módszertani bevezető a szociológia perspektívájáról, illetve a kötetet záró appendix – hogyan készítsünk segédanyagokat társadalomismereti foglalkozásokhoz – a szerző szándéka szerint ahhoz kíván segítséget adni, hogy a diákokhoz eljusson a „lezáratlanságszemlélet”, illetve a „nyitottságérzés”. Ezek közvetítését tekinti a könyv írója a társadalomismeret-oktatás legfontosabb célkitűzésének.

Sándor Zsuzsa: Tantervelemzés és a tanítás tervezése
Segédanyag a vizuális nevelés módszertanához

Sárospatak, 1997, Comenius Tanítóképző Főiskola, 87 p.

A személyes tanítási program elkészítéséhez ismerni és érteni kell a NAT, az iskolai program és az iskolai tantárgyi tanterv dokumentumait, valamint rendelkezni kell a tanítás megtervezésére vonatkozó ismeretekkel és felkészültséggel. Ez a kiadvány az értelmező munkához és a tervezésre irányuló elvek kialakításához, illetve a konkrét tervkészítéshez kíván segítséget nyújtani, a gondolatokba beleszőve mindazt, ami a vizuális nevelésre vonatkozóan a jellegzetességek feltárásához szükséges.

Horváth Károly–Laczkovich Jánosné–Tóthné Schléger Márta: Útmutató a szakmai programok kidolgozásához

Budapest, 1997, Nemzeti Szakképzési Intézet, 109 p.

1998 szeptemberétől a szakképző iskoláknak meg kell kezdeniük az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést, s mindez újfajta pedagógiai program kidolgozását teszi szükségessé ezen intézményekben. A kötet szerzői arra adnak módszertani ajánlásokat, hogy a szakképző iskolák hogyan készítsék elő és dolgozzák ki a szakmai programot, s azt hogyan építsék be pedagógiai programjukba.

Foltin Jolán–Karcagi Gyuláné–Neuwirth Annamária–Salamon Ferencné: Játék és tánc az iskolában I–IV. osztály.

Budapest, 1996–97, Magyar Művelődési Intézet Néptáncosok Szakmai Háza.
I. kötet: Motívumfűzések. 56 p.
II. kötet: Játékok, játékfűzések. 90 p.

A füzetek a 6–10 éves gyermekek alapfokú népijáték- és néptáncoktatásának egyik lehetséges útját mutatják be. Olyan tanítók, nevelők számára készültek, akik nem rendelkeznek táncos képzettséggel, de kedvet éreznek ahhoz, hogy tanítványaikkal együtt felfedezzék és megismerjék a magyar népi játékok gazdag és változatos világát s néptáncaink gyermekek lábára igazított egyszerű típusait.

Kiss Margit–Mezősi Károly–Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában

Budapest, 1997, Országos Közoktatási Intézet, 163 p. (NAT-TAN sorozat.)

A szerzők könyvükkel olyan eszközt kívánnak az iskolák kezébe adni, amellyel lehetővé válik a tanulmányi teljesítmények folyamatos és megbízható módon történő ellenőrzése. A kötet első része tartalmazza azt az ismeretanyagot, amit minden pedagógusnak célszerű elsajátítania ehhez a munkához. A második rész elsősorban azoknak szól, akik egy város vagy egy régió tanulóinak teljesítményeit akarják mérni. A kötet függelékében pedig egy „előmérés” tanulmányozható, amely a NAT követelményrendszerét alapul véve azt vizsgálta, hogy mit tudnak a 10 és 12 év közötti budapesti iskolások a tanterv életbe léptetése előtt. (Lásd az erről megjelent tanulmányt az Új Pedagógiai Szemle 1997. 7–8. számában.)