| Fórum Kisebbségkut. Int. -> Publikációk -> Fórum Társadalomtudományi Szemle -> III.évfolyam, 2001/2. szám |
 |
| Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány |
|
1989. február 21-én az egyesült államokbeli San Diegóban meghalt Grosschmid Sándor, írói nevén Márai Sándor. Halála után majd kilenc hónappal, 1989. november 17-én Prágában kitört a bársonyos forradalom, s ezzel kezdetét vette az akkor még csehszlovák (1993-tól szlovák) társadalom átalakulása. Már a prágai eseményeket követő második napon megalakult a liberális irányultságú Független Magyar Kezdeményezés, később a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom. 1990 augusztusában a Független Magyar Kezdeményezés életre hívta a Márai Sándor Alapítványt (MSA), mely a maga nemében az első volt a demokratikus Csehszlovákiában. Névadója szellemiségéhez híven az Alapítvány "fő célkitűzéseként az egyéni kezdeményezések, a polgári értékrend kialakulásának és megszilárdulásának a támogatását, az európai gondolkodásmód térnyerésének elősegítését" jelölte meg "Szlovákiában, Csehszlovákiában és az egész közép-kelet európai régióban". A felgyülemlett konfliktusok - a történelmi múlt tisztázása, a kisebbségek helyzete, a szociális problémák, a regionális kérdések - elemi erővel jelentek meg a rendszerváltást követően. Az MSA erre a helyzetre reagált az 1990-ben megrendezett A dunaszerdahelyi zsidóság tragédiája című konferenciájával, melyen a résztvevők elsőként beszélhettek Csehszlovákiában nyíltan a holocaustról. A számos neves előadónak - a teljesség igénye nélkül említhetnénk Ivan Kamenec, Püspöki Nagy Péter, Sonja Licht, Fedor Gál, Karel Kaplan, Martin Bútora, Kovács András, Konrád György, Martin Porubjak, Helena Krejčová, Németh Zsolt, Peter Zajac és Ján Mlynárik nevét - köszönhetően a rendezvény nagy társadalmi visszhangot váltott ki külföldön is. A konferencia a Csehszlovákiai Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete támogatásával valósult meg. A polgári életformának szerves része a szórakozás. A Márai városa - Márai világa címmel megrendezett irodalomtörténeti konferenciát követően került sor Márai Enikő: Márai újra itthon című önálló irodalmi estjére - az MSA és a pozsonyi Magyar PEN Klub így tisztelgett névadója emléke előtt 1990 decemberében. A rendezvényt az Illyés Alapítvány és a Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága támogatta. A Liberalizmus és kollektív jogok címmel 1991-ben megrendezett konferenciával - melynek társrendezője a németországi Friedrich Naumann Stiftung és a magyarországi Alapítvány a Demokratikus Politikai Kultúráért volt - a Márai Sándor Alapítvány újabb, addig tabuként kezelt kérdést tett fel a kelet-közép európai nyilvánosságának: Milyen lehetőségek rejlenek az egyéni és a kollektív kisebbségi jogokban? Milyen hatással van az európai integráció a nemzeti kisebbségekre? Hogyan oldható fel a liberalizmus és a kollektív jogok dilemmája? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a három nap során a téma nemzetközi szakemberei, társadalomtudósok, politikusok, többek között George Schöpflin és Malcolm Shaw Nagy-Britanniából, Kende Péter, Faragó Béla és Kovács Péter Franciaországból, Orbán Viktor, Kiss János, Lőrinc Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Szájer József, Bíró Gáspár, Bence György Magyarországról, Pavel Campeanu, Salat Levente és Bíró Annamária Romániából, de németországi, svájci, jugoszláviai, finnországi és kanadai előadók is részt vettek a konferencián. Az akkori Csehszlovákiát Ladislav Koą»a, Öllős László, Daniel Kroupa, Ladislav Snopko, Bohumil Doleľal, Marian Minarovič és Mészáros András képviselte. A rendezvény védnöke Václav Havel köztársasági elnök volt. A konferencia támogatója a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, az Európai Kultúráért Alapítvány, a Magyar Diákszövetség, az Illyés Alapítvány, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány volt. 1991 októberében került sor az Egy előítélet anatómiája. Antiszemitizmus Közép-Európában a holocaust után című kétnapos konferenciára, melyen az előadók megpróbálták megragadni a kortárs közélet politikai és értelmiségi antiszemitizmusának okait, gyökereit. A Csehszlovákiai állapotokról Zora Bútorová (Zsidókép a közvélemény-kutatások tükrében), valamint Juraj ©pitzer és Ján Mlynárik adott számot. A kollektív jogok közép-európai helyzetéről szóló zárszót Konrád György tartotta. A konferenciát megelőzően leplezték le a rendezvénynek helyt adó Dunaszerdahelyen a második világháborúban elpusztult zsidó áldozatok emlékművét, mely az első ilyen jellegű emlékmű volt Szlovákiában.
