Oldalak: 123 124 125 126

Nyelvtörténeti adatok

Egy ismeretlen XVI. századi másolat Arnold von Harff
magyar-német glosszájáról

A rajnai Arnold von Harff lovag 1496-ban jó keresztényként zarándokútra indult a szentföldre. Hazafelé Magyarországon is átutazott, és mint addig minden idegen országban, itt is feljegyzéseket készített tapasztalatairól, élményeiről. Többek között egy magyar-német szójegyzéket, valamint néhány mondatot jegyzett le hallás után. Egyes élelmiszerek neveit, a számneveket, pár igét és melléknevet, összesen 64 szót alnémet megfelelőjével együtt.

Az eredeti kézirat a család levéltárába került, de a XVI. században több másolat is készült róla. Egy ilyen másolatot talált Dr. Klaus Siewert a westfáliai Brenken bárói család archívumában (Erpenburg bei Büren in Westfalen, Archiv der Freiherren von und zu Brenken HX. 100 (früher S ⁴ ), fol. 119 ^r -119 ^v ), mely Pekáry Tamás, Stoll Béla, Vízkelety András, majd E. Abaffy Erzsébet közvetítésével került hozzám ¹ . Maga az útleírás, az eredeti és az akkor ismert másolatok egybevetése után 1860-ban jelent meg könyv alakban a következő címmel: "Die Pilgerfahrt des Ritters Arnold von Harff, von Cöln durch Italien, Syrien, Ä gypten, Arabien, Ä thiopien, Nubien, Palä stina, die Türkei, Frankreich und Spanien, wie er sie in den Jahren 1496-1499 vollendet, geschrieben und durch Zeichnungen erlä utert hat. Nach den ä ltesten Handschriften und mit deren 47 Bildern in Holzschnitt" (Herg. von Dr. E. von Groote. Cöln, 1860. Verlag von J. M. Heberle).

1887-ben Thallóczy Lajos közölte először a szójegyzéket Magyarországon, Szarvas Gábor magyarázataival, kiegészítéseivel (A magyar szó egy német ember ajkán: Nyr. 16. 1887: 170-5). Majdnem három évtized elteltével Tolnai Vilmos is megjelenteti Arnold von Harff glosszáját (Magyar szavak Ritter Arnold von Harff útikönyvében: MNy. 10. 1914: 28-30). A szójegyzék és a mondatok szavai a Régi magyar glosszáriumba is bekerültek a fent említett két kiadás alapján, kivéve a jó, nem jó, és én szavakat, mivel ezeknek bizonytalan volt az olvasatuk. "A kiadó [ E. von Groote, 1860.] Szarvas szerint néhol hibásan olvasta a magyar szavakat. Thallóczy maga írta ki az adatokat a német kiadásból, míg Tolnai mástól kapott, bár kétségtelenül betűhív másolatot közöl. A korábbi kiadásról láthatólag nem tud. Thallóczy kiadásához Szarvas mai német fordítást ad, a magyar mondatok feltehető tagolását és értelmezését, a nehezen felismerhető magyar szók mai alakját, a kiadás feltehető olvasási hibáit közli. Ezt a kiadást vettük alapul, megjegyezve Tolnai eltéréseit." (In: Régi magyar glosszárium. Szerk. Berrár Jolán, Károly Sándor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984. 40.)

A két kiadás között alig van eltérés. A nálam lévő másolat elsősorban a német szavak írásában különbözik mindkettőtől, valószínűleg a másoló javíthatta a saját ismeretei és nyelvjárása szerint a német magyarázatokat. Mivel magyarul feltehetőleg ő sem tudott, a magyar szavakat igyekezett tőle telhetően hibátlanul leírni. Véleményem szerint ez egy eddig még nem ismert XVI. századi másolat. Álláspontomat a következők támasztják alá: Tolnai és Thallóczy szójegyzékében is szerepel a méz szó, ami ebből a XVI. századi másolatból viszont hiányzik. Ebben a számnevek [123] mellett magyarázatként az arab számok állnak, nincsenek németül leírva, mint az eddigi kiadásokban. Ezen másolatban a német főneveket döntő többségben nagy kezdőbetűvel találjuk, ahogy a mai német helyesírás is megköveteli. A korábbi két kiadásban ez sincs így. Sem Tolnai, sem Thallóczy nem tesz különbséget az és s jelek között, a nálam lévő másolat készítője pedig igen.

A másolatról készített olvasatomban csillaggal jelöltem azokat a szavakat, melyek különböznek Tolnai, illetve Thallóczy kiadásától. Amennyiben a nálam lévő másolat és a korábbi kiadások csak az , illetve s jelekben különböztek egymástól, nem kaptak csillagot. A két említett kiadásban az ein ‘egy' német szót y -nal találjuk, ezen a XVI. századi másolaton egyértelműen i szerepel. Ha csak ebben tért el a két szó, nem csillagoztam meg. A ß jel ss jelölését nem vettem különbségnek. Ugyanígy nincs csillag a szó mellett, ha csak a kis, illetve nagy kezdőbetűben térnek el az olvasatok. A mondatokban minden olyan szót külön megjelöltem, amelyben a korábbi olvasatok és az én olvasatom között eltérés volt.

