Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 3. szám · / · FIGYELŐ · / · KÉPZŐMŰVÉSZET
Farkas Zoltán: KÖNYVEK
A pittsburghi Carnegie-alapítvány képes katalógusa, mely a mult év utolsó hónapjaiban rendezett nemzetközi festménykiállításról szól és 118 reprodukciót tartalmaz, igen érdekes beszámolót ád a világ festészetének mai amerikai értékeléséről.
Felkérésre és az amerikaiak kijelölése alapján egy-egy festménnyel hat magyar művész vett rajta részt, Szőnyi István, Rudnay Gyula, Berény Róbert, Aba-Novák Vilmos, Csók István, Csánky Dénes, Vaszary János és Bernáth Aurél. Aba-Novák, Csók, Rudnay festményének fényképét közli a tárgymutató.
Végignézve a szöveget és a képeket, meg lehet állapítani, hogy az amerikaiak teljesen a párizsi iskola hatása alatt állanak. A legutóbbi évek pittsburghi kiállításain a nagy díjakat és elismeréseket Segonzac, Vuillard, Friesz, Matisse, Picasso, Derain, Dufy vitték el és a többi nemzetekhez tartozó dijazottak is ennek az iskolának követői, aminthogy hozzátartozik az idei első díjas Hidalgo de Caviedes, spanyol festő is. A közölt képek túlnyomó része is a mai Párizs erős hatását mutatja. Korai volna tehát a párizsi iskola hatásának hanyatlásáról beszélni. Egészen más kérdés aztán az, hogy megérdemli-e ez az iskola azt a minden egyébről megfeledkező támogatást, amelyben Amerika részesíti?
*
A Képzőművészeti főiskola évkönyvének, mely az 1934-1935. évről számol be és a szokott alapossággal ismerteti az intézmény sok tekintetben éppenséggel nem rózsás viszonyait, irodalmi jelentőséget ád Réti Istvánnak kiváló dolgozata, mely a művészetek rangját és rokonságát taglalja. Réti a festészetet és szobrászatot állítja a képzőművészetek között az első helyre. Érdekes fejtegetései kristálytiszta előadásukkal követendő például szolgálhatnak olyan képzőművészeti íróink számára, akik mondanivalójukat a nehezen érthetőség homályába szeretik burkolni.
*
Számos igen érdekes művészeti vonatkozást tartalmaz a Budapest kiadásában megjelent «Tanulmányok Budapest multjából» harmadik kötete. Különösen Bierbauer Virgil cikke a régi pesti Vigadóról, Genthon Istvánné Olmüczi Ágoston arnacsészéjéről és Horváth Henriké a budai Szent-György reliefről.
*
Végül hadd emlékezzünk meg egy bibliofil szempontból igen érdemes könyvecskéről, mely Haggáda címmel jelent meg. Kner Izidor gyomai nyomdájában készült, Kner Erzsébet kötötte. Hét fametszete Kolozsvári Sándor tehetséges munkája. A kis kötet valóságos remeke mai fejlett nyomdai iparunknak.