Andreas Oplatka az 1993. évi nemzetközi újságíró-szeminárium résztvevői körében 1993. január 1-jén létrejött az önálló Szlovák Köztársaság. Ebben a társadalmi-politikai légkörben március 6-7-én került sor a Márai Sándor Alapítvány A polgár Közép-Európában című tanácskozására, melyen a résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet polgárrá válni (s lehet-e egyáltalán) Közép-Európában. Ki vállalja magára a polgárrá válás terheit, s mekkora és milyen szerepet kell játszania ebben a folyamatban az államnak? Miben van a politikai pártok, a társadalom szerepe a polgárosodás folyamatában? Az MSA a megváltozott helyzethez alkalmazkodva állította össze az 1993. évi programját. Április 21-24-e között Stomfán (Stupava) került sor arra a nemzetközi újságíró-szemináriumra, amely A nyitott társadalomért program - a szabad sajtó és médiák támogatása elnevezésű rendezvénysorozat részét képezte. Több mint 70 külföldi és hazai sajtóorgánum képviselője ütköztette nézeteit a médiamenedzsment, a kisebbségek és az újságírás kapcsolata témájában. A Márai Sándor Alapítvány 1993. május 7-én tartotta meg alakuló közgyűlését, amelyen gyökeresen megváltoztatták a régi alapszabályt, kibővítették a közgyűlést, a kuratóriumot, valamint az igazgatótanácsot, és igazgatót választottak. Elfogadták az Alapítvány új stratégiáját is, mely szerint a jövőben az MSA alaptőkéjének kamatait, valamint a befutó hozzájárulások egy részét kisebbségi pályázatok támogatására kell felhasználni. A másik lényegi változást a tréningprogramok beindítása jelentette, felváltva ezzel az addigi - a "passzív" befogadásnak kedvező, a felvetett problémákat konferenciákon áttekintő - magatartást.