Igazán pontos és hiteles adataink persze csak az eredeti glossza alapján lennének. Dr. Groote az 1860-as kiadás előtt összehasonlíthatta a kéziratos másolatokat és az eredetit. De ő sem tudott magyarul, így aztán lehetséges, hogy hibás olvasatokat közölt, és ezeket olvasta, illetve kapta meg később Thallóczy és Tolnai is. A nálam lévő másolat készítője sem értette a szavakat, amiket másolt, és talán abban sem lehetünk biztosak, hogy ő az eredeti glosszát tartotta a kezében, nem pedig egy másolatot. A fenti indoklás alapján azonban nagyon valószínűnek tartom, hogy Dr. Groote nem láthatta ezt a XVI. századi másolatot.

Arnold von Harff szójegyzéke értékes tanulságokat ad számunkra. Igaz, német füllel hallotta szavainkat, és látszik, hogy gondot okozott neki, hogyan rögzítse a hallott szavak sokszor ismeretlen és kimondhatatlan hangjait a német helyesírással. A gy és ty hangokat általában nem hallja különbözőnek, jelölésükben nem konzekvens ( igal ‘igyál', jűrge ‘gyertya', itz ‘egy' stb.). Az ny hangot n -nel vagy ng -vel jelöli ( noltz ‘nyolc', kinge ‘kenyér' stb.)

A k hangot a német helyesírásnak megfelelően szó elején k- val, szó belsejében ck -val írja ( katich ‘kettő', tick ‘tik, tyúk' stb.). Előfordul, hogy k helyett ennek zöngés párját, g -t hall ( glanh ‘kanál', glentz ‘kilenc' stb.). - Az s, sz, z hangokat felváltva jelöli s- sel ( salűs ‘szállás', igas ‘igaz' stb.), az s -t és a z -t -sel is ( oi t ‘hús', prű t ‘pénz' stb.), a német helyesírás alapján az s -t néha sch -val találjuk ( schoit ‘só'). - A hosszú ssz -t, illetve a z -t s is jelölheti ( a sanember ‘asszony', bee s ‘víz'). A magánhangzók hosszúságát hallja, néhol írásban is jelöli, vagy egy i hozzátoldásával ( loit ‘ló', oi t ‘hús'), vagy a betű kettőzésével ( bee s ‘víz' , heet ‘hét').

Vngershe Spräch. Ungarische Sprache

Der Zahl. Die Zahl(en)

Első olvasásra is feltűnik, hogy nagyon sok szót tárgyragos formájában jegyez le ( oi t, loit, schoit stb.). Valószínűleg így hallotta ezeket a leggyakrabban, és szótári alakként értelmezte. Furcsa szópár a glosszában a Thir - Ein Nöß jelentésmegadással. Kevés olyan szó fordul elő a szójegyzékben, ami ennyire nem hasonlít a németül megadott szó magyar megfelelőjére. Eszerint a Thir ‘dió'-t jelent. Szarvas Gábor úgy véli, a kiadó rossz olvasatot közölt, valójában Thio áll az eredetiben. Ezt sem vethetjük el, de az is megtörténhetett, hogy a kérdezett ember számára nem volt egészen egyértelmű, vajon Arnold von Harff az éppen általa végzett cselekvés nevére [125] kíváncsi-e, vagy a gyümölcsére, amin a cselekvést végzi. Ezért tartom lehetségesnek, hogy a Thir inkább ‘tör', mint ‘dió' jelentésű. Ezt az is alátámasztja, hogy a szójegyzék egyetlen más szavában sem fordul elő, hogy a th d -t jelölne, de azt máshol is láthatjuk, hogy t helyett th -t ír Arnold von Harff (pl. thale ‘tál'). - A mee ‘én' olvasata annyira bizonytalan, hogy a Régi magyar glosszárium sem említi meg az én szócikkben ezt a forrást. Talán csak egyszerű elírásról van szó. Arnold von Harff eem helyett mee -t írt fel. Ez persze ma már egyáltalán nem bizonyítható.

A mondatok értelmezése és olvasása még nagyobb gondot okoz. Mivel lejegyzőjük nem ismerte a magyart, nem tudta megállapítani, hol van vége egy szónak, és hol kezdődik a következő. Még akkor sem, ha olyan szót hallhatott a mondatban, amit korábban a szójegyzékben már leírt ( igal ‘igyál', Age da kűma ‘Adj ide innya!/Adjatok innya!').

Ez a glosszárium érdemes lenne a további nyelvészeti vizsgálódásra. Érdekes megjegyezni például, hogy v hangunkat egyszer w -nek, máskor b -nek hallja ( wa fa ick ‘vasfazék', illetve bee s ‘víz', beledes ‘veled is'). Nem lehetséges-e, hogy a bilabiális zöngés spiráns változásának egy fázisát érhetjük nyomon ezen adatokban?

¹ Dolgozatom megírásában sok segítséget kaptam E. Abaffy Erzsébettől, Vízkelety Andrástól és Hartmut Klingétől. Köszönet érte.

O. Behányi Rita

Vissza a Tartalomhoz