Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 5. szám · / · FIGYELŐ · / · IN MEMORIAM

ELEK ARTÚR: RÉTI ÖDÖN

Réti Ödön meghalt és eltemették Mátyásföldön. Akik ismertük, amíg élt és becsültük tehetségét, csak utólag és véletlenül értesültünk elmúlásáról. Évek tekintélyes sora óta híre nem hallatszott: úgy látszik, a toll közben kihullott kezéből. Gyönge egészségű ember volt régebben is, valóságos és képzelt bajok bántották, s az előbbiek most fölébe kerekedtek.

Írói pályája a Nyugatban indult meg és ott is folytatódott. Aradon volt iparrajziskolai tanár, amikor Osvát Ernő elé került egy kézirata. Félénk írás volt, mint maga a szerzője is, de Osvát mélybe látó szeme ráismert benne az eredendő tehetségre. Tágabb körben akkor lett neve ismeretes, mikor a Nyugatban megjelent "Zorka" című regénye. Teljesen érett és a mesterségében biztos elbeszélő munkája volt. Egy dél-bácskai szerb lakosságú kisvárosban játszott s a magyar tanár és szerb leány-tanítványának szerelmi idilliuma volt a tárgya. A kisváros levegőjét, benne az egymás mellett élő két idegen nemzetiségnek csöndes idegenkedését egymástól, igaz művészettel érzékítette meg Réti. De művészeténél több volt: költészet volt az, ahogy a két fiatal lélekben félénken és elakadozva kikelő érzelem fejlődését megrajzolta. A Nyugatban megjelent változatban a szerelmi idillium tragikusan végződött: Zorka öngyilkosságával. De a tragikus kifejlés nem kényszerítően következett az előzményekből és azért nem hatott meggyőzően. Osvát tanácsára Réti meg is változtatta a regény befejezését: egymásnak adta a két szerelmest. Könyv alakban a "Zorka" már új befejezésével jelent meg (1923-ban, az Athenaeum kiadásában), de az új vég inkább megfejelésnek érzett, mint önkéntelen kifejlésnek, s miközben az író az előzményeket átdolgozta, inkább rontott az elbeszélés menetének természetességén, semmint javított rajta. De a kis könyv így is vonzó olvasmány volt, az élet szeretete melegítette meg és finom költői érzés tette illatozóvá.

A háborúig és azután is szorgalmasan dolgozott Réti Ödön. Bizonyára megtelne egy kötet a Nyugatban megjelent elbeszéléseivel. A Nyugat közölte "Karin" című skandináv tárgyú és hangulatú drámáját és ott jelent meg egy egyfelvonásos darabja is.

Közben Szegedre került, az ottani iparrajziskolának lett tanára, s akkortájt szerepet vállalt Szeged irodalmi életében is.

Mindez azonban távoli és elhomályosodott emlék. A "Zorká"-n túl Rétinek egyéb könyve, úgy tudom, nem jelent meg. Amit írt - élete legszebb óráinak és legfájdalmasabb szenvedéseinek eredménye, - mint a halott a temetőben, nyugszik a Nyugat harminc évfolyamában. Igaztalan sors, mert ez az író igen sok nála szerencsésebbnél inkább megérdemelte volna, hogy elszórt munkáiból könyv legyen.

Szegény szenvedő ember volt, de a szíve tele mély gyöngédséggel és a lelke erővel, amely drámai munkáiban megdöbbentővé tudott fokozódni.