A Márai Sándor Alapítvány I. közgyűlése 1993-ban. A képen balról jobbra: A. Nagy László, Hunčík Péter, Grendel Lajos és Turczel Lajos
Az I. közgyűlés résztvevőinek egy csoportja. Az előtérben Öllős László, Pogány Erzsébet és Barak László 1993. október 8-án Kádár János páncélvonatára felszállva a szó szoros és jelképes értelmében útnak indították az Élet az etnikai törésvonalakon (Life on the Ethnic Fault Lines) című nemzetközi konferenciát. A Krakkóból kigördülő vonaton megvitatták, mit jelent az önmeghatározás, milyen minimális jogok mellett képzelhető el a kisebbségek kulturális identitásának fennmaradása. A határokon átrobogva megvitatták azt is, hogy vajon az 1945-ös államhatárokat véglegesnek kell-e tekinteni, vagy lehetőség van azok békés megváltoztatására. Foglalkoztak továbbá azzal is, hogy milyen jelentőséggel bír a nemzetállam fogalma a posztkommunista államok számára. Első megállójuk Ipolyságon volt, ahol az utazók közül Frantiąek Mikloąko, a szlovák parlament képviselője, Jiří Dienstbier, a csehországi Polgári Mozgalom elnöke, Iványi Gábor, a magyar Országgyűlés Emberjogi Bizottságának tagja, Rasim Ljajić, a szerbiai Sanjak Demokratikus Akció Pártjának főtitkára, Dragan Radulović, Szerbia Demokrata Pártjának parlamenti képviselője, Tokay György parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja, a romániai ellenzék akkori vezetője Emil Constantinescu, a Szociáldemokrata Párt képviseletében Shkelzen Maliqi, a Koszovói Parlament alelnöke, Horváth Aladár, a magyarországi Roma Parlament elnöke, Arne-Olav Bruntland, a Norvég Külkapcsolatok Intézetének munkatársa, valamint Fedor Gál, Csáky Pál és Klára Orgovánová kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a helyi önkormányzat tagjaival. A vonat ezt követően Budapest felé vette útját, ahol az "utasok" Demszky Gábor főpolgármester vendégei voltak. A több száz kilométeres "utazásról" a New York-i Tamouz Média és a londoni BBC dokumentumfilmet készített, melyet Európa több televíziós állomása is levetített. A rendezvényt a Soros Alapítvány támogatta. Ugyancsak 1993-ban került sor a Dialógus a politikában, társadalomban, filozófiában és kultúrában című szemináriumra, valamint A régiók fejlődése címmel megtartott konferenciára - a Márai Sándor Alapítvány mindkettőnek a társszervezője volt.
A Dialógus a politikában, társadalomban, filozófiában és kultúrában című szeminárium résztvevői. A képen balról jobbra: Grendel Lajos, Kochan Ágnes, Hunčík Péter és Csekes Erika 1993-ban az új koncepciónak megfelelően az MSA mintegy 25 nagyobb pályázatot támogatott. Az 1994-es esztendővel új szakasz kezdődött el a Márai Sándor Alapítvány tevékenységében. Újfajta, "nagy hatótávolságú", több éves programok kerültek az előtérbe. Ezek közé tartozik az Etnikai konfliktusok megoldása (Ethnic Conflict Resolution) elnevezésű program, amely még 1993 novemberében kezdődött. Az első részben 1500 szociológiai felmérés készült a Szlovák Statisztikai Hivatal segítségével. A szociológiai felmérést 150 mélyinterjú egészítette ki, amely az etnopszichológián alapult. A kapott adatok feldolgozására 1994 augusztusáig került sor, majd a levonható tanulságokat a szeptember 15-16-án Dunaszerdahelyen megtartott konferencia keretén belül ismertették. Tringer László, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) professzora az etnikai konfliktusokat elemezte, az előítéletekről, a mítoszokról és a valóságról, illetve a felmérés eredményeiről pedig Jana ©oucová, Ján Luha, a Statisztikai Hivatal két munkatársa, Pavol Frič szociológus, valamint Bordás Sándor, Katarína ©evčíková, Róbert Máthé és Haid Katalin pszichológus tartott előadást. A második napon a SOTE két pszichiátere, Harangozó Judit és Martényi Ferenc mutatta be a pszichodráma és a rogersi metódus felhasználási lehetőségeit a konfliktusok megelőzésében és megoldásában. A felmérés anyaga könyv alakban is megjelent.
