Iskolapedagógia
– Az embernevelés iskolapedagógiai alapjai –
A közelmúltban látott napvilágot Egerben az EMTEX-JATEX kiadásában
hat jeles neveléstudományi kutató négy részből álló, tíz bevezető
előadáson alapuló Iskolapedagógia (Az embernevelés iskolapedagógiai
alapjai) című kötete Petrikás Árpád egyetemi tanár szerkesztésében.
Mindegyik előadás azoknak az alapfogalmaknak a felsorolásával kezdődik,
amelyeket bonckés alá tesznek a szerzők, hogy minél mélyebb betekintést
nyújthassanak az olvasónak az iskolákban folyó nevelőmunka tartalmáról,
hatékonyságának emeléséről. Az előadások végén jegyzeteket, ajánlott
feladatokat, valamint egyéni feldolgozásra alkalmas bibliográfiát
találunk.
Az első részben Petrikás Árpád Embernevelés–iskola– pedagógus
című írásában betekintést nyújt az iskolapedagógia néhány általános
kérdésébe. Egyértelmű fogalmazása világossá teszi minden pedagógus
előtt, hogy a nevelés feladatainak megoldását csak a kölcsönösen egymásra
ható intézmények egyre teljesebb rendszere teszi lehetővé, valamint
azt, hogy az iskola egyre inkább az embernevelés egész életen át tartó
folyamatának a megalapozását kell hogy magára vállalja. Szól továbbá
a pedagógusok, pedagógustestületek részvételéről az iskolafejlesztési
programok készítésében. Írásának egyik fontos célja az iskolai szintű
látásmód lényegének kifejtése.
A második rész három előadást tartalmaz. Sass Attila
A közoktatás rendszere és az iskola működése című írásában a szervezett
nevelés-oktatás feltételeiről szól, valamint az oktatási rendszer
létrejöttének társadalmi-gazdasági tényezőiről. A második előadásban
Gáspár László iskolakoncepcióról, iskolafejlesztési alternatívákról
és alternatív iskolákról fejti ki elképzeléseit. Olyan progresszív
iskolaformákkal ismerteti meg az olvasókat, amelyek számos pedagógiai
áramlat csomópontjaként, összegeződéseként, gyakorlati szintéziseként
jelentek meg. Színre lépésük sorrendjében ezek: oktatóiskola, nevelőiskola,
munkaiskola. Végül a követelmények, a feltételek és az eredmények
rendszerszerű összefüggésére – kölcsönös meghatározottságára – hívta
fel a figyelmet. A harmadik előadásban Mojzesné Székely Katalin
az iskola szociológiai kérdéseivel – társadalom–csoport–egyén
– foglalkozik, sorra veszi a szocializáció színtereit: család, iskola,
munkahely, egyház, pártok, szervezetek, tömegkommunikáció (tv, rádió,
sajtó), művelődési intézmények.
A harmadik rész első előadásában Petrikás Árpád a pedagógiai
folyamatokba és az iskola belső világába ad betekintést. Megismertet
a pedagógiai folyamat struktúrájával, a személyiség nevelésének társadalmi
programjával: célrendszerével, követelményrendszerével. Rámutat arra,
hogy az iskola belső állapotát a benne folyó tevékenységek gazdasága,
az öntevékenység közösségi és egyéni színvonala teszi vonzóvá vagy
taszítóvá. Egyik ezzel összefüggő következtetése, hogy fejleszteni
kell a pedagógusok és a növendékek önszerveződésének és önirányítási
gyakorlatának a színvonalát. Gáspár László előadása a tudásrendszerek
közvetítéséről és elsajátításáról szól. Olyan fogalmakat tárgyal,
mint az egyéni tudás és társadalmi tudás, a „tudományos tudás”, az
iskolai tudás. Tisztázza a tudás, tanítás és tanulás fogalmakat. A
didaktika forradalmának következményeként értékeli, hogy az oktatás
nem a nevelés pedagógiai beteljesülése, csupán alkotórésze és egyik
fő eszköze. Mojzesné Székely Katalin előadásában a gyermektársadalom
értelmezésével foglalkozik. Rámutat, hogy a tanulási idő megnyúlásával
meghosszabbodik az ifjúkor; tisztázza a nemzedék fogalmát. Kutatómunkák
eredményeire utalva bemutatja, milyennek látják a kutatók a gyermektársadalmat
az elmúlt év tudományos vizsgálódása alapján. Balogh László
Gyerekek és iskolák című előadásában különböző lehetséges iskolai
szellemiségeket (autoritatív-fegyelmező, a kollektivitást középpontba
állító) mutat be. Számba veszi a ma kihívásait, a tanárok és diákok
közötti kapcsolat sarkalatos problémáit, valamint kísérletet tesz
olyan fogalmak értelmezésére, mint agresszió, dominatív magatartás,
empátia, éntudat, igényszint, szocioemocionális tényezők stb.
