Hamp Gábor

Filozófia

A nemzetközi érettségit bemutató sorozatunk 1996 novemberében megjelent tanulmányának előszavában jeleztük, hogy az adott írással lezártuk a témát. Időközben a nemzetközi érettségi programjának hazai adaptációja kibővült a filozófia és a pszichológia oktatásával. Az alábbiakban a filozófia című tárgy tanítási programját adjuk közre azzal a céllal, hogy megoldási alternatívákat kínáljunk e klasszikus diszciplína régóta megoldatlan közoktatási adaptációjára.

A Nemzetközi Érettségit (IB) bemutató sorozatot figyelemmel kísérő olvasó számára nem újdonság, hogy bizonyos tantárgyak más szerepet töltenek be az IB-ben, mint amit megszokhattunk a magyar középiskolákban. A nemzetközi érettségiben a tudáselmélet (TOK) látja el azt a feladatot, amit nálunk a filozófia (esetleg a társadalomismeret) hivatott ellátni (interdiszciplináris kitekintés, rendszerezés, összefoglalás stb.).

Az IB-ben a filozófiát a harmadik tantárgycsoportból, a humán tantárgyak csoportjából lehet választani. Ebben a csoportban található még a történelem, a közgazdaságtan, a szociális antropológia, a gazdaságföldrajz. Ahogyan az már kiderülhetett a sorozatunkban korábban megjelent írásokból, az IB-ben a tanulók bizonyos megkötések mellett maguk állítják össze, hogy mit tanulnak. A hat tantárgycsoport mindegyikéből kell választaniuk egy-egy tárgyat, illetve a hatodik helyett választhatnak még egyet az első öt csoport valamelyikéből. Ez a humán tárgyak tekintetében azt jelenti, hogy akadhat olyan tanuló, aki nem fog történelmet tanulni (!) a nemzetközi érettségi program két éve során; helyette filozófiát (vagy antropológiát vagy közgazdaságtant stb.) választhat.¹ Ez azt jelenti, hogy az utolsó két gimnáziumi esztendőben ez lesz az egyetlen tantárgy, amelynek tanulmányozása során a tanuló találkozhat a társadalomtudományos gondolkodás elméletével és gyakorlatával.

Az alábbiakban azt fogom megmutatni, hogy az IB milyen követelményeket támaszt a tanárokkal és tanulókkal szemben annak érdekében, hogy a filozófia tantárgy betölthesse ezt a szerepet.

Cél

Lássuk, hogy mi teszi a filozófust filozófussá!

Először is „filozófusul” beszél. Ez nem feltétlenül értékjelző megállapítás (vagyis nem a „mellébeszélés” szinonimája); pusztán annak a jelzése, hogy létezik egy olyan szakmai terminológia, amelynek elsajátítása hosszú stúdiumok eredménye. (Hasonlóan ahhoz, ahogyan az orvosok vagy a matematikusok is szakmai nyelvet használnak.) Emellett az is jellemzi a filozófust, hogy a mindannyiunkat érintő problémákat filozófiai szempontból képes elemezni, és ami ehhez kapcsolódik, a mai problémákat össze tudja kötni a filozófiatörténetből ismert szövegekkel és szerzőkkel. Továbbá álláspontja igazolására filozófiai érveket képes felállítani.

Függetlenül attól, hogy alap- vagy emelt szinten tanítjuk a filozófiát, célunk, hogy a tanulók

– elsajátítsák a filozófiai kifejezésmódot,

– képesek legyenek különféle problémákat filozófiai szempontból azonosítani és megfogalmazni,

– tudjanak fogalmakat és kérdéseket filozófiai eszközökkel vizsgálni,

– képesek legyenek filozófiai problémákat filozófiatörténetileg elhelyezni,

– tudjanak filozófiai érveket megfogalmazni.

Tananyag

Az IB sok tárgyban bizonyos megkötések mellett a tananyag összeállításában szabad kezet ad a tanárnak. A filozófiában is többféleképpen építhető fel a kétéves program. Két lista áll a filozófiatanárok rendelkezésére: a művek és a témák listája. Ezek a következők.