Ellenpróbák. A szlovák-magyar viszony vizsgálata szociológiai és etnopszichológiai módszerekkel Szlovákiában (1995) A hosszú távú programok közé tartozott A kialakulóban lévő demokráciák erősítése elnevezésű rendezvénysorozat is. 1994 májusában még csak magyarországi politikusok részvételével tartottak sajtótájékoztatóval egybekötött beszélgetést a szlovákiai újságíró-társadalom és az érdeklődők számára, ám néhány évvel később a "politikuscsere" immár kétoldalúvá vált. A mintegy 70 résztvevő a magyarországi választások eredményeivel, valamint a kilátásba helyezett szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos magyar állásponttal ismerkedhetett meg. A sajtótájékoztatón a Magyar Szocialista Pártot Tabajdi Csaba és Szekeres Imre, a Szabad Demokraták Szövetségét Szentiványi István, Törzsök Erika és Magyar Bálint képviselte. A meghívottak közt szerepelt M. Gregor Papucsek, a TASR (a Szlovák Köztársaság Távirati Irodája - a szerk.) budapesti tudósítója is. A szeptember 29-e és október 1-je közt lezajlott A prostitúció Európa posztkommunista országaiban címmel megrendezett konferenciát a prostitúció és a szervezett bűnözés jelentette kihívás tette időszerűvé. Fiatalkorúak prostitúciója, emberkereskedelem és prostitúció, kábítószerek, alkohol és prostitúció, az AIDS veszélye - ezeket a témákat vitatták meg az egybegyűltek a két nap során. Az Ösztöndíjprogram szlovákiai újságírók részére keretén belül - melyet a Márai Sándor Alapítvány a washingtoni Külföldi Újságírók Központjával együtt szervezett - 11 szlovákiai magyar kisebbségi újságíró ismerkedett két héten keresztül az egyesült államokbeli kisebbségekkel kapcsolatos újságírás gyakorlatával. A programot a German Marshall Fund támogatta. A szlovákiai magyar kultúra és közélet 1994-ben a Márai Sándor Alapítvány jóvoltából 4 842 300 korona támogatással gyarapodott. Három üres oldallal és a Btk. 92. és 98. paragrafusára, azaz az ún. "köztársaság védelméről szóló törvény"-re való hivatkozással kezdődik a Slovensko 1995 (Szlovákia 1995) című kiadvány. A kötet két szerkesztője, Martin Bútora és Hunčík Péter az üres oldalakkal, valamint a több mint 300 oldalas "kórképpel" figyelmeztették Szlovákia és a világ közvéleményét: a Szlovák Köztársaság kialakulatlan demokratikus rendszere deviáns tüneteket mutat. Az országjelentés műfajában mindez egyedülálló volt, mint ahogy egyedülálló volt az ország akkori helyzete is - a kommunista rendszer bukását követő hatodik évben a politikai élet fokozatos kriminalizálására, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog megkérdőjelezésére került sor. A Slovensko 1995 teljes képet ad a társadalom helyzetéről. Elemzi többek közt a belpolitikai helyzetet és a politika színtér szereplőit, a Szlovák Köztársaság külpolitikáját, a szlovák-magyar alapszerződést, a kisebbségek helyzetét, a törvényhozási folyamatot, a szlovák gazdaság állapotát, a privatizáció (magánosítás) folyamatát, a mezőgazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika, a környezetvédelem, az oktatáspolitika és a kultúra helyzetét, a civil szférát, a média világát. A kötetben az ország 20 vezető értelmiségije - Grigorij Meseľnikov, Miroslav Wlachovský, Sándor Eleonóra, Ondrej Dostál, Ernest Valko, Ivan Mikloą, Eduard ®itňanský, Cyprián Juráň, Mikuláą Huba, Ąubica Trubíniová, Martin Demeą, Helena Woleková, Vladislav Rosa, Peter Zajac, Martin Bútora, Katarína Koą»álová, Pavol Demeą, Eugen Gindl, Zora Bútorová, Vladimír Krivý - egységes álláspontot kialakítva nyújtott reális alternatívát a lassan kilátástalannak tűnő helyzetben. A későbbiekben az országjelentéseket a pozsonyi székhelyű IVO (Inątitút pre verejné otázky - Közéleti Kérdések Intézete) adta ki.
