Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 19. szám · / · FIGYELŐ · / · KÖZGAZDASÁGI FIGYELŐ

Móricz Miklós: Erdély ipari részvénytársaságai

1919-ben a román részvénytársasági statisztika a mai Erdélyben és Bánságban együttvéve 121 ipari részvénytársaságot talált, ugyanakkor a regátban 194-et. Az erdélyi (és bánsági) vállalatok alaptőkéje 165.2 millió korona, egész mérlegvagyona 642.2 millió korona volt. Ebből 1920-ban a koronaátváltási törvénynél fogva pontosan feleennyi lej-vagyon lett. A regáti vállalatok alaptőkéje ugyanakkor 915.6 millió, egész mérlegvagyona 2447.9 millió lej volt. Az erdélyi iparvállalatok a következő évben, 1920-ban tartalékaikból valamennyire kiegyenlítették a pénz átváltása folytán támadt aránytalanságot és alaptőkéjüket 82.6 millió lejről 359 millióra, egész mérlegvagyonukat 321 millióról 1218.9 millióra növelték; számuk is nőtt huszoneggyel; de ugyanakkor a regáti vállalatoknál megindult az a gazdagodás, amely az új Romániában a gazdasági erőt a regátba koncentrálta. Így a regáti iparvállalatoknál 1920-ban az alaptőke 2.4 milliárdra, a passzívák összege 6.0 milliárdra emelkedett. Azóta mindvégig ez maradt az arány a mai Románia e két legfontosabb része között. Az erdélyi iparvállalatok száma a mai Románia iparvállalatainak 40 százalékát teszi, lóerőszáma, munkáslétszáma vagy eléri, vagy meg is haladja a regátéit, azonban alaptőkéje az országos alaptőkeösszegnek csak 12 százaléka körül van, a rendelkezésére álló egész tőkevagyon pedig az egésznek 16 százaléka körül ingadozik. Egyes években volt ennél nagyobb is az erdélyi hányados, de az utóbbi években újra csökken. Az erdélyi vállalatoknak az alaptőkéje átlag a regáti vállalatokénak csak egy részét éri el, tartalékaik valamivel erősebbek, - az alaptőkéhez viszonyítva, de nem abszolút összegükben, - mint a regátiakéi, idegen tőkéik pedig, amelyek után kamatot fizetnek, jóval nagyobbak az alaptőkéhez viszonyítva, mint a regátban. Az erdélyi vállalat az alaptőkének négy és félszeresét, a regáti ellenben csak 3.2-szeresét veszi igénybe más tőkeforrásokból. - Ugyanebben az arányban nagyobb az erdélyi vállalatok kamatterhe is, mint a regátiakéi, sőt ezenfelül még abban az arányban is, ami az erdélyi és a regáti kamatszínvonal között van. A regáti vállalatok a jegybanki hitelből is sokkal nagyobb hányadot kapnak, mint az erdélyiek.