Témák

1. Én és mások

a) A személy

b) Tudás másokról

c) Másokhoz fűződő viszony

2. Egyének és intézmények

a) Igazság és törvény

b) Szabadság és felelősség

c) Tekintély és hatalom

3. Emberi környezet

a) Természet és kultúra

b) Tudomány és technika

c) A munka

4. Értelem

a) Lehetőségek és korlátok

b) Értelem és tapasztalat

c) Értelem és érzelem

5. Érték és jelentés

a) Az erkölcsi értékek fundamentuma

b) A szekuláris megközelítés

c) A vallásos megközelítés

Művek

A) Platón: Az állam (részletek)

Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek)

Descartes: Meditációk; Értekezés... 4. rész

Locke: Második értekezés a kormányzatról

Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség

eredetéről és alapjairól

Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése

B) Nietzsche: A morál genealógiájáról

Marx: A német ideológia (részletek); Tézisek Feuerbachról

James: Pragmatizmus

Russell: A filozófia alapproblémái

Freud: A pszichoanalízisről. Öt előadás (1909)

A pszichoanalízis foglalata (1938)

Sartre: A lét és semmi (részletek)

Az IB-ben csakúgy, mint az összes többi választható tantárgy esetében, a filozófia is alap- vagy emelt szinten tanulható.² Filozófiából az alapszintű kurzuson egy témakört (és mind a három hozzá tartozó témát), valamint egy művet kell választani a listákról; az emelt szinten legalább egy témakört (és legalább két hozzá tartozó témát), valamint két művet (egyet a lista első feléből, egyet a második feléből).

Több dolog is meglepő lehet az olvasó számára. Első benyomásunk az, hogy egyik szinten sem túl „vaskos” a feldolgozandó anyag: két évre elosztva nem tűnik soknak maximum két mű elolvastatása, két téma feldolgozása. Emellett a választható műveken is elcsodálkozhatunk.

A többi tantárgynál már láthattuk, hogy a nemzetközi érettségiben a széles ívű, kronológiai áttekintésekkel szemben az intenzívebb, tematikus vizsgálódást részesítik előnyben (pl. magyar irodalom³). Ennek egyik gyakorlati oka, hogy minél jobban meghatározott az anyag, annál könnyebben számon kérhető – a számonkérés pedig egy olyan nemzetközi intézmény esetében, amely nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ugyanazt a szolgáltatást nyújtsa a világ legkülönbözőbb pontjain, rendkívüli jelentőségű. Továbbá, mint majd látni fogjuk, a feldolgoztatásra és a számonkérésre vonatkozó elvárásokkal elérik azt, hogy még ez a szűkösnek látszó anyag is tartalmas munkát biztosítson.

Bár a választható szövegek némelyike egészen rövid, mindenki számára világos a fenti listából, hogy komoly nehézségeket okozhatnak a gyerekeknek.

A témák és a szövegek feldolgozásán kívül a filozófiakurzus harmadik eleme a filozófiai tanulmány (Guided Coursework) elkészítése.

Tanítási módszerek

Láthattuk tehát, hogy mi alkotja a két év tananyagát. Természetesen az IB nem szabja meg, hogy milyen sorrendet és milyen módszereket követünk a tanításban.

Amikor a Karinthy Frigyes Gimnáziumban 1995-ben az első filozófiakurzus elindult, akkor úgy gondoltam, hogy a filozófiához – de általában a bölcsészeti tudományokhoz – oly szorosan hozzátartozik a saját története, hogy nem tehetem meg, hogy ne filozófiatörténeti bevezetéssel kezdjem a programot. Így a kétéves munka első félévében az ókori görög filozófiával foglalkoztunk. Ez ugyan közvetlenül nem kapcsolódott a választott programhoz⁴, de eddigi tapasztalatom szerint hasznos bevezetést nyújtott a további munkához.