Slovensko 1995. Súhrnná správa o stave spoločnosti (Szlovákia 1995. Összefoglaló jelentés a társadalom helyzetéről [1996]) Az év folyamán a trénerek kiválasztásával és képzésével folyatatódott az Etnikai konfliktusok megoldása elnevezésű program, és Ellenpróbák címmel önálló kötetben megjelent a szlovák-magyar viszony szociológiai és etnopszichológiai módszerekkel történt vizsgálatának összefoglalója. 1996-ban az Etnikai konfliktusok megoldása elnevezésű program eljutott a harmadik fázisába. A rogersi módszert és a pszichodráma módszereit elsajátított trénerek megkezdték a konfliktuskezelés módszerének megismertetését a véleményformáló közéleti személyiségekkel. Áprilisban elindult a program harmadik ága is, az Etnikai előrejelző rendszer (Early Warning System). Mindkét program átnyúlt a következő évekre is. Már az 1993-as rendezvények - a újságíró-szeminárium és az Élet az etnikai törésvonalakon elnevezésű projektum - során felmerült a roma közösség helyzete. Ez képezte tárgyát az MSA májusi konferenciájának is, melynek anyaga 1997-ben Fekete arany - Black gold címmel jelent meg. A Márai Sándor Alapítvány nem feledkezett meg névadójáról sem. 1996-ban 300 számozott példányban kiadta az író Kassai polgárok című drámáját szlovák fordításban. Az Alapítvány 1996 decemberében elindította a Charitas nevű programját a Dunaszerdahelyi járás több elmeszociális intézetének támogatására (Medve, Lapagos, Apácaszakállas). Az adománygyűjtés és a jótékonysági rendezvények célja egy mikrobusz megvásárlása volt a lapagosi otthon számára, amely 6 km-re van a legközelebbi településtől. A projektum - az első sikereken felbuzdulva - a következő évben kibővült, s HELP MOBIL 3 néven folytatódott. Önálló pénzügyi alapot jegyeztek be, számos árverés, jótékonysági bál, koncert valósult meg - a cél pedig immár mindhárom intézmény járművel való ellátása lett. A program egészen az ezredfordulóig elhúzódott, s részét képezi az idei év programjának is. A Márai Sándor Alapítvány, korábbi támogatási stratégiáját módosítva, 1997-től már csak egyetemi hallgatókat részesített támogatásban. Az egyszeri ösztöndíj megpályázásának előfeltétele a hallgató megfelelő tanulmányi előmenetele, valamint egy, a szakterületébe vágó színvonalas dolgozat megírása volt. A pályamunkákat szakemberek bírálták el. 1999-től a pályázók köre a doktoranduszokra (PhD-hallgatókra) szűkült, pályázni pedig az alábbi szakterületeken lehetett: szociológia, politológia, jog, történelem, filozófia, közgazdaságtan, pszichológia, művészettörténet és irodalomtudomány. Az MSA 1997-ben is folytatta az 1995-ben megkezdett Az etnikai konfliktusok megoldása elnevezésű programját, melynek lényegét egy 100 órás kommunikációs tréning jelenti. Az etnikailag vegyes területekről érkezett résztvevőknek a képzés során módjuk nyílik arra, hogy tisztázzák az etnikai eredetű problémáikat. A két nyelven, szlovákul és magyarul zajló összejövetelek alatt három készséget sajátítanak el: a konfliktusok hatékony megoldásának képességét, az asszertív viselkedésmódot és a konstruktív kommunikációt. A program 1998-tól már Szlovákia etnikailag homogén térségben is elterjedt, 1999-ben pedig A romák szlovákiai integrációja elnevezésű részprogrammal gazdagodott. A program jelenleg is tart, támogatója az Open Society Found - Bratislava, valamint a Westminster Foundation - London. A kassai Thália Színházzal együttműködve az MSA 1997 novemberében Márai Szavalóversenyt rendezett. A rendezvény fő célja - a szórakoztatás mellett - az író életművének népszerűsítése volt a fiatal korosztály körében. A magyarországi előadóművészekből álló zsűri a kassai Havasi Máriát találta a legjobbnak. Az 1997-ben lebonyolított Feszültség-előrejelző rendszer kettős megalapozottságú program. Az egyik ágát a klinikai diagnosztika és a pszichológia módszerei képezik, a másik ágát pedig a napi sajtónak az etnikumokra vonatkozó hírek szempontjából történő rendszeres figyelése jelenti. Ezek elméleti szintű összegzését Bordás Sándor és Hunčík Péter a FER. Feszültség-előrejelző rendszer című kötetben végezte el, amely a NAP Kiadó gondozásában 1999-ben magyar, szlovák és angol nyelven is megjelent. A programot a The Foundation for Civil Society és az Illyés Alapítvány támogatta.
