Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 5. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Török Sophie

Michael Choromanski: Orvosok és betegek. (Athenaeum.) Van egy kritizáló mód, kissé felületes, de rendszerint beválik: ha valamely könyvnek nem tetszik az eleje, akár félre is lehet tenni, nem sok esélye van, hogy véleményünket a további olvasás megváltoztathatja. Kezdő írók könnyen felháborodnak a kritikusok felületességén, hogy rossz véleményt mernek táplálni egy műről, melynek csak elejét ismerik s ahol már kezdene remekmű lenni, ott el sem olvassák! De a gyakorlott olvasó nem hisz meglepetésekben, azt képzeli az írásműről, hogy egy darabból van, akár a kalács s ha az eleje nem volt jóízű, hiába szegnők meg a végét.

Choromanszki könyvét az első pár oldal után letettem; mesterkedése, hogy izgató és drámai atmoszférát teremtsen, oly naivul átlátszó, hogy semmi illuziót sem kelt. Egy ember köhög, valahol kialszik a villany, a városon szélorkán süvít végig. - Az utcán egy hulla fekszik. A púpos zsidó gyerekei sötétben sírnak. A szívbajos férfi hiába várja feleségét, az asszony nyilván a szeretőjénél van. Büdösség van és fullasztó szél. Furcsa alakok érthetetlen, sötét dolgokról tárgyalnak, misztikus célzásokban. S közben is folyton fuj a szél. - Ideges és drámai levegőt lehet egészen gépies, kész eszközökkel is megteremteni, a futuristáknak pl. egész gyáruk van ilyen atmoszférakellékekből. De mikor e könyvet pár hét mulva unalomból újra kézbevettem, kényszerültem felfedezni, hogy gépies és mesterkélt kezdetből is folytatódhatik jó regény. Az ügyetlenül felrakott s messziről festékes staffázs szemünk előtt változik át eleven és tragikus világgá. A szél egyre fuj, de most már szinte mechanikus ismétlődésével ér el borzongató hatást, a naiv bábok valóban szörnyű konfliktusokba keverednek. Vannak e könyvben lapok, mint pl. az orvos egy operációs napjának leírása, vagy a szerelmesek egy vallomásos délutánja, melyekben nagy művek felejthetetlen lélekzetét érezzük. Az író technikája, ahogy a művet megcsinálja, mindvégig naiv és mesterkélt. Hogy lehet ily módszerrel mégis viziós és lenyügöző hatást elérni, az számomra egészen érthetetlen.

Heinrich Mann: Nehéz élet. (Athenaeum.) Heinrich Mann számos könyvéből eddig egyet sem ismertem, az íróról annyit tudok, hogy a nagynevű Thomas Mann testvére s hogy baloldali szellem. Hogy ez a könyve milyen rangsorban áll többi műve közt, nem tudom, de hogy ismertnevű s tekintélyes író hajlandó nevével jegyezni ily alacsonyrendű s egészen silány ponyvát, ezen nem tudok eléggé csodálkozni. Ha valaki azt képzelné, hogy e szociális hangulatú cím mögött van bármiféle szociális tendencia, az téved. E műben semmiféle tendencia nincs, csak kaland és fertő és kéjgáz és mozivászonrepesztő giccs.

André Maurois: A boldogság ösztöne. (Athenaeum.) Nálunk Freud elméletéről már közhelyeket lehetett mondani, mikor a franciák csak ismerkedni kezdtek e forradalmi tanokkal. Maurois könyve mintha már ellenhatása volna a freudi tanok gyakorlati értelmének. Az ember, hogy boldog lehessen, kényszerül legyűrni önleleplező szenvedélyét, a nyiltságra, őszinteségre való primítív hajlamát. Hogy boldog lehessen: titkokat kell őriznie. Talán könnyebb és egyszerűbb nyiltan és őszintén megmutatkozni szerelmesünk előtt, gyermekünk előtt, de aki nem képes a titok megőrzésének kemény fegyelmére percnyi megkönnyebbülésért nemcsak saját boldogságát pusztítja el, a barbár és céltalan őszinteséggel lerombolja maga körül egy egész család szeretetben összefont életnyugalmát. A bűn bevallása semmit sem szűntet meg, az igazi szeretet örök hallgatásra ítéli magát. S ha a bűn kiderül is, beszélni nem szabad róla, mert testet kap, élni kezd s részt kér életünkből. Maurois hősei, az apa, anya s leányuk, külön-külön mindent tudnak egymásról, de különös, szövevényes szeretetükben úgy élnek egymás közt, mintha semmit sem tudnának. Ez a boldogság ösztöne, a boldogság védelme; nem árthat a bűn, míg néma s magányos gondolat, de pusztít a kimondott vaskos szó, mert felelni kell rá, elvállalni s következményei szerint élni. E veszélyes probléma sodra viszi a regényt, mély emberismerettel megírt szép könyv ez a titkukat bátran őrzők hősies életéről.