Nyugat · / · 1932 · / · 1932. 22. szám

ERDÉLYI JÓZSEF: MESE

Én harmadik fiú vagyok,
te egyetlen leány.
Meg sem születtem, már csalódott
bennem egy nő: anyám.
Ő kisleányt szeretett volna,
kisfiú lettem én...
Benned is épp így hiúsult meg
egy büszke nagy remény.

Helyetted is fiút akartak,
egyetlen lánygyerek, -
Harmadik fiú, egyetlen leány:
a mese így kerek.
Egyetlen lány, aranyhajú
királylány, én pedig
pásztorfiú, világhódító,
nagyálmú harmadik.

Így kellett egymásra találnunk,
hogy teljesedjenek
ódon mesék, amikben hisznek
a szegény emberek,
a gyermekek, az elnyomottak,
a költők a bohók,
mind, akik igazság szerint egy
más világba valók...

Én harmadik fiú vagyok,
te egyetlen leány. -
Ilyen leányt szeretett volna
helyettem az anyám,
ilyen szerettél volna lenni,
te meg ilyen hiú,
világnakvágó nyers, nyakas,
hős harmadik fiú.

Egymásban nem csalódhat két ily
egymásnak született,
egymástkereső két erős
hatalmas szeretet.
Egymásnak ítéltek már minket
születésünk előtt,
egymáshoz űznek, fűznek ős, hős,
diadalmas erők...