Bordás Sándor-Hunčík Péter: FER. Feszültség-előrejelző rendszer című kötetének magyar, szlovák és angol nyelvű kiadása 1998-ban a Márai Sándor Alapítvány, felmérve a kialakult helyzetet, két programmal is támogatta a térség társadalmainak harmonikus fejlődését. A fiatal demokráciák támogatása (Democracy Network) elnevezésű program még 1994-ben indult. Az 1998-as rendezvényeket azonban már a módosított koncepció alapján bonyolítottuk le: az MSA a Friedrich Naumann Stiftung közreműködésével már nemcsak a magyarországi politikusokat látta vendégül Szlovákiában, hanem a szlovákiai politikusok is ellátogattak déli szomszédainkhoz. Az így létrejött beszélgetések, sajtótájékoztatók nagyban hozzájárultak a két állam közti esetleges feszültségek elhárításához. A számos magyarországi és szlovákiai politikus között Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jelentette a szabályt erősítő kivételt, aki a kisebbségi pártok kormányzati részvételével kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. 1999-ben e program keretén belül látogatott Szlovákiába Kaltenbach Jenő, a magyarországi kisebbségek országgyűlési biztosa. A rendezvény az Open Society Found segítségével valósult meg. A Válaszd a szabadságot! Válaszd a demokráciát! elnevezésű program során a választásokra készülő politikusok képezték tovább magukat önismeret, verbális és nonverbális komunikáció, asszertív viselkedés, konfliktusmegoldás és megjelenés "tantárgyakból". A 20 órás tréningprogram alapját a Márai Sándor Alapítvány 100 órás tréningje jelentette. A képzés később az OK '98 (Polgári kampány '98) kampányban résztvevőkre is kiterjedt. A Bizalomépítés a Kárpát-medencében elnevezésű program során az MSA etnikai konfliktusmegoldó projektumának tapasztalataira alapozva nemzetközi konfliktusmegelőző - az interetnikus kapcsolatokat megerősítő - hálózat kiépítését kezdtük meg. A munkában magyarországi, romániai, lengyelországi és hollandiai szakemberek vettek részt. Tanácskozásaikon a témával kapcsolatos közvélemény-kutatások összehangolásával, valamint úgynevezett mobil csoportok (Mobile Conflict Resolution Team) felállításával foglalkoztak. Az általuk elvégzett munka összefoglalója 1999-ben jelent meg Confidence Building in the Carpathian Basin címmel a Márai Sándor Alapítvány gondozásában.
