1	Az iskolának az adott időpontban 644 tanulója volt, de az egyik 38 fős osztály (III.E) technikai okokból nem vett részt a felmérésben.
2	A részvétel évfolyamonként a következőképpen alakult: Az I. évfolyam összlétszáma 140 fő, ebből 121 tanuló (86,4%) töltötte ki a kérdőívet, hiányzott vagy nem adta be 19 fő (13,6%); a II. évfolyamon ugyanezek az adatok: 147/127 (86,4%) – 20 (13,6%); III. évfolyam (az E osztály kivételével): 165/137 (83,0%) – 28 (17%); IV. évfolyam: 154/97 (63,0%) – 57 (37%). Elmondhatjuk tehát, hogy az első három évfolyamon a hiányzók és tartózkodók száma elhanyagolható, a közvélemény-kutató vizsgálatok során megszokott mértéken belül maradt (14,8%). A negyedikesek részvételi kedve mérsékeltebb volt, de a majdnem 2/3-os arány talán itt is módot ad a valóságot megközelítően tükröző értékelésre.
3	137 válaszolóból 44 (32,1%) fiú, 93 (67,9%) lány; megközelítőleg egyharmad/kétharmad arány. Ez némileg kiegyensúlyozottabb, mint az iskolai átlag (24/76%).
4	Itt kell megjegyezni, hogy a kérdőív eredetileg – egy fakultációs csoport számára – 1986 őszén keletkezett, ez magyarázza a demokratikus participáció lehetősége iránti szkepszist. 1996-ban ennek politikai oka már nemigen volt, mégsem változtattunk, hiszen a részvétel egyéb – gazdasági, társadalmi, nemzedéki stb. – akadályai továbbra is fennállnak, különös tekintettel a középiskolás fiatalok speciális helyzetére.
5	Talán ezek közé tartozik – kilencedikként – az a harmadikos fiú is, aki évfolyamát és nemét feltüntetve kitöltetlenül adta be a lapot.
6	Az írásokat a tanulók eredeti helyesírásával közüljük.
7	Az a több évtizede meggyökereződött gyanakvás, ami a sikert, a sikeres embert körülvette (először mert lepaktált, kollaborált „ezekkel”, később mert a lángost szerettük, de a lángossütőt nem), ilyen elevenen él hat évvel a rendszerváltás után is egy 15 éves kislány tudatában, akinek a győzelem csak tisztességtelen úton tűnik elérhetőnek, és a győztes nem is lehet igaz magyar.