Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 9. szám · / · ILLYÉS GYULA
sok volt a két óra Pincehelyig.
A másik kettő a porban, gyalog
fel Ozorára, - lám ez jólesik.
hüs rémülettel van szinig tele.
Gyerekkori első kalapomat
két korty közt ebbe ejtettem bele.
kis csorbát vájt a sok szomjas ajak.
Köztük enyém is. Vaj' másutt maradt
jel ennyi is eltikkadt szám után?
Mintha az volna, kit egykor megfogtam
s eleresztettem, mert megharapott.
Ne fuss, mosolyom ugrál csak nyomodban.
Minden fehér kilóméterkövet
az ülőhelyért verssel tisztelek.
Bár igy mehetnék végig sorsomon.
jelzik a helyt, ahol emberhalált okoztak
az ozoraiak a pincehelyieknek
s a pincehelyiek az ozoraiaknak.
morogják a távol világ dühét
mögöttem a táviróhuzalok.
Lehúznának, ha visszaintenék.