Confidence Building in the Carpathian Basin. (Bizalomépítés a Kárpát-medencében [1999]) A számos, már régebben zajló programon kívül az 1999. év újdonságát A romák emberi jogainak megvalósulása önkormányzati közegben elnevezésű projektum jelentette, amelyet a szlovák kormány kisebbségi ügyekkel megbízott alelnökének a felkérésére valósítottunk meg. A tréningeken az első hullámban az Iglói és a Rimaszombati járás önkormányzatainak dolgozói vettek részt, majd polgármesterek, rendőrök, végül a besztercebányai Fiatal Romák Egyesületének 27 tagja. A képzés önismereti, az asszertivitást, a konfliktusmegoldó képességet és a toleranciát fejlesztő blokkokból állt. 1999. február 28-án az Alapítvány Márai Sándor halálának 10. évfordulójára emlékezett. A tiszteletadás során megkoszorúzták az író kassai, Mészáros utcai emléktábláját. Az emlékünnepségen részt vett Jáky Erzsébet, Jáky Jánosnak, a Márai Sándor Alapítvány tiszteletbeli elnökének az özvegye, valamint Kelemen Gertrúd, a Magyar Köztársaság Kulturális Intéztetének az igazgatója és Jarábik Gabriella, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának az igazgatója is. Az ország társadalmi nehézségeit a természet szeszélyessége is tetézte. Ipolyság városát áradások sújtották - a Márai Sándor Alapítvány segélykoncert szervezésévvel sietett a bajbajutottak megsegítésére, melyre 1999. július 28-án került sor. Az est folyamán fellépett a Ghymes és a Korzár együttes. A tízéves Márai Sándor Alapítvány 2000-ben a
következő rendezvényeket szervezte:
Sándor Márai: Koąická pochôdzka. Koąickí meą»ania (Márai Sándor: Kassai őrjárat. A kassai polgárok [2000]) Hét vezető szlovákiai alapítvány és 15 roma polgárjogi szervezet bevonásával Konzorcium jött létre azzal a céllal, hogy a következő két évben 5000 roma önkéntest képezzen ki a Márai Sándor Alapítvány tréningprogramjára alapozva. A Konzorcium résztvevői ezzel szeretnék magalapozni egy ütőképes roma középosztály kialakulását. A roma asszisztensek-specialisták példamutatásukkal, tanácsaikkal talán elegendőek lesznek egy pozitív öngerjesztő folyamat beindításához saját etnikumukon belül. A Konzorcium harmadik alkotóeleme a Boston-Cambridge-i Conflict Management Group, melyet a Harvard Egyetem professzora, Roger Fischer hozott létre. A Konzorcium 2020-ig terjedő hosszú távú tervet dolgozott ki a romakérdés megoldására. Október 13-án Esélyegyenlőség címmel konferenciát szervezett Pozsonyban, amelyen a résztvevők megismerkedtek a Konzorcium elképzeléseivel, s hozzászólásaikkal hozzájárultak a terv további pontosításához és finomításához. A pécsi Gandhi Gimnázium, a szegedi Karolina Leánygimnázium és a kecskeméti Piarista Gimnázium roma és magyar származású diákjainak bevonásával 80 órás tréninget szervezett a roma-magyar együttélés problémáiról. A tréningen öszszesen 36 diák vett részt. A Gandhi Gimnáziummal folytatódik az együttműködés, és a magyarországi Pax Romana segítségével a 2001. évben további magyar-roma kommunikációs tréningcsoportokat indítunk. A Márai Sándor Alapítvány 1997 óta minden évben A Nyitott Európáért-díjjal tünteti ki a szlovákiai magyar kulturális és társadalmi élet legjelesebb képviselőit. A kitüntetést öt kategóriában (társadalomtudományok, publicisztika, színházművészet, képzőművészet, zeneművészet) ítélik oda. A Nyitott Európáért-díj eddigi kitüntettjei: Bordás Sándor, Tóth Mihály, Holocsy István - posztumusz, Janiga József, Ág Tibor, Rákos Péter, Németh Ilona, Németh Imre, Dráfi Mátyás, Bodnár Gyula, Liszka József, a Ghymes együttes, Sándor Eleonóra, Szkukálek Lajos, Vas Ottó, Végh László, Gágyor Péter, Suzanne Kiss és Kiss Csaba, a Szlovákiai Magyar Tanítók Vass Lajos Énekkara, Horváth Gabriella. A Márai Sándor Alapítvány főbb tevékenységének kronológiai áttekintése: 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000.
|