Filozófiai művek

A tantárgyi útmutató az olvasandó szövegeket elsősorban nem történeti szempontból ajánlja megközelíteni. Ugyanakkor világos, hogy több száz évvel ezelőtt keletkezett művek és gondolatok egyszerűen érthetetlenek volnának a történeti környezet ismerete nélkül. A hangsúly azonban inkább azon van, hogy a tanulók megismerjék és megtanulják az olvasott mű gondolatmenetét, logikai szerkezetét. A szövegek feldolgozásához a tanár kap néhány szempontot. Például a Descartes - művekhez a következőket:

– Hogyan lehet a szkepticizmushoz viszonyulni?

– A kétkedés természete. Miben kételkedhetünk?

– Descartes filozófiai módszere

– Egy kétségbevonhatatlanul bizonyos kiindulópont meglelésének lehetősége

– Hogyan lehetséges kapcsolatot találni a belső bizonyosság és a külső dolgok közt? – Tudatosság és szolipszizmus

– Mit értünk azon, hogy „Isten”? Hogyan lehet a hitet igazolni?

– Meddig terjed a szabad akarat?

– A külvilág létezésére vonatkozó meggyőződésünk igazolása

Annak, aki alaposan ismeri a Meditációkat, ez a lista természetesen nem okoz semmilyen újdonságot, de fontos lehet a tanár számára, hiszen ezekre a pontokra érdemes hangsúlyt fektetnie – többek között azért, mert az érettségi vizsga egyik része az olvasott művekre vonatkozik.

Filozófiai témák

A témakörök és a hozzájuk kapcsolódó témák listája a legváltozatosabb lehetőségeket adja a filozófiaórák felépítésére. Én eredetileg az olvasást tartottam a legfontosabbnak. A filozófiatörténetből időben egymástól egészen távol eső szövegeket (vagy inkább szövegrészleteket) lehet elolvasni és végiggondolni. Most úgy gondolom, hogy nagyobb teret lehetne engedni az aktívabb feldolgozásoknak: órai szervezett viták (debates), érvek közös kidolgozása stb.

A fenti lista mellé még kap a tanár egy valamivel részletesebb leírást arról, hogy mit ajánlatos áttekinteni a választott filozófiai témán belül. Ennek ismét csak az a jelentősége, hogy az írásbeli érettségi vizsga másik része a választott témához kapcsolódik.

Filozófiai tanulmány

Kevés szó esett eddig a filozófiakurzus harmadik eleméről, a filozófiai tanulmányról. Félrevezető lehet, hogy jobb híján tanulmánynak fordítottam a Guided Coursework kifejezést – ugyan egy rövid tanulmány a végterméke ennek a munkának, de fontos az elkészüléséhez vezető folyamat is. Valószínűnek tűnik, hogy úgy lehet valamit a leghatékonyabban elsajátítani, hogy magunk is csináljuk. Az a nem eléggé méltányolható célja a filozófiai tanulmány elkészíttetésének, hogy a filozófiához gyakorlati szempontból kerüljön közelebb a tanuló.

Tehát a gyerekeknek el kell készíteniük egy 2000 szó terjedelmű írásbeli munkát. A témája lehet egy szabadon választott filozófiai probléma feldolgozása vagy egy tetszőleges filozófiai mű bemutatása valamilyen szempontból. A szempontkeresésben, az anyaggyűjtésben segíteni kell a tanulót (Guided Coursework); a munka egyes fázisait be lehet mutattatni a többieknek a tanórákon.

Értékelés

Az IB nem szabályozza azt, hogy az iskola miként oldja meg az évközi folyamatos értékelést – a nemzetközi érettségiben a végeredmény számít: hány pontot tud a tanuló az érettségi bizonyítványában (Diploma) szerezni. Ez a pontszám maximum 45 pont lehet, ami úgy áll össze, hogy a hat választott tárgyból 7-7 pontot kaphatnak a tanulók – 42 –, és ehhez jöhetnek még a szakdolgozatra, illetve a tudáselméletre szerezhető pluszpontok (legfeljebb három pont).

