Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 8. szám · / · FIGYELŐ · / · APRÓ BÍRÁLATOK

Tersánszky J. Jenő: Lóránth László: Tettének oka ismeretlen.

Az írók klubjának pályadíjnyertes regényéről, ami azonfelül három kiadást ért meg a közönség körében, legalábbis kockázatos rosszat írni. Mégis hadd kezdjem a gáncsolással.

Ez a regény abban a hibában leledzik elsősorban, amiben a legtöbb ifjú író munkája. A szerzője minden jót bele akar zsúfolni és így valami olyan barokkos tékozlást művel mondanivalóival, hogy éppen ez a túlszínes és túlelmés modor teszi hangjában monotónná a regényt. Nem tudja ezt eliminálni az impresszionista és fordulatos meseszövés. Folyvást úgy érezzük olvasásközben, hogy egyszerűsíteni kellene a szerzőnek írásmodorán. Kevesebb jó, több volna.

De megengedem ennél a kifogásnál, hogy egy vitában ellenérvnek okvetlen a szerző javára esnék latba az, hogy előadásmódja a legkeresettebb helyeken is egyéni ízű. Őmaga lát a maga módján meg dolgokat, saját szemével, a képzelete a valóságot szivárványoztatja elénk, vagy legalábbis erre megvan a kemény akarata. Inkább naiv tévedéseket kapunk, mint olvasmányok reminiszcenciáit. És ez dícséretes dolog. Ez a remény és a tehetség. Okvetlen mellé kell állni.

Mindenesetre hiszem, hogy tényleg elbírja ez a regény a szigorú, igaz kritikát, valami semmitmondó méltatás helyett. Mert okvetlen valami értékeset kapott tőle elolvasója. Bátor és érdekes írás!