Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 10. szám · / · Illyés Gyula: Ozorai füzet I.
A cipő mindig szorított,
a sapkát mindig örököltem.
Jaj üdvözölt, sóhaj, szitok,
ahogy konokan egyre nőttem.
Repedtek rólam a ruhák.
Mint éknek a görcsös, szivós fa
úgy nyitott útat a világ.
Sziszegett, sziszegtem vivódva.
Kapkodtam daccal fejemet.
Vertek csak, döngöltek az évek,
míg megtaláltam helyemet.
Mint a csapdába szorult féreg.
Így állok fele-utamon.
Megszöktek mind, kik erre jöttek.
Futnék s koloncként hurcolom
lábamnál hazámat, a Földet.