Nyugat · / · 1941 · / · 1941. 6. szám
Férj, feleség nagy fürészt rángat,
lovagok igy párbajoznának.
Bevág a férfi, - hátradől, de
lendül a kis nő már előre.
Nincs pissze sem köztük haragnak,
deresén csak ágfa jajgat.
S nyög, hogy feje lehull a mélybe,
utána válla, törzse, térde.
Fent foly a munka küzdve-kérve
a szerelem gyors ütemére.
S már a fa-halmot csecsemőknek,
látom a kis párt ős-szülőknek.
Vivás és harc, halál a munka
s lám a világot szűli ujra.
Oh, hogy ha mint ők, párba állva,
a nemzet is mind igy csatázna.
Jő-megy a fürész könnyü kedvvel,
noha vasból van, noha fegyver.