Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 8. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

KISEBB BÍRÁLATOK
Radnóti Miklós:

Földeák János: Felvonulnak, elvonulnak. A könyv költője egyszerű, megbízható és plasztikus képekkel fejezi ki magát. Nyelve dísztelen, sokszor szürke még, de hosszú sorai és könnyed rímelése mögött állandó dallam bujkál s legtöbb verse elárulja feltétlenül költői vérmérsékletét. Verskultúrája hiányos, könyvét olvasgatva sokszor lenne kedvem javítgatni, szavakat cserélni s főleg fölöslegesnek érzett sorokat kidobni, de már gyakran hibátlan sorai és strófái biztosítanak arról, hogy későbbi versein elvégzi a javításokat a nyelvvel és a verssel egyre jobban ismerkedő szerző is. Leírja életét, mindennapi robotját, egészséges és formuláktól tiszta szociális lázadás és a fiatal lélek öröme fűti át a sorokat. A gyári robot kezdetekor így áll munkaasztala mellé:

- olyan az arcom, mint a siratót - éneklő boros kántoroké, mert gyászt érzek, fájót és szívre csapót; - búcsúztatom a ragyogó napfényt, a zöldruhás nyár harsány színeit, - a reggelim zamatát és ízét, kedvenc fapipám s Kassák verseit, - egy leányarcot, koldust a sarkon, autót, villamost, üzleteket, - a nagy, zsúfolt, zsibongó világot, mely e csöngetéssel kívül rekedt...

Hosszú soraiban néha reménytelennek látszik már a szavak végtelen egymásutánja, mikor kedves költői találékonysággal kilábal a bajból, átfordítja a verset és újra érdekel. Versein valami minden primitívséget feledtető báj ömlik el, melynek összetevője az ébredezni kezdő nyelvi öntudat is. Egyik versében, melyben reggeli rohanását írja le munkahelye felé, gépecskének becézi késésre figyelmeztető zsebóráját. Könyvének legszebb darabjai a Tárgyilagos napló, Egyszerű vers egy munkásleányról, Asszonnyal együtt és a Leány szalad az utcán.

Fehér Tibor: Szeretni kell című könyvét olvasottság, ízlés jellemzi, de úgy tematikájában, mint nyelvében olyan fokú színtelenséget árul el, hogy szinte már törekvésnek hat. Egyetlen meglepő kép, sor, vagy jelző sem merül fel a símán folyó és szelíden költői kedélyről árulkodó versek során. Legsikerültebb Tájképek című ciklusa, melynek darabjaiból Juhász Gyula nemes hangját hallani.

Ifj. Gyökössy Endre: Tavaszról akartam írni. Oláh Gábor hittel teli bevezetője fokozottabb várakozást ébreszt s ezt a várakozást a könyv nem elégíti ki teljesen. Gyökössy Endre kultúrált verselő, tud rímelni, strófaérzéke erős és a megkezdett dallamot könnyen viszi tovább. Sajnos egyéni kezdeményezést, kísérletező kedvet keveset árul el a könyv. Ügyesen gazdálkodik a Nyugattól készen kapott és hagyománynak vállalt nyelvvel és formával. Adyt idézi könyvében a muzsikás alkony, az ájult csók és több oldottabb nyelvi képlet, Babitsot a versek dallama. Az első verseskönyvek rémeiben, a szóösszetételekben Gyökössy könyve sem szükölködik. Szerelemhegedű, szeretetgordonka, bűnszakszofon és jósághárfa összezördülés nélkül férnek meg egyetlen versében. De néhány versszaka, képe, már a felszabadulást, elkövetkező fejlődését jelzi.

A rács vasán a rozsda már puffadt és jóllakott.
Egy száraz rózsafa tövén vajbab kúszik paráznán.
A völgyi szél a címer ős ölén megmart egy alakot.
Csak öt kopott, ezüstfejű fenyő áll még a vártán.

Később ugyanebben a versében tizenegyágú sűrű ködről ír, mely a régi várkastélyról szóló versben zavarosságával is költői értékű ötlet.

Szegő István: Takard el arcodat. Egyenetlen költő, aki a könyv igényesebb összeválogatásával teljesebb és kedvezőbb képet is adhatott volna. Verseiben sok az idegen hang, különösen szoros értelemben vett kortársai hatnak rá. Az illyési tájlátás érdekesen keveredik József Attila nyelvi ötleteivel, de fellelhető a könyvben az ifjabb kortársak csaknem minden egyéni leleménye. A művészi gazdaságosság hiánya sikerültebb darabjain is érezhető. Képalkotó készsége erős, de gyakran észrevehető, hogy a strófakezdő kép költői értékében erősen fölötte áll a belőle bomló képek sorának, - az új képeken a rím kényszerítő ereje érzik. Ugyanakkor rímelésében nem idegenkedik az olcsó megoldásoktól, általában keveset próbál, igyekszik túljutni a versen, a nyelvi ellenállást nem győzi le, kikerüli, sorai közt sok a cheville, néha pedig bántóan hiányzik a versláb kényszere folytán elhagyott névelő. Általában az igény, melyet önmagával szemben támaszt, valahogy mindig egy fokkal alacsonyabb képességeinél. Mint anya tévedt gyermekét című képgazdag és indulatos versének tíz versszaka közül hetet hasonlattal old meg a valósággal kinálkozó metafora helyett, holott érzésem szerint a vers természete az utóbbi megoldást követeli. Érdemes részletesen beszámolni ezekről a megfigyelésekről, mert a költő feltétlenül többre képes. A magasabb igény és a műgond hiányzik ahhoz, hogy teljes mértékben sikerült darabok kerüljenek ki a tolla alól. Néhány ötletes nyelvi megoldás, jelzőinek gazdagsága és sikerültebb versrészletei tanuskodnak erről. Szociális lázadása rokonszenves; észrevehetően küzd a szocialista költészet hagyományos közhelyei ellen. Legszebb darabja a Beszélgetések Péterkével, mely meleg hangjával, néhány részletének szépségével jogos várakozást kelt.

A kötet második része műfordításokat tartalmaz. Az érdektelen és középszerű idegen versek és szolgai módon szöveghű fordítások által érdektelen és középszerű magyar versek lettek, jobban mondva nem is magyar versek, csupán fordítások. A válogatott versek között szomorúan sok a gyerekkönyvírónak kitűnő, de költőnek nagyon középszerű Kästner, akinél akad jobb anyag és igényesebb műfordítói feladat is.