Tehát filozófiából is 7 pont kapható, amely a következőképpen tevődik össze.

A második év végén kerül sor az érettségi vizsgára. A kéthetes vizsgaidőszak alatt a tanulók majdnem minden nap írnak dolgozatokat, teszteket a tanult tárgyakból, némelyikből egynél többet. (Mondani sem kell, hogy milyen megerőltető ez az időszak a gyerekek számára.) Filozófiából az írásbeli vizsga két részből áll: első és második dolgozat (Paper 1, Paper 2). Az első dolgozat 50%-kal, a második dolgozat 30%-kal, a filozófiai tanulmány 20%-kal számít be a végső érdemjegybe.

Az első dolgozat a választott témához kapcsolódik. A vizsgalapon 15 kérdés szerepel – három-három kérdés a témalista témaköreire vonatkozik. Ebből a tizenötből kell a tanulóknak megválaszolniuk kettőt (alap szinten), hármat (emelt szinten). A megírásra 2 óra (alapszint), illetve 3 óra (emelt szinten) áll rendelkezésükre.

A második dolgozat alapszinten a szerzői listához kapcsolódik. A vizsgalapon tizenkét kérdés szerepel a szerzői lista tizenkét szerzőjéről. A tanulóknak egy kérdést kell megválaszolniuk, amelyre másfél óra áll rendelkezésükre.

Emelt szinten még egy elemmel bővül a második dolgozat. Az egyik (B) feladat ugyanaz, mint alapszinten, de emellett még el kell készíteni egy nem ismert filozófiai szöveghez egy kommentárt (A feladat). Az A és a B részt összesen 2 óra alatt kell befejezni. A szövegmagyarázat 10%-kal, az esszékérdés 20%-kal számít be a végső jegybe.

A filozófiai tanulmányt a tantárgyat tanító tanár négy szempontból értékeli.

A Eredetiség

B Megértés és filozófiairelevancia

C Elemzés- és érvelésitechnika

D Nyelvhasználat és felépítés

Mindegyik szempontra egytől ötig adhat pontszámokat. Az így megszerezhető maximum 20 pont tehát 20%-át adja a végső jegynek. Előfordulhat, hogy külső tanár is értékeli és esetleg módosítja az iskolai tanár által adott pontszámokat. (Ez az ellenőrzési mechanizmus már ismerős lehet más IB-s tantárgyakból.) A tanulmányok elkészítésének időpontját az iskola határozza meg.

Az érettségi vizsgadolgozatokat is a fenti szempontokból értékelik. Az így kapott eredmények átszámítása után kiderül, hogy az egyes tanulók hány százalékos eredményt értek el összesen. Ezt a százalékos teljesítményt számolják át azután az egytől hétig terjedő skálára. Az átszámításnál figyelembe vesznek egy bizonyos korrekciós eljárást, amellyel a különböző évfolyamokban végzett tanulók eredményei összemérhetővé válnak.

A jobb áttekinthetőség kedvéért nézzük meg ezt egy példán!

Az a tanuló tehát, aki az elérhető 60 pontból 50-et szerzett – 15-öt, illetve 18-at az érettségi dolgozatokra és 17 pontot a filozófiai tanulmányra –, 81,5 %-os teljesítményt nyújtott filozófiából.

Összegzés

A filozófiaóráknak tétje van. Elsősorban a gondolkodás fejlődése szempontjából. De emellett nagyon fontosak gyakorlati szempontból is: a tanulónak érdekes, jó és filozófiailag releváns írásbeli munkákat kell létrehoznia. Az órák eredményeképpen filozófusként kell megnyilatkoznia. És ennek a megnyilatkozásnak az eredménye a nemzetközi érettségit lezáró bizonyítványban szerepel.

Ez nem jelentéktelen kihívás annak, aki a magyar középiskolai filozófiai órákhoz szokott.