A negyedik rész két előadást tartalmaz. Az első
előadásban Turányiné Szász Ágnes a nevelési eredményvizsgálatokról,
a pedagógiai mérésekről, a pedagógiai folyamat hatékonyságának értékeléséről,
azok formáiról, továbbá a most kialakítás alatt álló vizsgarendszerről
tárgyal. Betekintést nyújt a kutatási módszerekbe is. Két melléklettel,
a tanulók nevelésszintjének mérésére szolgáló kérdőívvel is szolgál.
Végezetül Sass Attila Vezető és vezetés az iskola pedagógiai
rendszerében című előadásában a pedagógiai rendszerek vezetésének
főbb strukturális elemeit mutatja be. Tömören, de érthetően ad ismereteket
a vezetés fogalmáról, módszereiről, ezek tökéletesítéséről, ellenőrző
funkcióiról, az önirányító rendszerekről, valamint a vezetés személyi
kérdéseiről.
Szerkezetére nézve egy sikeresen összehangolt, egymást harmonikusan
kiegészítő előadás-sorozatot tartalmazó kötettel ismerkedhetünk meg.
Szerkezetére, tartalmára, nyelvezetére és stílusára nézve kitűnő lehetőséget
nyújt mindazok számára, akik különböző szinten foglalkoznak az iskolapedagógia
kérdéseivel: kezdő pedagógusoktól tapasztalt, gyakorló pedagógusokig
mindazoknak, akik elmélyülten foglalkoznak az oktatáspolitika kérdéseivel
és azoknak is, akik kutatómunkával foglalkoznak.
Örömmel vettek tudomást a kötet megjelenéséről
a határon túli magyar tannyelvű iskolák vezetői, pedagógusai, a pedagógusok
továbbképzését szervező szakemberek is. A kötet segítséget nyújt azoknak
a magyar anyanyelvű, egyetemeken és főiskolákon tanuló diákoknak,
akik nem anyanyelvükön ismerkedhettek meg a pedagógiai alapfogalmakkal,
mivel az így szerzett, sok tekintetben felületes ismereteiket tudatosabbá
tehetik, elmélyíthetik. Ugyanezen oknál fogva túlértékelhetetlen segítséget
nyújt a magyar tannyelvű iskolákban dolgozó pedagógusok továbbképzésében
az alsó tagozaton tanítóknak és az iskolavezetőknek egyaránt.
Kíváncsian várjuk a kötet folytatását. Azt várjuk
az elkövetkező kötetektől, hogy szakértő kutatók átadják gondolataikat,
tapasztalataikat, és értékes anyaggal szolgáljanak pedagógusoknak,
diákoknak egyaránt a pedagógiai, valamint tanulási tevékenység megszervezéséhez,
hozzájáruljanak a pedagógusok pedagógiai kultúrájának emeléséhez,
valamint az iskola szellemiségének, sajátságos arculatának, ethoszának
és éthoszának kialakításához.
Iskolapedagógia. Az embernevelés iskolapedagógiai alapjai
(szerk. Petrikás Árpád ). EMTEX-JATEX Kiadó, Eger, 1995. 245
o.
Deák Ferenc