1	Németh László: Személyes ügyben. In: Életmű szilánkokban. Bp., 1989. II. k. 161. o.
2	I. m. 355. o.
3	I. m. 365. o.
4	Ha én miniszter lennék. Az 1962-ben készült tanulmány első közlése a Valóság 1986. évi júniusi számában. Újra közölve: Életmű szilánkokban. Bp., 1989. II. k. 199. o.
5	A munka folytatásokban az iskolaorvosok Iskola és egészség című lapjában jelent meg. Önálló kötetként 1943-ban Püski Sándor Magyar Élet Kiadójánál.
6	Németh László: A kísérletező ember. Bp., 1963. 28–29. o.
7	I. m. 29. o.
8	I. m. 22. o.
9	I. m. 30. o.
10	I. m. 138. o.
11	Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka (1938–1944). Bp., 1985. 47. o. Ebben az időszakban jelent meg Illyés Gyula Lélek és Kenyér című könyve, mely három részből áll: az első tájékozódás, annak megvilágítása, hogy az író miért fogott bele ebbe a vállalkozásba. A második közvetlen lélektani megfigyelés. A harmadik a tudományos módszerekkel végzett vizsgálat és annak eredménye. Ezt felesége, Kozmutza Flóra írta. Ebben a modern lélektanokra támaszkodó részben világossá válik, hogy az értelem, az értelmesség vizsgálatáról van szó, a modern lélektan szerint az intelligencia vizsgálatáról.
12	Németh László: A kísérletező ember. Bp., 1963. 159. o.
13	Németh László: Életmű szilánkokban. Bp., 1989. II. k. 130. o.
14	A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Lélektani Laboratóriumának élére 1925-ben Nagy László került, akit halála után (1931) Cser János követett. Az ő A figyelem kísérleti vizsgálata a 10–14 éves korban című 1933-ban kiadott könyvére hivatkozik itt Németh László.
15	Németh László: A kísérletező ember. Bp., 1963. 103. o.
16	I. m. 113. o.
17	I. m. 113–114. o.
18	A tanácskozáson Németh László Az iskolai egyéniséglapok (jellemlapok) célja, módszere, szerkesztése címen tartott előadást. In: A gyermekmentés útja. Bp., 1918.
19	Németh László: Levél Marx Györgyhöz. (Részlet) In: Művelődéspolitikai írások, válogatta Monostori Imre.
20	A kísérletező ember. Bp., 1963. 24. o.
21	I. m. 26. o.
22	Németh László: Brachfeld Péter (orvospedagógiai tanulmánya). In: Életmű szilánkokban. Bp., 1989. I. k. 96–122. o. Az 1925-ben készült tanulmány első alkalommal a Kortárs 1955. évi októberi számában jelent meg Németh Judit jegyzeteivel.
23	I. m. 99. o.
24	Uo.
25	I. m. 101. o.
26	I. m. 102. o.
27	Németh László: A kísérletező ember. Bp., 1963. 127. o.
28	Uo.
29	I. m. 161. o.
30	I. m. 162. o.
31	I. m. 10. o.
32	Lásd: i. m. 152–182. o. és Sajkódi esték. Bp., 1961. 14–45. o.
33	Sajkódi esték. Bp., 1961. 26. o.
34	Németh László: Négy könyv. Bp., 1988. Itt írja le a könyv keletkezésének történetét. A tanügy rendezésében írta, hogy a gimnáziumokban tanítani szükséges mezőgazdasági és ipari ismereteket, s ezt a tanítandók ésszerű összevonásával lehet megoldani. A középiskolákban szerinte négy vagy öt műveltségtárgynak kellene megmaradni: 1. matematika–fizika–vegytan; 2. biológia; 3. történelem; 4. nyelv. Vásárhelyi éveiben ezt kísérelte meg; minden órája egy esszévázlattal ment le, „s ha ezeket az elhangzott írásokat a tervbe vett Négy könyvben (történelem, természetismeret, matematika, nyelvek) sikerült volna rögzítenem, a Minőség forradalmánál is nagyobb gyűjtemény lett volna belőle”. (Sajkódi esték. Bp., 1961. 426. o. Utószó.)
35	Vö. Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka. Bp., 1979. 38. o.
36	Németh László: Pedagógiai kísérletek. In: Utolsó széttekintés. Bp., 1980. 397–404. o.
37	Vö. Grezsa Ferenc i. m. 38–41. o.
38	Mészáros István: Németh László a pedagógus. Pedagógiai Szemle, 1981. 11. sz. 1057–1065. o.
39	I. m. 1064. o.