Nyugat · / · 1931 · / · 1931. 12. szám · / · FIGYELŐ · / · NÉMET IRODALOM

Turóczi József: ÚJ TÖRTÉNETI REGÉNYEK

A hisztorizmus új szenvedélye, a történettudomány élősdijének, a regényes életrajznak s magának a történeti regénynek új divatja közös szellemi forrásból táplálkozik. Történetszemléletünk erélyes revíziója s «átszellemítés»-e, a mult erőinek aktualizálása a jelen ellen s a jövő érdekében, a néhány év óta tartó menekülés a heroizált, ünnepélyes multba, ennek a lényegében morális és esztetikai szempontból közömbös multnak moralizálása s esztétizálása - mindez egy új, a régihez képest kevéssé őszinte, kevéssé mély történeti romantika kezdeteit jelenti. S teljesen megértjük, ha a tettenért történetírás siet minden közösséget megtagadni szépirodalmi kísérőivel. A történeti regény írójának feladata különben súlyosabb, mint az átlagos történetíróé: mert esetről esetre meg kell találnia azt az analogikus pontot, ahonnan vérével életre itathatja a kiválasztott kor szimbolikáját, megoldhatja néma nyelvét, ahonnan közelebb hozza a multat, anélkül, hogy teljesen jelenné változtatná, anélkül, hogy teljesen megfosztaná mult-értékétől, úgy hogy multnak is, meg jelennek is érezzük s látjuk egyidőben.

1. Mirko Jelusich: Caesar (F. G. Speidelsche Verlagsbuchhandlung. Wien-Leipzig). Caesar az antik világ legegyetemesebb, emberileg legteljesebb s legidőtlenebb alakja: így látja Mommsen Római történetének III. kötetében. Jelusich nem a hagyomány szimbólumát, hanem legmélyebb értelmezését - a Mommsenét - kelti életre, ami mindenesetre érdekes világot vet a történeti mitoszok alakváltozásainak hátterére; Caesar ellenfeleit olyan önzőknek, Cicerot olyan hitványnak, Catot olyan csökönyösnek rajzolja, amilyennek Mommsen láttatta vele. Ami azonban a nagy történetírónál csak utalás, ujjmutatás, azt túlhajtja, túlszínezi, ellaposítja. Valójában csak a férfi Caesart ismerjük, Jelusich most kiegészíti a gyermek, az ifjú, a szerelmes és érzelmes Caesar alakjával, leleplezi, hogy emberileg modernizálja, hogy időben, atmoszférájában közelebb hozza, de ezzel csak elhomályosítja méreteit, anélkül, hogy kárpótolna érte, elidegeníti tőlünk, mert a lakájintimitásnak s kíváncsiskodásnak mindig elidegenítő a hatása. Csak egy vonatkozásában, egy síkban sikerül úgy időszerűsítenie a hősét, hogy antik s egyben modern is, ember s egyben emberfeletti is, hogy nem téteti meg vele azt a lépést, amely a monumentalitástól a nevetségeshez vezet: Caesar a hadvezér valóban él megközelíthető-megközelíthetetlen feltételek között, Galliában, Hispániában, Afrikában; ott érezni mögötte egyfelől a Kommentárok tiszta stílusmágiáját, másfelől a világháború elemi közelségét.

2. B. Bergengruen: Herzog Karl der Kühne oder Gemüt und Schicksal (Drei Masken Verlag, München). Időpont: a XV. század első fele, a középkor tartópillérei összeomlottak, egy új világ születik a régi helyén, vérből, misztikából, vallásos áhitatból, természetszemléletből, nemzeti érzésből, antik szépségkultuszból. Színhely: egyetlen csatatér Franciaország, Lotharingia, Burgundia és Svájc között. Az elbeszélő evokativ s restaurativ ereje csodákat mível: környezet, kor nem külsőség, mesterséges ruha, amely úgy van ráaggatva az emberekre, hanem egy a lehelletükkel, húsukkal s vérükkel, hangjukkal és hangtörvényükkel. Politikai koncepciók, csatatervek, intrikák úgy nőnek ki a spontán pillanatból ellenőrzés, gátlás, reflexiv kerülők nélkül. A profán szenvedély most éli nagykorúsága első pillanatait, felelőtlen és ellenőrízhetetlen, új és elhasználatlan; teremt és rombol, aszerint, hogy ki a hordozója. Merész Károlyban csak romboló lehet, úgy sodorja egyik balladikus helyzetből a másikba, diadalból csatavesztésbe, csatavesztésből halálba. Kétértelmű, mint minden elementáris erő, amely betör az emberi rend és erkölcs korlátolt világába, váratlanul. Félelmetes hullámgyűrűket vet maga körül. Fényhomályos és balladikusan izgalmas itt minden, főszereplők és mellékalakok, az élet és halál, némaság és hangos beszéd. Merész Károly légköre a legdúsabb, mellette elhomályosulnak ellenfelei, a diadalmas svájciak, XI. Lajos francia király, lotharingiai René...